A XIX. század közepén a bányavidéki utazások, kirándulások elsősorban gyógykezelési célokat szolgáltak (Bajfalusi és Garbonáci gyógyfürdők). 1897. március 28-án a Kárpát-egyesület Gutini osztályának, mint egyletnek, megalakulása céljából, az előkészítő bizottság Felsőbányán közgyűlést tartott és megtette a választást a tisztikarra és a választmányra.
Vándorló álomvilág (Deák László fényképe)
Az első közgyűlésen ideiglenes tisztségviselők kerünek a választmány élére: az elnöki tisztség viselésére Gábor Józsefet kérik fel, az ügyvivő alelnöki feladatokat a városka fiatal polgármester, Farkas Jenő vállalja; titkár Kováts Pál, pénztáros Háder Ferenc, választmányi tagok (Kapnikbányáról): Bradofka Frigyes, Baltai János és Kurovszky Zsigmond; Felsőbányáról: Süsner Ferenc, Pemp Antal, Münich Sándor, Mikola A. Gyula, Kerekes Sándor, dr. Csausz Károly, Nagy Lajos, Pap Márton, Delhányi Zsigmond, Lévay Károly, Veress József, Prohászka Antal és Nyisztor István. 1897. július 22-én Nagybányán, ünnepélyesen felavatják a Fokhagymás-völgyi "Petőfi-tanyát". November 27-én nagybányai helyi bizottság is alakul. 1899-ben és 1902-ben két menedékház is elkészül, a Huszt-hegy alatt a Siegmeth Károly nevét viselő (1000 m) és a Gutin csúcs alatti Mlesnicán (Mlejnita) (1100 m). 1910. július 24-én újra Felsőbányán kerül sor s Keleti Kárpátok Osztály évi közgyűlésére. Szabó Adolf lemond a Gutini osztály elnöki tisztségéről, helyette Hubay Zisgmond főerdőtanácsost választják elnökké. 1912-ben Siegmeth Károly váratlanul meghal. A decemberi közgyűlés - Farkas Jenő ügyvívő alelnökké választásával egyidőben - a Keleti Kárpátok Osztály titkári tisztének betöltésére dr. Siegmeth Lajost, Siegmeth Károly fiát kéri fel. Ő azonban a következő évben lemond, helyette a központi ügyintézés könnyítése érdekében az ugyancsak felsőbányai főjegyzőt, dr. Moldován Ferencet választják titkárrá. Ebben az időben tehát a Keleti Kárpátok Osztály két központi tisztségviselőjét is Felsőbánya adja a turistamozgalomnak!
Életerő (Deák László fényképe)
Az első világháborút megelőzően a KKO XXXVIII. Közgyűlésére ismét Nagybányán kerül sor. Az "ujjonnan alakítandó Nagybánya és Felsőbánya vidéki csoport" terve, újra Nagybányára terelte a figyelmet, s végre mindkét város adottságait kihasználva és lehetőségeire támaszkodva egy közös szervezetbe egyesíthette volna az addigi Gutin-vidéki kezdeményezéseket. Kiteljesítésére már nem maradt idő.
Az első világháború után 1929-ben Kolozsvár központtal ismét ujraalakul az Erdélyi Kárpát Egyesület és 1932-ben, a kolozsváriak kezdeményezésére és a helybeli Polgári Olvasó Kör tagjai összefogásának köszönhetően létrejön az EKE Gutin-osztálya. Elnöke kezdetben Havas János erdőmérnök, mellette a kb. 20-30 tagot számláló társaság hangadói, irányítói: Tréger Lajos, dr. Bene Sándor, Prefort Ferenc, dr. Földes István, dr. Csapó Sándor, Altnéder József és László, Miszovits Olivér, Havas Antal, Sipos Károly, Pfeifer Tibor, Sztaharóczky József és mások. A vezetőségben Szatmárt Tereh Géza tanár, Felsőbányát Nicoara Optimiu képviselte. Alig két év múlva, 1934-ben elhatározzák, hogy turistaszállást építenek az Izvorán, amelyet 1935-ben fel is avatnak. A kétemeletesre álmodott menedékház helyett végül egy - a szervezet anyagi lehetőségeit is inkább tükröző - egyemeletes, kb. 50-60 férőhellyel ellátott turistaszállás felavatására került sor, a Desesti községtől 20 esztendőre bérbevett területen.
Az 1935-40 közötti időszakot nyugodtan nevezhetjük az egyesület fénykorának. Nemcsak az izvorai turista-élet miatt, hanem a több, szervezett autóbuszos kirándulás (Székelyföld, Békás-szoros, Tordai-hasadék stb.) és a turista-út jelzési munkálatok miatt is (Sólyomkő, Plestyor, Rozsály-Izvora, Ökörmező-Kakastaréj és még mások). Jelentős volt az 1935-ben megjelent "Baia Mare-i kirándulók népszerű útmutatója" Tréger Lajos könyvecskéje is.
