Az „ásító torony” alatt újjászülető Nagybánya

| Vélemények 11 | Nyomtatom | A+ | A-

Nagybányát, a hegyek lábánál fekvő várost, a helybéli festőiskola helyezte el Magyarország és Európa térképén. A várost, amely napjainkban is folyamatosan megújul, érdemes legalább egy ízben felkeresni.


Autóval érkezem, s ködös, esős időjárás fogad a városban. A rossz idő segít elrejteni az elmúlt ötven évben okozott sebhelyeket, még az európai rekorder gyárkémény is a ködbe vész hivalkodó 350 méterével. Ahogy közeledünk, ködruháját lassan levetve kirajzolódik az Északi-Kárpátok hegyvonulata, amely jótékony múzsaként hat minden kor emberére. Nagybányát, a hegyek lábánál fekvő várost, a helybéli festőiskola helyezte el Magyarország és Európa térképén. A várost, amely napjainkban is folyamatosan megújul, érdemes legalább egy ízben felkeresni.

A hegyek gyomrában rejlő arany és ezüst a kezdetektől idecsalogatta az embereket. A területet már a római korban is lakták. A 12. században a II. Géza király által idetelepített szászok alapították a várost, amelynek virágzását a főtér közelében működő pénzverde és a település határában fekvő bányák jövedelme biztosította. Napjainkban a román Máramaros (Maramureş) megye székhelye, több mint százezren lakják, egyötödük magyar.

Jól elkülönül egymástól a régi városrész, ahol száz-százötven éves épületek állnak, és a ceauşescui szocreál stílusban épült, az 1970-es évektől kezdődően kialakított „betonváros”. Ez utóbbi központjában találjuk a nyüzsgő várost (közigazgatási és egyéb épületeivel), és annak unikumát, az Ásványmúzeumot, amelyért érdemes cipőt koptatva ellátogatni ide. A gazdagon berendezett tárlat különböző méretű és formájú ásványok bemutatásával ragadja magával a betérőt.

Mondják a helyiek, ha csak pár évet is késett volna az 1989-es rendszerváltás, a régi városközpontból mára nem sok minden lenne látható. Itt, a főtéren áll egy, a város régi pecsétlenyomatát mintázó dombormű, amelyből szökőkút gyanánt víz csorog alá. Ez a városi pecsét adja meg utazásunk ars poeticáját, hiszen latin nyelvű felirata ma is tanít, cselekvésre buzdít: A város erőssége a polgárok szolidaritásában rejlik. Innen is jól látható a települést körülölelő, fák borította hegyek képe, amelybe „beleásít” a város egyik jelképe, az „ásító torony”. A nagybányai festők alkotásainak e közkedvelt témája, a torony, a református templom éke, tervezője pedig ugyanaz Péchy Mihály, aki a debreceni nagytemplom terveit készítette. A nagybányaiak büszkén mesélik, hogy Velence után az ő városuk a világon a második, amely leggyakrabban szerepel festményeken, piros sisakos templomtornyuk pedig a képeken legtöbbször ábrázolt alkotás.

A főtéren egymás mellett áll a város két legöregebb építménye, a 16. században gótikus stílusban emelt Erzsébet-ház és a Schreiber-ház. Az előbbi tulajdonosáról, Szilágyi Erzsébetről kapta a nevét. Szomszédságukban található a magyar színjátszás híres alakjának, Lendvay Mártonnak a szülőháza, és az egykori Arany Sas fogadó saroképülete, ahol Petőfi Sándor 1847. szeptember 8-án, erdődi esküvője után a nászéjszakát töltötte hitvesével. (Eredetileg a közeli koltói kastélyba igyekeztek, de a város határában keréktörést szenvedtek.) A szemközti oldalon áll a tér legnagyobb épülete, az 1910-ben, szecessziós stílusban emelt egykori Szent István Szálló. Ez adott otthont a festők körében népszerű találkozóhelyként és kiállítótérként is használt Berg cukrászdának.

A főtértől távolodva találunk rá egy újabb városi jelképre, a 15. században gótikus stílusban épült István-toronyra. A Hunyadi János által emeltetett Szent István-templom e megmaradt épületrészének csúcsáról varázslatos panoráma nyílik: a toronyból körbenézve a megújuló város látképe tárul elénk. Miután ismét sétatérré varázsolták a régi városközpontot, hozzáláttak a toronynak is otthont adó Vár tér megújításához. Az eredmény lenyűgöző. Az európai finanszírozásból megvalósult térrekonstrukció során napvilágra kerültek a Szent Márton- és a Szent Katalin-templomok romjai, melyeknek ha nem is térbeli, de vizuális középpontja a kilátóul is szolgáló Szent István-torony. Az egykori templomtorony egyúttal a közeli Szentháromság-templom harangtornya is. A plébániatemplom 1720-ban készült el, barokk stílusban. A hozzáépített Képzőművészeti Múzeum az egykori egyházi gimnázium épületében található, ahol a nagybányai festőiskola közel száz műremekét csodálhatjuk meg. Egy különleges élményért érdemes ellátogatni a szomszédos utcába is. Itt, a szecessziós evangélikus templom (1912) főoltárán láthatjuk az egyik legnagyobb méretű nagybányai festményt, Iványi-Grünwald Béla alkotását. A képen Jézus látható a Getsemáné-kertben, ábrázolásmódja azonban szokatlan: a Mester dús szakállú, érett, bölcs tanítóként jelenik meg az alkotáson, az iskolára jellemző színekkel és fényekkel ábrázolva.

