Hit, haza, hagyomány! - Identitásról és helybenmaradásról, máramarosi fiataloknak

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

2018. szeptember 24-25-én, két megyei jogú város, Nagybánya és Máramarossziget adott helyet a Turul-Sas Hagyományőrző Egyesület által szervezett ifjúsági műhelycsoportoknak, amelyek a jelen identitásproblémáit boncolgatták, a felvetett kérdésekre keresve válaszokat. A programot a Bethlen Gábor Alap támogatta. A részletekről Nagy-Jenei Zoltánt, a szervező Turul-Sas Hagyományőrző Egyesület elnökét kérdeztük.


– Egyesületünk 2010-ben alakult, azzal a céllal, hogy felkeltsük az érdeklődést a fiatalokban a hagyományok, az örökségünk iránt, hogy ezeket átvegyék, és hittel adják tovább!

  Annak ellenére, hogy a nagyközönség minket a középkori katonai hagyományőrzés megjelenítésével asszociál, már az első pillanatban útjára indítottuk diákmissziós programunkat.

– Kikkel dolgoztok a program keretében?

– Már kilencedik éve, hogy önkéntes „némethlászlós” középiskolásokkal valósítjuk meg azokat a programjainkat, amelyek a kisebbeket – rajtuk keresztül szüleiket –, s  – talán nem nagy merészség kijelenteni – Nagybánya és környékének magyarságát szólítjuk meg. Ezek a programok minden esetben a hovatartozás kérdésére keresik/keresték  a választ, akkor is, ha csupán a Jankovics Marcell-féle animációs filmeket vetítettük  számukra, vagy, ha Kassai-íjakon mutatjuk meg nekik, miért is rettegték Európában a magyarok nyilait, de akkor is, amikor – magyar értékekkel felruházva őket – útra bocsátottuk elballagó fiataljainkat a nagyvilágba... 

– Mely korosztályokhoz tartoznak a programban résztvevő diákok?

– Azi dei diákmissziós programunk – egyszerre több diákgenerációt is megszólítva – több szakaszban és formában  zajlott le: Nyáron, megszerveztük az 5-10 évesek számára a Kece Tábor-t, ami kézműves tevékenységek, hagyományos és hagyományőrző csoportjátékok mellett, bibliai ismereteket, magyar népmeséket és magyar történelmi mondákat, legendákat közvetített a gyermekek felé. Ezt követte az Értünk uralkodó Mátyás történelem vetélkedőnk, amely által máramarosi és szatmári iskolákat egyaránt megszólítottunk. Harminc diákot díjaztunk, közülük tíznek – a Rákóczi Szövetség jóvoltából - budapesti kirándulással kedveskedtünk.

– Mit érdemes tudnunk a nagyobbaknak szóló programról?

– Másik programunk  a „Máramarosi magyarként, Európában”címet viseli; ez a X-XII. osztályosokat szólította meg. Előadóink, mint Veress Annadoktorandusz, a B.B.T.E. (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár – Sz. L. Z.) Pszichológia Karának előadótanára, Saitos Norbertnagybányai vállalkozó és dr. Sarkadi-Csiszár Leventemáramarosszigeti csontkovács olyan kérdésekre próbáltak választ adni a nagybányai Németh László Elméleti Líceumés a máramarosszigeti  Leöwey Klára Elméleti Líceum diákjainak, hogy mit jelent a helyes önismeret, ezek alapján hogyan választ szakmát a diák, mit jelentenek a „siker” és a „karrier” fogalmak?

 Idei negyedik projektünk az „Identitáselemző Ifjúsági Műhelyek Máramarosban” címet viseli, melynek célcsoportjai azok az ifjúsági szervezkedések, csoportosulások, amelyek Máramaros megye magyarlakta településein – akár szervezetten, akár alkalmi tevékenységek részeseiként, szervezőiként – működnek; az ő szervezkedési, működési problémáikra kérdezünk rá, s – egy szorosabb együttműk&oum