Hollósy Simonra emlékeztek Máramarosszigeten

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Megemlékezést tartottak Máramarosszigeten Hollósy Simon festőművész halálának századik évfordulója alkalmából.


A rendezvényen emlékplakettet avattak a Hollósy Simon Művelődési Egylet székházának belső homlokzatán, a résztvevők megkoszorúzták a festőművész sírját, majd megnyílt Rozsnyai Bálint és Balogh Edgár máramarosszigeti művészek kiállítása.

Hollósy Simon Técsőn halt meg 1918. május 8-án, sírja – amely azóta országos védettség alatt áll - a máramarosszigeti római katolikus temetőben található. 

A bronzplakettet a néhai Jakobovics Miklós nagyváradi szobrászművész készítette. Az avatón részt vett Máramarossziget polgármestere is. Horia Scubli elárulta, maga is két Hollósy festmény tulajdonosa, és fölvetette egy olyan kiállítás ötletét, amelyen a régi nagybányai festőiskola művészeinek alkotásait állítanák ki. Ugyanakkor megerősítette azt a korábban tett ígéretét, miszerint Máramarosszigeten lesz Hollósy tér és Hollósy szobor. Béres Ildikó alpolgármester hozzáfűzte, hogy a város határában hamarosan épülő lakóparkot is a tervek szerint Hollósy Simonról fogják elnevezni.

A kiállításon Gheorghe Todinca, a Máramarosszigeti Múzeum igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, méltatta a két festőművész munkáját, és reményét fejezte ki, hogy valamikor egy Hollósy kiállítás is megnyílhat majd a városban.

Apjok Norbert RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy Hollósyt sokan vallják magukénak, magyarok, örmények, románok, nagybányaiak és máramarosszigetiek egyaránt. „Én azt mondom, hogy Hollósy azé, aki foglalkozik vele, aki meg akarja érteni, hogy milyen örökséget hagyott ránk, a mai máramarosiaknak, és hogyan is lehet szebben megemlékezni róla, mint máramarosszigeti festők műveivel. Hollósy az akkori kornak próbált az úttörője lenni, és ha itt körbenézünk, igaz, hogy más stílusban, de a két festőművész a mostani kor problémáira világít rá, és elénk helyez egy olyan világot, amellyel a mai napokban kell foglalkozni. Mi mindannyian részesei vagyunk ennek a kiemelkedő kiállításmegnyitónak, akkor, amikor odafigyelünk a helyi művészeinkre. Akkor tudunk igazán kalapot emelni a művészet előtt, és azt hiszem, hogy akik itt ma jelen vannak, dícséret illeti, amiért lelkesen álltak hozzá