A „jövő kongresszusát” tartotta az RMDSZ Kolozsváron

Újraválasztották elnöknek Kelemen Hunort az RMDSZ kolozsvári tisztújító kongresszusán. A második, szombati napon a küldöttek módosították a szövetség programját és megismerték a Jövő Erdélyben című vitairatot.

(forrás: maszol.ro)

A kongresszus határozatban nyilvánította ki, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar himnuszt és a székely himnuszt.

Vitaindítót tartottak Jövő Erdélyben címszó alatt

Az egyik legjelentősebb momentumnak a Jövő Erdélyben című vitairat bemutatását nevezte, mert ez a dokumentum képezi majd az alapját a szövetség stratégiai döntéseinek.

A digitalizáció, az IT bevezetése a mezőgazdaságba nem a jövő, hanem a jelen – mondta Tánczos Barna szenátor, aki szerint évtizedeket át lehet ugrani a technológia segítségével. Az intelligens mobilitás és e-mobilitás, ami köré az RMDSZ-nek fel kell építeni egy új elképzelést – fogalmazott, azt is kihangsúlyozva, hogy erre van kapacitás az új generációnak köszönhetően. A cél a mobilitás, ami puszta aszfaltozásnál többet jelent – hangzott el.

EP-jelöltek vitája - mi jót tud mondani a másik jelöltről?

Sógor Csaba úgy érzi, hogy együtt tudna dolgozni Vincze Loránttal, ha ő első, Vincze pedig második helyről jutna be az Európai Parlamentbe.

Vincze Loránt úgy gondolja, hogy Hegedüs Csilla meggyőzően jelenítette meg kampányában az általa képviselt értékeket, az örökségvédelmet.

Hegedüs Csilla elmondta, egy irodában dolgozik Oltean Csongorral, ezért személyesen ismeri a MIÉRT jelöltjét, és reményét fejezte ki, hogy Oltean első helyről jut be az EP-be. Oltean Csongor szerint Winkler Gyula szaktudása megkérdőjelezhetetlen és tapasztalata, hogy bármit kérnek tőle, teljesíti. 

Winkler Gyula az értékek menti politizálás megjelenítésében tartja nagyon fontosnak Sógor Csaba bejutását.

Arra a kérdésre kellett válaszolniuk a jelölteknek, hogy mit mondanának először Erdélyről?

Hegedüs Csilla: Erdély a Tündérország, ahol mindennek a bölcsője van, amit ma EU-nak nevezünk

Oltean Csongor: a kürtőskalács izéről, a szilvapálinkáról

Winkler Gyula: szülőföldem, amit szeretném, hogy az unokámnak is a szülőföldje lenne

Sógor Csaba: az EU legnagyobb kisebbsége vagyunk, továbbra sincs autonómiánk

Vincze Loránt: soknemzetiségű vidék, többen vagyunk, mint Málta és Ciprus összlakossága.

Horváth Anna családi törvénycsomagot szorgalmazott

Horváth Anna a romániai népességfogyásról beszélve úgy fogalmazott, az ország „demográfiai szakadék szélén áll”, erről pedig nem beszél egyetlen politikai párt sem. Mint azt az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, a Nőszervezet ezekre a kihívásokra akar választ adni, számos programot, jótékonysági akciót, rendezvényt szervezve számukra.

Mint mondta: fiatal még a Nőszervezet, de az együttműködéseknek köszönhetően nemcsak megoldásokat képesek javasolni, hanem itthon tartani a fiatalokat, támogatni a családokat egy átfogó családtámogatási törvénycsomag előterjesztésével. Rámutatott: egyházakra, Kárpát-medencei nőszervezetekre támaszkodva, Európában is igyekeznek támogatókat szerezni az ügy mellé.

Porcsalmi: kössünk szövetséget a győzelemért

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök némi derültséget keltve azzal kezdte beszámolóját: hálás az RMDSZ-alapszabályzat alkotóinak, amiért csak minden második évben kell kongresszust szervezni, és nem évente, mert ekkora esemény megszervezése nagy megpróbáltatást jelent. „De így van ez helyén, hiszen ez a feladatunk - nekünk, itt Kolozsváron. Tesszük a dolgunk: szervezzük, megoldjuk, csináljuk - hogy olajozottan működjön a szervezet” – jelentette ki.

