Átalakulás, fejlődés és innováció Erdélyben – ahogy a társadalomkutatók látják

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Zavarbaejtően információgazdag tanulmánykötet jelent meg az erdélyi szociológusok műhelyében.


Kedd délután Kolozsváron ismertették az Erdélyi Társadalom friss számát. Veres Valér szociológus, lapszámfelelős szerkesztő elmondta: az Erdélyi Társadalom azon kevés erdélyi, magyar nyelvű tudományos folyóiratok egyike, amely rendszeresen megjelenik másfél évtizede. Minden lapszám bír egy fő tematikával, amely többnyire meghatározza a tanulmányok jellegét. A jelen szám a társadalmi átalakulást, fejlődést és innovációt vizsgálta, a rendszerváltás óta eltelt időszakot véve figyelembe.

Veres elmondta, a tudományos élet íratlan követeléseinek eleget téve évi egy lapszámban át fognak térni az angol nyelvre – ezt a lépést román tudományos publikációk már korábban megtették. Ragaszkodnak ugyanakkor a magyar szaknyelv megőrzéséhez is, ebben pedig a magyar tudományos szféra – ha nem is anyagi, de más jellegű – támogatását adja. Nyitottak ugyanakkor más tudományágak irányába is, nemcsak szociológiai írásokat publikálnak – hangzott el.

Benedek József, a lap másik lapszámfelelős szerkesztője kihangsúlyozta: aránylag keveset reflektáltak az innováció kérdésére, így most három tanulmány is született a témában. Mint elhangzott: az innováció fogalmát általában a technológiához kötjük, de elsősorban a társadalmi innovációt közelítették meg az Erdélyi Társadalomban, áttekintve a különböző iskolákat, amelyek ezzel a kérdéskörrel foglalkoztak. Született tanulmány az innovatív régiókról, összehasonlítva Romániát és Magyarországot, rámutatva, hogy a nyugat-európai kategóriákba nem férnek be az általuk vizsgált vidékek – hangzott el. Mint kiderült: dinamikus témáról van szó, amelyik hiányzik az erdélyi gazdasági diskurzusból. Nagy Egon egyetemi adjunktus később elmondta: a tanulmányban ismertetett iskolák között van, amely az innováció lényegének a technikai tudást tekinti elsősorban, más szakíró a gyakorlat általi tanulás szerepét emeli ki, megint más az emberi tőkeberuházásokra és azok túlcsordulásának jelenségére fektet hangsúlyt. Romániában ott van erős terület ilyen tekintetben, ahol erősek a műszaki egyetemek vagy az autóipar – hangzott el. A kötetben kitérnek az okosvárosok kérdésére is, tíz települést vizsgálva meg a visegrádi országokban. Vitatott a fogalom: Gyulafehérvárt nevezik ugyan az ország első okosvárosának, miközben „elég sok buta megoldást látunk ott”, Kolozsvár is hasonló cipőben jár.

Egy további tanulmány az ingatlanpiaci folyamatokon keresztül vizsgálta meg a román-magyar határon átnyúló interakciókat. Mint ebből kiderül: izgalmas új folyamatok indultak be, hiszen egyenlőtlen a két térség gazdasági színvonala – míg a magyarországi keleti rész perifériás, a romániai nyugati régió fejlettebb terület. Sokan áttelepültek például Biharkeresztesre, magyarok esetében az identitásuk jobb megélése is szerepet játszott ebben, derült ki. Kerekes Kinga egyetemi docens a magyarországi vidék harminc évét vizsgáló tanulmányról kifejtette: a szerzők másodlagos forrásokat felhasználva egyfajta összegzést írtak, rengeteg adatot közölve. Amellett érvelnek, hogy a vidék átalakulása megtörtént Magyarországon, a rendszerváltás és EU-csatlakozás utáni jelenlegi rendszer pedig a jövőben stabil lesz. Foglalkoznak a népesség alakulásával, folyamatos csökkenésével, bár a vidék fogalmát is nehéz meghatározni – jelzik a szerzők. A földbirtokokról, szövetkezeti rendszerről, az ún. agrárérintettségről szintén írnak.

