| Sárosmagyarberkesz |
 |
|
|
|
|
Sárosmagyarberkesz |
|
|
|
Koltóról a Nagysomkút felé vezető országútra visszatérve, Szakállasfalván és Kővárremetén áthaladva érünk a Nagybányától mintegy 20 kilométernyire fekvő Magyarberkeszre. Valamikor nagyrészt innen kerültek ki Kővár kapitányai és őrsége. Régen a vidék központja volt. Több nemesi család is lakta (Pelei, Mózsa, Katona, Péchy). |
|
|
|
 |
|
|
|
A falu a templomkertből |
|
|
|
Első írásos említése egy 1231-es oklevél 1397-ből való másolatában: Berkest. Neve az ómagyar Berkes személynévből keletkezhetett. A vidék a XII. században valószínűleg a szatmári várispánsághoz tartozott. |
|
|
|
 |
|
|
|
A templom |
|
|
|
1231-ben Imre király a Hont-Pázmány családhoz tartozó Tamás ispán fiait erősíti meg itteni javaikban, de a 13. század közepén már a Gutkeled nemzetség kezén találjuk. A 15. században a bélteki uradalom része. |
|
|
|
 |
|
|
|
Berkeszi utca |
|
|
|
Az önálló Erdélyi Fejedelemség korában vásáros hely. A 17. század második felétől a közigazgatásilag önálló Kővár-vidékéhez tartozott. Ennek fölszámolásával, 1876-ban, Szatmár vármegyéhez csatolták. 1992-ben 654 lakosából 432 (többségben református) magyar, valamint 221 román. |
|
|
|
 |
|
|
|
A temetőben |
|
|
|
Kis dombra épült gótikus templomát katolikusok építették, de a hitújítástól a református egyház szolgálatában áll. Többször is átalakították (jelenleg is felújítás alatt áll), így eredeti stílusát már csak a szentélyben található gótikus papi ülőszék őrzi. Falain keretbe foglalt családi címerek láthatók. |
|
|
|
 |
|
|
|
Sáros út, templomtoronnyal |
|
|
|
Magyarberkeszen született 1817-ben Medgyes Lajos költő, s 1847-ben Korbuly József gépészmérnök, a párizsi világkiállításon kitüntetett Korbuly-féle csapágy kidolgozója is. 1875-ig itt szolgált református lelkészként Almási Sámuel népdalgyűjtő. Petőfi Sándor - 1846 őszén tett látogatása után - a faluban írta Véres napokról álmodom c. versét.
|
|
|
|
 |
|
|
|
Házak a templomkertben |
|
|
|
Ha már a településen járunk, feltétlenül keressük fel Kővár romjait. A vár évszázadokon át Erdély egyik legjelentősebb erődítménye volt, amelyhez Magyarberkesz léte, sorsa, története is hosszú évszázadokon át szorosan kapcsolódott. Evlia Celebi török utazó így jellemzi: ,,Kővár a Lápos partján van felépítve egy égig érő magas hegyen, mely két nagyon erős és egymással szemben álló erősségből áll. A dévai váron kívül nem találtatik más erősebb vár."
(forrás: Nagybánya és környéke - második, javított kiadás, Teleki Társaság, Nagybánya, 2007, 165-168.) |
|
|