A Szamosba igyekvő Zazar folyó felett átívelő hídon átkelve érjük el a nagybányai festők birodalmát, a Fokhagymás-, a Virág-, a Kereszt-, illetve a Jókai-hegy által körbeölelt Klastrom-ligetet, ahol még ma is szelídgesztenyefák sokasága áll. A nagybányai festőiskolát Hollósy Simon alapította 1895-ben, Münchenben működő festészeti magániskoláját ideköltöztetve. A nagybányai idillt Hollósy mellett többek között Thorma János, a már említett Iványi-Grünwald Béla és Ferenczy Károly alkotta lelkes csapat festette meg, a Magyarországon általuk meghonosított plein air stílusban.

Az igazi meglepetés az egykori művésztelepen vár ránk. Az óév novemberében adták át a megújított épületeket, ahol ma ismét festők dolgoznak. Az egykori házak részben vagy egészben modern külsőt kaptak. A mai korra jellemző építészeti megoldással – Paskucz István helyi építész tervei nyomán – vaselemekkel burkolták a külső falakat. A régi és az új jól megfér egymás mellett, s egybeolvadva hozza létre a megújított tereket. Az egyedüli dolog, amire rácsodálkozom, hogy a beruházást a város a saját költségvetéséből gazdálkodta ki. A cél – egy multikulturális hagyomány felvállalása, feltámasztása és ápolása – térségünkben, a nagy betűs Európának ennek a felében több mint dicséretes és követendő példa. A zöldövezetben elhelyezkedő épületegyüttesek között sétálva hívogatóak az egyes házak nevei: Hollósy-galéria, Thorma János-, Réti-, Grünwald-pavilon. Jól megférnek itt egymás mellett a román, a magyar és a világ számos tájáról immár nem csak nyáron idesereglő művészek. A művésztelep Hollósy nevét viselő központi galériája és négy másik galériája, valamint az alkotóműhelyekkel ellátott épületek a nagybányai festészet legújabb „hullámához” tartozó alkotóknak adnak otthont, akik híven őrzik a hely szellemét. Laura Ghinea művészeti vezető nyitottan és szíves vendéglátással kalauzol végig az épületeken és a műtermeken.

A barangolás és a szemlélődés végén, a festmények és a valóság szféráinak egymást átható, egybemosódó képe búcsúztat, a piros sisakos „ásító torony”. Ideaszerűen felsejlő képe ma már nem is annyira ásít – inkább tátott szájjal csodálkozik az Erdélyben Nagyszebenéhez mérhető megújuláson, s különösen azon, hogy a település mai lakossága megszerette és magáénak érzi a város múltját, és nem kis erőfeszítéseket tesz annak megőrzéséért.

Fotó: Kuzmányi István

Kuzmányi István/Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2018. január 7-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

(magyarkurir.hu)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Szika Levente Zoltán 2018.02.01 18:10:48
...ami pedig ezt az irományt illeti, stílusában igencsak emlékeztet egy korábban megjelent firkálmányra, amelyet egy debreceni 'kolléga' jelentetett meg, egy ottani hírportálon. A különbség csupán annyi, hogy K.I. azért a máramarosi magyarságról ír, ellenttétben a cívisvárosban tevékenykedő szerzővel, aki meg sem emlíette Nagybánya/Máramaros magyar múltját, még kevésvé a jelenét...! (Fontosabb volt számára a román helyszínek - példának okáért, az ortodox templom meglátogatása, méltatása...! Amikor pedig ezt - hozzászólásban - szóvátettem neki, jól kioktatott, hogy ő és kísérői nem azzal a céllal érkeztek Nagybányára, hogy visszafoglalják a várost...!) Kíváncsian várom: vajon, K. I. is hasonlót írna, ha olvasná ezt a hozzászólást?
Oradea MSZP 2018.02.01 10:58:02
ekkora nepszerusege meg nem volt egy komcsi kuzmani irasnak
Oradea MSZP 2018.02.01 10:57:58
ekkora nepszerusege meg nem volt egy komcsi kuzmani irasnak
Dávid Lajos 2018.01.31 12:24:13
Stimată Laura Ghinea!
Citind de mai multe ori cele scrise de dvs., am ajuns la concluzia că aţi înţeles total greşit cele scrise de mine. O singură propoziţie a avut legătură cu Colonia Pictorilor, citez: „Vechea colonie (după