|
"Képzelj el egy hatalmas sátorvárost, ahol a világ minden tájáról összegyulnek egy hétre a hegyeket szeretõ magyarok" - akár mottónknak is választhatnánk e mondatot, mellyel a Kárpát Egyesület, Eger honlapja hívja a turistákat Kapnikbányára. Amint azt már tavaly eldöntöttük, az Erdélyi Kárpát-Egyesület XIV. Vándortáborát 2005. augusztus 3-7. között Máramaros megye szívében, Kapnikbánya szomszédságában szervezzük meg. Ide hívjuk sok szeretettel és tisztelettel az EKE tagjait, bel- és külföldi természetbarátokat, mindenkit, aki szeretné megismerni a Gutin vidékét. Reméljük, kellemes napokat töltünk majd együtt azon a helyen, melyet az 1742-ben született Born Ignác geológus mindig is kedves "natale solum"-nak nevezett. Korának egyik leghíresebb geológusa - habár élete legnagyobb részét Prágában és Bécsben töltötte - mégis Erdélyt vallotta hazájának. Mi is Erdély e csodálatos, ám jobb sorsra érdemes vidékén kalauzoljuk végig barátainkat az idei Vándortábor alkalmából.
A Gutin-hegység a Keleti-Kárpátok része, eruptív vonulatának északi csoportjához tartozik. Északon az északi szélesség 48o, délen a 47o30', keleten a 24o keleti hosszúság határolja, nyugaton pedig az Avas-hegységtõl a Huta-hágó választja el. Az 1300 km2 területu hegység három részbõl áll: a Rozsályból, a Gutinból és a Láposi-hegységbõl. Az 1999-ben szervezett forrásligeti tábor ideje alatt a Rozsályt és vidékét jártuk be. Ezúttal a Gutinra került a választásunk, melynek változatos, festõi domborzata szemgyönyörködtetõ. A Bányavidéki Túrákban Soltz László eképpen mutatja be e vidéket: "Hegyes vulkanikus kúpok, beomlott krátermaradvány, égnek meredõ sziklaoszlopok és falak, szelíd dombhátak, alpesi legelõk csalogatják ide nemcsak a nyájaikat terelõ pásztorokat és kirándulókat, de a XIX. század végétõl festészetünk legkiválóbbjait is. A Gutin-hegység legmagasabb csúcsa a Nagygutin (1443 m) s a mellette büszkélkedõ Apostolok hármas csúcsával és a nyugati végén betörõ Szekaturával a hegység egyedüli "S" alakú gerince, s könnyen összetéveszthetjük az alpesi térségben található gerincekkel. A gerinc északi részén a Máramarosi-medence fölé magasodik a Kakastaréj (1438 m). A periglaciális és vulkáni folyamatok közös tevékenysége folytán jött létre, s egy hatalmas 4,5 km átmérõju kráter maradványa. A furész éléhez hasonlító, bazaltos-andezites sziklafal hossza kb. 200 m. A falban 5-6 m távolságra kardhasításhoz hasonlító mélyedések vannak, s függõleges sziklafala - a máramarosi medence felõli rész eléri a 150 m-es magasságot is - a sziklamászók kedvelt gyakorlóhelye. Az 50 ha-os védett terület geológiai rezervátum, de geobotanikai szempontból is különleges, mivel a fenyõk alacsonyabb helyeken találhatók, mint a lombhullatók." Élményekben gazdag tarsollyal térhet mindenki haza e helyekrõl, melyekre túrákat szervezünk a vándortábor ideje alatt.
Máramarosi-havasok. Egy olyan hely, melyet hol a csehek és szlovákok, hol a lengyelek, románok, magyarok, ukránok birtokoltak. Mindezek ellenére e vidék mindig is gazdátlan maradt. Feltáratlan, ismeretlen. Vadregényes táj, kalandok várják mindazokat, akik a Farcãu - Máramarosi-havasok túrára indulnak. Csak nagyon jó erõnléttel rendelkezõ turistáknak ajánlott, a tábor talán legnehezebb túrája, mely várja a felfedezõket.
A honismereti túrák ezúttal sem maradnak el. Két túra, két teljesen különbözo tájegység. Az "északi" túra Erdély peremvidékére vezet, olyan falvakon halad keresztül, ahol évszázadok óta fából készültek a lakóházak, templomok. Az Európában is egyedülálló építészeti alkotások színhelye e vidék. A népi építészet legritkább, egyben legkülönlegesebb muemlékei az itteni fatemplomok. Ugyancsak e túra résztvevõi a szaploncai Vidám Temetõ színes, humoros feliratú keresztjeit is megcsodálhatják. A "déli" túra Nagybányára és Koltóra vezet. Ásványtani Múzeum és Teleki kastély. De mindezekrõl a túrákról az Erdélyi Gyopár következõ, 3-as lapszámában olvashatnak többet.
A tábor területén megrendezendo programok közül megemlítem a mindennapos elõadásokat és diavetítéseket, fotóvetélkedõt, honismereti-, tájékozódási-, ügyességi vetélkedõket, sárkánykészítést és -eregetést, tábori óvodát.
Túráink, melyek naponta ismétlõdnek, változatosak lesznek, így bárki könnyebben választhat a saját erõnlétének és felkészültségének megfelelõt az útvonalak közül. A ratosnyai táborban bevezetett szokáshoz híven mi is szerda délutánra tettük a megnyitót, így már csütörtök reggeltõl indulhatnak a nehéz túrák is.
Befejezésül elevenítsük fel Palmer Andor gondolatát, mely 1887-ben, a Nagybánya és Vidéke lapban jelent meg: "Mi tette Svájcot és a Tátrát keresetté? Semmi más, mint a turista egyesületek áldásos muködése, nem annyira saját kirándulásaikkal, hanem a helyek, utak kikeresése, útmutatók, hidak, nyug- és menhelyek létesítésével. Csekélynek látszó munka, mégis felette fontos; ez az egyedüli mód a vidék emelésére ... minden szép helyet tegyünk hozzáférhetõvé." Ezt vállalta fel az Erdélyi Kárpát-Egyesület is, ezt vállaltuk fel mi is.
Az EKE Gutin Osztályának nevében is szép idõt és kellemes túrázást kívánok.
|
|
fekvése
keresõ