A romániai társadalmi-gazdasági fejlődést összegző tanulmányról elhangzott: az ország és ezen belül az erdélyi magyarok helyzetét is megvizsgálta a szerző, egyrészt európai és közép- és kelet-európai, regionális összehasonlításban, másrészt az időbeli változásokat követve. Az oktatási helyzetről is szó esik, rámutatva, hogy a kilencvenes években Románia nem állt rosszul, de az elmúlt 25 évben kevés fejlődést jegyeztek, összehasonlítva más országokkal. A kötetben az erdélyi szociális hálót is megvizsgálták, többek között azt, hogy kik látják el ezeket a szükségleteket: az állam, a piac, a civil szervezetek. A bevezetőben kiderül, hogyan fest ki a romániai szociális ellátó rendszer, hogyan professzionalizálódott – komplexebb ma már annál, mint 89-ben, amikor „segélyeket fogadtunk és osztogattunk szét”. Mára összetett akkreditációs rendszer is van, hangzott el. A kutatás többek között az erdélyi magyar szociális civil szervezetek hálózatát vázolja fel, az országos szociális hálót, az akkreditált szociális szervezeteket.

A tanulmánykötetben szerepel ugyanakkor Hadas Miklós magyarországi szociológus készülő könyvének újabb fejezete, ezúttal a „katonai forradalom” révén kikristályosodó kora újkori maszkulin habitusokat írva le. A lapszámismertetőt követő, a tanulmányokra reflektáló beszélgetésen Dániel Botond szociológus elmondta, tanulmányában az innováció és szociális szféra professzionalizálódásának összefüggése megjelenik: a román állam bevezette az akkreditációt a szociális ellátó rendszerben, és ez változtatott azon, hogy korábban egyrészt a hiányterületekre koncentrált a szféra. Jelenleg a szociális háló mintegy 30 százalékát teszik ki akkreditált szervezetek, ez pedig jelentős átalakulás, a háló változatosságát jelzi.

Veres Valér a romániai gazdaság-társadalmi fejlődést vázoló szövegéről úgy fogalmazott: ha nem helyezzük kontextusba a gazdasági növekedést, az a benyomásunk támadhatna, hogy fejlődés történt – ezért tartotta fontosnak, hogy megvizsgálja a hazai trendeket a többi országhoz hasonlítva. Egy másik fontos dimenzió az egyenlőtlenségé volt: ezt vizsgálva kiderül ugyanis, hogy Romániában jelentősen erősödött ez a trend.

Az innováció tekintetében az centrumországok teljesítenek a leginkább, Románia még meglehetősen rosszul áll. Csökkent a lemaradásunk Magyarországhoz képest a területi GDP-értékekben, ami jó társadalmi alap az innovációhoz, de a szabadalmak tekintetében, a kutatói állományt nézve Magyarország jobban áll – kezd viszont a szomszédos ország lemaradni a felsőoktatásba bevont népesség tekintetében, hangzott el. Kiss Dénes szociológus elmondta: Magyarországon a vidéki népességcsökkenés a települések átminősítésének köszönhető részben, ugyanakkor falvak gyakorlatilag bezáródnak olyan térbe, amelyet nem ők használnak: azaz nem helyiek tulajdonolnak és dolgoznak a földterületeken. Izgalmas kérdés volna, mondta, hogy Romániában mennyire megfigyelhető jelenség-e ez. Az etnikai statisztikák az oktatásan és felsőoktatásban nem változtak, a hátrányt nem sikerült javítani. A hátrány a gazdaságban is marad – fogalmazott Csata Zsombor szociológus. A változás nagyobb magyar településeken, de a változások kisebbek és fragmentáltabbak, tudtuk meg ugyanakkor. A szakértő megvizsgálta önkormányzatok költségvetését is, és ott is hátrányban vannak magyar települések: az EU-s pályázatok lehívásában van jelentős eltérés, azaz Hargita és Kovászna megyében erősebbek a mutatók ezen a téren, viszont a soron kívüli kormányzati támogatások tekintetében óriási különbségek látszanak, a magyarok hátrányára. - a Maszol.ro portálról

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



idea 2016


árfolyam:
1 euro = 4.6975 RON
1 dollár = 4.1192 RON
100 forint = 147.45 RON

NAGYBÁNYAI ESEMÉNYNAPTÁR

isk
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

123movies free movies online

SIELJÜNK AZ IZVORÁN Szeretettel várjuk természetbarát és sportolásra vágyó vendégeinket az Izvorai (...)