Porcsalmi felidézte, a 2017-es zilahi kongresszuson stratégiai dokumentumot fogadta el a két év legfontosabb cselekvési prioritásairól. Az ügyvezető elnökség készített egy 10 oldalas dokumentumot ezek megvalósításairól. Ezek közül a politikus a legfontosabbnak az oktatás terén elért eredményeket tartja. a bölcsődék finanszírozását, azt hogy ma már nem szüntethetnek meg magyar osztályokat az RMDSZ beleegyezése nélkül, a magyar tanítók többletjuttatást kapnak a plusz órákért és idén megkezdheti működését Nagyváradon a kisebbségi pedagógus-képző központ is. Külön kiemelte, hogy pályázatot hirdettek tankönyvírásra, így 40 olyan tankönyv létrejöttét támogatták az RMDSZ költségvetésből, amelyet hatodik osztályig használhatnak a tanítók – ebből 6 román nyelvkönyv.

Azzal folytatta, hogy az anyanyelvhasználat bővítése terén nem jártak ilyen sikerrel, mert visszautasította a parlament, hogy a küszöb 20%-ról 10%-ra csökkenjen. „A közigazgatási kódexszel rendezni akartuk az anyanyelvhasználat kapcsán felmerülő számtalan problémát. Nem rajtunk múlt, hogy nem sikerült egyből. De tovább kell próbálkoznunk” – jelentette ki. Porcsalmi bírálatként megfogalmazta azt, hogy az anyanyelvhasználat sokszor elmarad a lehetőségekhez képest azokban az önkormányzatokban, ahol RMDSZ-es polgármester van, illetve azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya eléri, vagy meghaladja a 20 százalékot. „Ezen elsősorban nekünk kell változtatnunk” – jegyezte meg.

A negatívumok közé sorolta az is, hogy a centenárium évében kevesebbet sikerült megvalósítani mindabból, amit az ügyvezető elnökség eltervezett. Sikernek nevezte viszont, hogy az RMDSZ megerősítették és bővítették külföldi kapcsolatait. Vállalták, hogy Erdélyből 250 ezer aláírást gyűjtenek össze a Minority SafePackre, és sikerült.  „Ma a kisebbségvédelmi harcnak nemcsak Erdélyben, hanem egész Európában az RMDSZ a zászlóshajója” – jelentette ki, megemlítve a tavaly ősszel elindított Transylvanianow.com nevű weboldalt is, ami külföldi célközönség számára készült: angol nyelvű és Erdélyről szól.

Az ügyvezető elnök szerint az RMDSZ elindult a modernizálódás útján. Előtérbe helyezték a tudást: tréningeket szerveztek diákszervezeti aktivistáknak, elindítottuk az Erdélyi Politikai iskolát, vezetőinknek, munkatársainknak képzési programot működtetnek. Hiánypótló és formabontó kezdeményezésnek nevezte a Szájkaratét. „Az emberek szeretik, sok politikusunk bevállalta, köszönet érte. Ott ahol nem lelkesednek érte, erőltetjük” – fogalmazott. Mint ahogy „erőltetik” azt is, hogy több legyen a számonkérés, de nagyobb az együttműködés kényszere is. Az európai parlamenti választások előkészületeiről elmondta, tudják, mit akarnak a kampányban, egyértelmű az üzenetük, a jelöltek, a stáb és a területi szervezetek teszik a dolgukat. De nem szabad szerinte hátradőlni, meghátrálni a sikerek elől és a fanyalgóktól, az állandóan kontrázóktól sem. "Nem azokkal van a baj, akik elégedetlenek, de megpróbálják jobban csinálni - hanem azokkal, akik elmondják, hogy rossz az irány, majd hátradőlnek és rágyújtanak. Vannak olyanok, akik jobban szeretik a kifogásokat, mint a sikereket. De én még olyan kampányt nem láttam, amelyet kifogásokkal nyertek meg. Láttam viszont nagyon sok olyat, amelyet a kifogások, a szétszórtság elveszített” – fogalmazta meg tapasztalatait Porcsalmi.

Az ügyvezető elnök szerint ha az RMDSZ fegyelmezetten kommunikál, tud sikereket elérni. Úgy véli: ezen a választáson eldől, hogy lesz erős magyar képviselet Brüsszelben vagy sem, lesz egy európai kisebbségvédelmi törvény vagy sem, megmarad a gazdáknak és a pályázatokra szánt pénzt, vagy levágják a támogatásokat. "A jó üzenetnek két alapszabálya van: úgy kell megfogalmazni, hogy legyen érthető - aztán el kell mondani. Sokszor és sokan. Ezt kérem tőletek. Kössünk ma itt egy szövetséget: egy szövetséget a győzelemért – ne a túlélésért” – mondta Porcsalmi Bálint.

(forrás: Maszol.ro)