Húsvét utáni testi és lelki feltöltődés - beszámoló a Háló Mozgalom zarándokútjáról

A Nagybányai Háló Mozgalom egyik nagy vágya teljesült, amikor Húsvét nyolcadában, egy nagyon szép és tartalmas zarándoklaton vehettünk részt, 2018. április 4-6. között, Magyarországon. Az út fő célja: meglátogatni a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyet.

Csoportkép az egri bazilika előtt

Nagybányaról korán reggel indultunk egy 21 személyes kisbusszal.

Első állomasunk a nyíregyházi híres állatkert volt. Ott igazán lenyűgöző látványban volt részünk. A világ minden tájáról láthattunk állatokat. Kiemelném az “Óceániáriumot”, ahol a kicsi színes halaktól, a cápáig és gyönyörű korállokig minden megtalálható.

Innen Gyöngyös felé vettük utunkat, Hám János szatmári püspök, kinevezett esztergomi érsek szülővárosa felé, ahol meglátogattuk a Szent Bertalan szép, régi nagytemplomot, amelyben a Szűzanyakép a XVI.században könnyezett, és ahol sok tárgy bizonyítja a csodálatos gyógyulásokat. Napjainkban is folytatodnak az orvosilag megmagyarázhatatlan de elfogadott gyógyulások. Legutóbb egy férfinek a lába menekült meg az amputálástól.

Folytattuk útunkat és késő délutánra megérkeztunk Szentkútra, ahol kényelmes, tiszta szálláshely és finom vacsora várt ránk. Vacsora után bementünk a kegytemplomba, ahol az ottani ferences atyákkal együtt elimádkoztuk az esti zsolozsmát. Már kezdett sötétedni mikor a hegyoldalban lévő XIV állomásnál, elvégeztük a keresztúti ájtatosságot.

Másnap reggeli zsolozsmát imádkoztunk és Szentmisén vettünk részt. Egy ferences atya bemutatta a kegyhely történetét, miszerint a XII-XIII.századtól létezik. Egy néma pásztorfiúnak megjelent a Szűzanya és rámutatott egy forrásra. A fiú miután ívott a forrás vízéből, csodás módon visszakapta beszélő képességét. Ennek a csodának a hatására kezdődtek el a zarándoklatok. Az erdőben még Szent László királyunk is járt és lovának patkója nyomán gyógyító forrás fakadt. Ezen kivül még látogatható a Szent Imre és Szent István forrás, a Rongyos forrás.

A hegyoldali barlangokat is felekerestük, ahol a XIII.századtól  remeték éltek.

Ezeken a helyeken járva-imádkozva, azt érzi az ember, hogy ég és föld összeér és nagyon közel van az Isten jósága.

Ez után Hollókőre utaztunk. Az 500 lélekszámú falu határában egy nagy kőtömbön egy óriási fekete holló fogadott. Ez a falu a Világörökség része.

Itt meglátogattuk Holló várát, amiről a falu a nevét kapta.

A legenda szerint a vár Kakcsics nevezetű ura, megszerette a szomszéd település várának a lányát, akit ellopott és bezárta saját várának tornyába. A lányra felügyelő asszony, boszorkány volt, aki az ördöggel szövetkezett. Az ördögfiak eljöttek és hollóvá változtatták a lányt.

Az Ófaluban a kicsi, fehér házikókban múzeumok mükődnek régi tárgyak, mestérsegek darabjait kiállítva.

Tar falu határában meglátogattunk egy Buddha Parkot. Itt egy kör alakú építmény tetején Buddha trónol, a belsejében Kőrösi Csoma Sándor emlékszoba van berendezve. A dombon egy pagoda ad otthont a templomnak, ahova nem tudtunk bemenni mivel zárva volt. Érdekes volt ez a park, hisz általa bepillanthattunk a keleti kúlturába.

Estére megérkeztünk Eger városába, a Szent János Papnevelő Intézet Kollégiumába, ahol szállást és étkezést kaptunk.

Ez az épület azért is érdekes, mivel Petőfi Sándor is itt szállt meg, 1844-ben.

Kora reggel Szentmisén vettünk részt az egri Bazilikában. A pap a misét értünk ajánlotta fel, ami egy nagyon jó érzés volt számunkra.

A Bazilika egy impozáns, gyönyörű épület. A kupolájának egy aranyozott felírata van, ami a halandó embernek bátorságot ad: “Az Isten majd letöröl minden könnyet, és nem lészen többé halál, gyász, sírás és jajgatás.”

Reggeli után folytattuk utunkat az egri várba. A vár majdnem teljesen fel van újjítva. Itt meglátogattunk 2 múzeumi termet, melyek a magyar repülősöknek állítanak emléket, mert azt mondják, hogy a “magyar repülő nemzet”.  Korabeli fotók, pilóták ruházatai, diplomák, kitüntetések tekinthetők meg itt.. Többek között a nagybányai Horthy István életútját és családi fotóit is lehet látni.

Egy vár hadnagy XVI. századi viseletben, korabeli karddal, puskával oldalán egy Csillagtúrát mutatott be, Gárdonyi regénye nyomán. Bemutatta a Hösők termét, ahol Dobó István sírlapja található, meg 6 óriási szobor, mindegyik egy korabeli személyt ábrázol. Az egyik egy asszony karddal az oldalán, ami azt bizonyítja hogy ő és sok más nő is harcolt a törökökkel.

Folytatva utunkat a várban, amely lenyügöző látvány volt, a  hadnagy elsütötte puskáját is, hogy felidézze a régi hangulatot.

Utunk utolsó állomása Máriapócsra, a könnyező Szűz Anya Bazilikájába vezetett, ahova sötétben érkeztünk, de a kegyhely igazgatója és parókusa, Orosz István és felesége Rita (aki évekig a Kárpátaljai háló régióvezetője volt) hálós barátaink nagy szeretettel fogadtak.

Máriapócs kelet Magyároszágon egy görög katolikus vallású kis falu. Az 1600-as években a Szűyanya képe könnyezni kezdett és a nép tódult hozzá imádkozni, könyörögni gyógyulásért. A Szűzanya meghallgata kéréseiket és csodás gyógyulások történtek. Ezt a tényt támassza alá a sok mankó, bilincs, márvány tábla, melyeket bizonyítékként hagytak itt a meggyógyultak, hálálkodók.

Kegytárgyakat vásároltunk, aztán egy papi áldással, késő este indultunk haza. Akinek alkalma és lehetősége van látogassa meg ezeket a csodálatos helyeket, ahol rengeteg kegyelemben és áldásban lehet része.

Megemlítem, hogy ezek a Kegyhelyek XXI. századi elvárásoknak megfelelő szállásban, étkezésben, kiszolgálásbanban részesítik a látogatót.

Hála és köszönet a jó Istennek ezért a felejtehetetlen zarándoklatért, a gyönyörű, szép ídőért, a közös imáért és  együttlétért.

Feltámadt Krisztus!

Valóban Feltámadt!

Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!

(Gál Rózsika, nagybányai bogozó)