Interjú Kádár Laurával, a leendő máramarosszigeti előkészítő osztály tanítőnőjével

Kádár Laura 1971-ben született Máramarosszigeten. 26 éve van a tanítói pályán, ebből az utóbbi 24 évet magyar tagozaton tanított. Jelenleg 19 diákja van a negyedik osztályban, ősztől ő lesz az előkészítő osztályosok tanítónője.

Kádár Laura tanítőnő és az idén végzős osztálya

Most már megszokottnak számít, hogy már egészen kicsi kortól versenyszellemben nőnek fel a kisdiákok is. Évente hány ilyen megmérettetésre tudja felkészíteni a tanulókat, illetve milyen díjakkal térnek haza?

Több versenyre is felkészítem a diákjaimat. Ezekből megemlíteném a Csak tiszta forrásból és a Vidám Versek Versmondó Versenye szavalóversenyeket, ahol az egyik évben az egyik kislány második helyezést ért el. Ezenkívül évente két matematika versenyen is részt veszünk, a Năstăsescu versenyről megjegyezném, hogy ott román tagozatos diákokkal is megméretkeznek, és jellemzően jó eredményekkel térnek haza. Egy matematika versenyen egyik évben hat diákom országos viszonylatban maximális ponszámot ért el. Ugyanakkor a közkedvelt Kenguru természetismeret, mese versenyekre is jelentkezni szoktunk, idén pedig a Fürkész helyesírási versenyen az egyik diákom továbbjutott a megyei szakaszra, drukkolunk neki.

Pedagógialiag miben érzi magát erősnek?

Pedagógus családban születtem, a pedagógiai érzékemet már otthonról magamba szívtam. Úgy érzem, hogy tudok a gyermekek nyelvén beszélni, és mint a mágnes vonzom magamhoz úgy az iskolában, mint más társaságban is.

Mivel tudná megszólítani, esetleg meggyőzni azokat a szülőket, akik román iskolába íratnák gyermeküket?

Korábban is jártam már beiskolázási körúton, ilyenkor fölvázoltam a szülőknek azt, hogy dupla esélyt adnak a gyermeknek, ha anyanyelvükön is tanulhatnak, és persze, hogy a román nyelvet sem hanyagoljuk. Biztosan állítom, hogy föl lehet tornáztatni a magyar iskolás gyermeket arra a szintre, mint a román tagozatos diákot. Ezt bizonyítja például az is, hogy a román tantárgyversenyen tőlünk az iskolából is vannak továbbjutók a megyei szakaszra, habár több tíz román tagozatos gyermekkel mérték össze tudásukat.

Milyen területért felelős az iskolán belül?

A sok más kicsi felelősség mellett én felelek a kulturális programokért. Március 15-e, szalagátadás, ballagás programjának zenei részébe rendszerint besegítek. Ez azt jelenti, hogy a dalokat lekottázom, és begyakorolom a diákokkal együtt.

Foglalkozik-e az órákon kívül is a diákokkal?

A tanórákon kívül folynak elsősorban a felkészülések a tantárgyversenyekre. Ezenkívül van egy gitárcsoportom, ebben nemcsak az osztályom vesz részt, hanem más osztályból is szoktak olyanok csatlakozni, akik szeretnék elsajátítani ennek a hangszernek az alapjait. A gitárórák heti rendszerességgel folynak.

Mivelhogy kisebbségi iskolában tanár, mennyire fontos Önnek a magyar identitástudat? Hogyan éli meg? A gyermekek magyarságtudatának megőrzéséhez és erősítéséhez hogyan járul hozzá?

A magyarságtudat átitatja minden tevékenységünket, rajzórától matematika órákig becsempészünk egy kis magyar érzelmet, magyar értéket. Rajzórán például kalocsai mintákat, népviselet szoktunk festeni, énekórákon a szép magyar népdalokat énekeljük, beszédembe pedig szólásmondásokat is próbálok belopni, mint például a Rossz fát tettél a tűzre meg hasonlók. A gyermekeknek tudniuk kell, hogy ilyenektől gazdag a magyar nyelv, és ezeket szép és jó használni. Megünnepeljük a magyar népszokásokat, farsangi bálozni szoktunk, egyszóval ébren tartjuk a magyar szellemiséget.

Értelmiségi lévén milyen kulturális programokat látogat?

Könyvbemutatókra, színházi előadásokra, egyházi eseményekre, orgonakoncertekre szívesen eljárok.