| Misztótfalu |
 |
|
|
|
|
Fekvése |
|
|
|
Románia észak-nyugati részen, Nagybányától nyugatra (8km) terul el. Román neve Tautii Magheraus. |
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
Múlt |
|
|
|
Első írásos említése 1440-ból származik "Tothfalw" névvel. A színéri, 1520-tól az ecsedi uradalom része, 1711-tól a károlyi család birtoka volt. Lakosai főkent bányászattal és borászattal foglalkoztak. 1919-ig és 1940-1944 között Magyarországhoz (Szatmar vármegye) tartozott. Két falu egyesítéséből származik, Alsó Tótfalu (Tautii de Jos) és Misz-Mogyoros (Magheraus) egyesűléséből.
Ma is álló református temploma a a gotika elemeit viseli, legrégibb részeit a szakértők a XIV. századra datálják. |
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
Tornya 1893-ban épűlt.
A szószék közelében elhelyezett márványtábla hírdeti, hogy a nyomdász és betűmetsző Tótfalusi Kis Miklos a falu szűlötte. |
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
A templommal szemben lévő régi lelkészlak épűletében 1992-ben múzeumot adtak át, melynek fő értékei az európai nyomdászat fejlődését és Misztófalusi Kis Miklos tevékenységet illusztráljak. A múzeum szinte állandó jelleggel látogatható, részletekért az ugyanabban az udvarban lévő lelkészlakhoz forduljanak. |
|
|
|
 |
|
|
|
A Tótfalusi Kis Miklós Emlékház |
|
|
|
Jelen |
|
|
|
A falut várossá avatták 2004-ben. Lakosai manapság is mezőgazdasággal, borászattal és állattenyésztéssel foglalkoznak. Említésre méltó a Láposbányára vezető letérőtől látszódó, 1939-ben ültetett fenyőfa, a jónéhány 300 évnél öregebb agyagház, a két malom, a pálinkafőzde és a nagybányai repülőtér, ahol manapság is ejtőernyős vagy pilota-kepző tanfolyamokra lehet járni.
|
|
|
|
Jövő |
|
|
|
Az elvárosiasodás és a Nagybányához való közelség eredménye a rengeteg új epítkezés, nagyrészt lakóházak és hétvégi-házak.
|
|
|
|
Misztótfalusi Kis Miklos |
|
|
|
1650 környékén Alsó Misztótfaluban szűletett, 1702 március 20-an hunyt el Kolozsvárott.
Betűmetsző, nyomdász, teológus.
|
|
|
|
 |
|
|
|
Az amszterdámi biblia rézmetszetű címlapja, 1685 |
|
|
|
Nagybányán kezdte tanulmányait, a nagyenyedi Bethlen kollegiumban bölcseszetet és református teológiat tanult. 1677-1680 között iskolamester (rektor) volt Fogarason. 1680-ban Hollandiába megy, ahol a Blaeu nyomdában megtanulja a betűmetszést-öntést és a nyomdai munkák minden fázisát, majd önállosítja magát.
Betűmetszőként többek között III. Cosimo Medici hercegnek es a vatikani nyomdának is szállított. Később nyomdászként is dolgozott Amszterdámban: holland, német, angol, svéd megrendeléseket teljesített. Alapítványt letesített a hollandiában tanuló magyarok támogatására.
Saját költségen elkészített amszterdami bibliakiadasában , a Szentírás egészét tartalmazó ugynevezett Aranyos Bibliában (1685) a Károli forditast J. Coccejus értelmezésének alapján felülvizsgálta es új, logikus helyesírási rendszert alkalmazott. A maga pénzén adta ki Hollandiában Szenci Molnár Albert zsoltarfordításait (1868) és önálló Új Testamentomát (1687) is.
|
|
|
|
 |
|
|
|
A biblia címlapjának első szedett változata, 1683 |
|
|
|
Az egyház hívására 1689-ben hazatér, 1693-tól a felújított kolozsvári nyomdát vezette. Itt nyomtatta ki többek között Pápai Páriz Ferenc Pax Corporis-át, Kálvin János katekizmusát, Haller János Istoria-ját, a Zsoltárok új kiadását, Balassi Bálint és Rimay János istenes énekeit, Comenius és Felvinczi György munkáit. Magyar ábécéskönyvet, szakácskönyvet is nyomtatott, ő adta ki az első magyar könyvet Amerikáról.
Fő célkitűzése az volt, hogy a kulturális elmaradottság felszámolására hasznos és olcsó könyveket adjon ki magyar nyelven, ezenfelül probálta egysegesíteni a magyar helyesírást. Törekvését meg nem értéssel fogadták, kezíratok meghamisításával vádoltak, kifogasolták a bibliafordításon vegrehajtott javításait is. Válaszul megírta bibliakiadásainak apológiáját és a "Mentség"-et, de az enyedi zsinaton eklézsi-megkövetésre és a Retractio (Visszavonás, 1698) kinyomtatására kényszerítették. Testben-lelekben megtörve halt meg.
Halalának 300. évfordulóján, 2002 május 28-án a Romániai Magyar Református Egyház Zsinatának Misztótfaluban tartott rendkivüli űlésén hivatalosan is rehabilitálták.
Legszebb kiadványai zsebkönyv formátumukról illetve éles metszésű betűikről és igényes tipográfiájukról nevezetesek. Görög, héber, örmény betűk mellett ő készítette az első grúz nyomdabetűket. Europa-szerte elterjedt Janson antikva-ja (betűtípus, font), melyet sokaig tévesen a holland A. Jansonnak tulajdonítottak.
|
|
|
|
fekvése
keresõ