Gondozas Idos noszemely gondozasara,keresunk valalkozot. Tel:0362407972

adj fel hirdetést
ff2

SZAVAZÁS

Melyik koncert tetszett a legjobban a Főtér Fesztivál 2018 - Nagybányai Magyar Napokon

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Margit Kovácsné Kerek évfordulók 2019-ben – Ady (...)

Fantasztikus gyűjtemény.Lenne mit (...)

Andrew emmanuel úr Kelemen: az RMDSZ tagja lenne egy (...)

Itt van az én nagy mesterem, aki ma az (...)

Var Gabi Elhunyt Makara György

Nekem is kedvenc tanaraim kozze (...)

varga gábor Szilveszteri kabaré

Egy nagy kalappal!

Szürte.ung. megye Megszavazta az EP a romániai (...)

EU. Mostanra rendszerszerüen (...)

vgá "S mi vagyok én, kérded " - (...)

egy nagy kalappal!

vgá Novemberi kvíz-est

egy nagy kalappal!

Luxné Dr. Vincze Judit Megvásárolható: GENIUS LOCI

Nagyon szeretném a kiadványt (...)

Luxné Dr. Vincze Judit Megvásárolható: GENIUS LOCI

Nagyon szeretném a kiadványt (...)

Láng-Kovács Éva Hollósy Simon, a muzsikus

Kedves Marian Úr! Köszönjük az (...)

Laszlo Grof ILONDAI HÁLAOBELISZK

Koszonjuk Várady Enikőnek ezt az (...)

vgá Elfogadta a kormány az új (...)

Nem hoz-e inflációt maga után ez a (...)

Hippie Szabad vagy (ma este)? - (...)

Csak egy fészbúkkal kapcsolatos (...)

SZENTES FF2018: Mátyás király-emlékév (...)

Nekem ez a program tettszett a (...)

Hippie Ferenc pápa szerint a szex isten egyik (...)

Volt még egy ilyen pápa a Katolikus (...)

uachya Gazdag nyári programok a nagybányai (...)

where to buy levitra online walmart (...)

Hippie Szombaton is gazdag programokkal (...)

De...írhatnátok a Metalon koncertről (...)

Hippie Egyre sokszínűbb a 2018-as (...)

Manapság sem ártana méhészetet (...)

Gonda Jánosné Major Erzsébet Magyar állami kitüntetésben (...)

Óriási hatalmas művész Tőrös (...)

Péter Károly Modern életünk fontos (...)

Az írás negyedik mondata a „van (...)

LDG Nagyon fontos európai választás (...)

Még egy átvett, non-szensz, üres (...)

Hippie FF2018: METALON koncert

Nagy örömben lesz részetek, kedves (...)

Thurman Zoltán Először kiállított nagybányai (...)

”Thurmann Olivér többször járt (...)

vgá FF2018: MUSICAL - a budapesti Madách (...)

köszönjük, Budapest

Nagyi Kiemelkedően jó érettségi (...)

Büszke vagyok Rátok!!! Íme (...)

Alaszka Kolozs és Máramaros megyében (...)

Sajnos a cikket olvasván Máramaros (...)

Sarateanu József Kövesi leváltásáról az (...)

Mikor már kezdett kilábolni az (...)

Péter Károly Kövesi leváltásáról az (...)

„Megpróbálja azt (...)

Péter Károly Magyar állami kitüntetésben (...)

Csak büszkék lehetünk, hogy még (...)

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

tmh