A második világháború alatt politikai nyomás mellett, tovább folytatódik és kissé bővült is a turistatevé-kenység, 1941-ben az osztálynak már 186 rendes tagja volt.
A háborút követően megszűnik az Erdélyi Kárpát Egyesület.
Újraalakulás
Több mint félévszázados kényszerszünet után - 1998. április 15-én - újjáalakult az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) nagybányai szervezete. Az régi-új egyesület első közgyűlésére - amely a két világháború között, s a II. világégés ideje alatt a Gutin Osztály nevet viselte - az I. számú római katolikus plébánia gyűléstermében került sor. A kezdeményezők hívására valamivel több, mint harmincan sereglettek össze: idősebbek - köztük a hajdani turistaszervezet még élő tagjai: Altnéder László, Bene Mihály, Bortnyik Béla - középkorúak és fiatalok egyaránt. Sor került az ideiglenes vezetőség megválasztására: Altnéder László (tiszteletbeli elnök), Kádár István (elnök), Ludmann Tamás (titkár), Metz József (ügyviteli alelnök), Soltz László.
Céljai
- környezetünk megismerése, értékeinek tudatosítása és megőrzése. Elődeink értékteremtő munkájának tudatosítása.
- természetvédelem
- hagyományaink megőrzése
- a felnövekvő nemzedék tagjainak a környezet- és természetvédelem szellemében való nevelés
- turizmus gyakorlása
Fontosabb rendezvények
· Környezet- és Természetvédelmi Napok I. – 2000. április 22. – június 21., II – 2001. április 21. – június 20.
· EKE VIII. Országos Vándortáborának a szervezése – 1999. július 29 - augusztus 1. között, mely mintegy 600 résztvevőt vonzott, még a külföldiek is a százados hagyományokkal rendelkező magyar turistaszervezet egyik legsikeresebb rendezvényének minősítették.
· Nemzetközi Gyalogos Bronzjelvényes Túravezetői Tanfolyam, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát Szövetséggel együtt szerveztünk
· Rendszeres természet- és környezetvédelmi, -ismereti foglalkozások
· Természetismereti kirándulások, túrák, terepgyakorlatok (Rhododendron-túra" a Radnai-havasokba, Cibles-túra, Magas Tátra, Máramarosi-havasok stb.)
· Kiállítások (Föld Napja és a szervezet éves fennállásának alkalmából fotókiállítás, EKE Szatmárnémeti Osztályának Találkozás a természettel című fotókiállítása, Czárán Gyula Alapítvány fotókiállítása, a nagybányai Kakastaréj Klub fotókiállítása stb.)
· Előadások, vetítések (Erõss Zsolt: Hegymászás 8000 méter feletti csúcsokon, Szendrõ Szabolcs hegymászó, a Fél lábbal a csúcson szerzője: Everest-expedíció; dr. Gyõrffy Lajos: Radnai havasok; Motica Klára és Gabriel: az Alpok csúcsai, növény- és állatvilága; Klein Zoltán: Emlékek a Bihari hegyekből című könyvének bemutatója, majd Egri Ferenc előadása: Nagy-bihari vízesések címmel; Kinczel Ferenc: Garmisch-Partenkirchen és Zugspitze; Fazakas Ferenc: Közép-Ázsiai emlékek).
· Élménybeszámolók (Romok József: Retyezáti szél - Hegyi vándorlások, úti élmények, gondolatok)
· Közös akciók a Föld Napja, a Madarak és Fák Napja alkalmával
· "Hegyek, völgyek, múzeumok - Honismereti turizmus Szatmár és Máramaros megyében
Ötéves a Gutin-osztály, Radnai havasok
1887-ben Palmer Andor, a Nagybánya és vidéke helyi lap felelős szerkesztője írta: "Mi tette Svájcot és a Tátrát keresetté? Semmi más, mint a turista egyesületek áldásos működése,..., a helyek, utak kikeresése, útmutatók, hidak, nyug- és menhelyek létesítésével. Csekélynek látszó munka, mégis felette fontos; ez az egyedüli mód a vidék emelésére... Körünkben minden szép helyet tegyünk hozzáférhetővé!"
Ezek a napjainkban is érvényes gondolatok vezérelték azt a kis csapatot, mely 1998. április 15-én, immár harmadszor ujjáalakítota az EKE nagybányai Gutin Osztályát.
Vezetőség
Deák László - elnök, Kinczel Ferenc - szervezési alelnök, Almási Csaba - környezetvédelmi alelnök.
fekvése
keresõ
