| Szinérváralja |
 |
|
|
|
|
A Szinér vára alatt fekvő falut az oklevelek 1341-ben említik először, ekkor már tekintélyes hely, és egyháza is volt.
1583-ban a falu, és az egész szinéri uradalom, Báthory Zsuzsannáé volt, s Szinérváralja ekkor már mezővárosi ranggal bírt.
A Báthoryak után a Lónyay család örökölte.
A XVI. és XVII. században többször dúlták fel a várost ellenséges hadak:
1605-ben Básta hadai, 1677-ben Wesselényi István foglalta el, erdélyi, lengyel, francia és tatár hadakkal, mellyek Váralját és templomát is kifosztották. 1638-ban Lónyay Zsigmond birtoka, aki alatt nagy határper folyt Apa és Váralja között. A perben érdekelt váraljai földbirtokosok a Kornis, Nyáry, Pernesz, Bakos és Kállay családok voltak.
|
|
|
|
 |
|
|
|
A városháza |
|
|
|
A Szinér vára alatt fekvő falut az oklevelek 1341-ben említik először, ekkor már tekintélyes hely, és egyháza is volt.
1583-ban a falu, és az egész szinéri uradalom, Báthory Zsuzsannáé volt, s Szinérváralja ekkor már mezővárosi ranggal bírt.
A Báthoryak után a Lónyay család örökölte.
A XVI. és XVII. században többször dúlták fel a várost ellenséges hadak:
1605-ben Básta hadai, 1677-ben Wesselényi István foglalta el, erdélyi, lengyel, francia és tatár hadakkal, mellyek Váralját és templomát is kifosztották. 1638-ban Lónyay Zsigmond birtoka, aki alatt nagy határper folyt Apa és Váralja között. A perben érdekelt váraljai földbirtokosok a Kornis, Nyáry, Pernesz, Bakos és Kállay családok voltak.
|
|
|
|
 |
|
|
|
A református templom |
|
|
|
Szinér vára |
|
|
|
Az Alföld északkeleti peremén, a Gutin- (Gutony-) hegységből nyugatra kinyúló Rozsály vonulatának nyugati és az Avas-hegység déli részeinek találkozásánál, ezek lábánál, a Szinér (Magyar)- patak mellett fekszik Szinérváralja (Seini) község.
A település feletti Sziner -hegyen láthatók a középkori Szinér-vár csekély falmaradványai.
Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben előforduló, és a falura vonatkozó “Waral” ill. ,,Zynyrwarallya” elnevezés arra utal, hogy ekkor már állhatott valamiféle erősség a hegyen.
A vár első okleveles említése 1490-ből való, mikor a Meggyesaljai család birtokaként említik "Castrum Zynyr" néven.
A vár alá - Váralján kívül - további 28 falu tartozott.
Szinér várát 1491-ben Báthori András szatmári főispán foglalta el, mely ezt követően a család birtokába került.
1563-ban János Zsigmond vezére, Balassa Menyhért ostrommal foglalta el, s katonáival alapjáig lerontatta a várat, melyet ezután már nem volt érdemes újra felépíteni.
A négyszög alakú vár kb. 40 x 40 m-es területen helyezkedik el. Területén a fákat és a bozótot a közelmúltban kiirtották, így helyszíne nagyszerűen áttekinthető.
A várat kb. 10-15 m széles és ma is 4-5 m mély, igen látványos árok veszi körbe. A vár kőtörmelékkel borított területén sok helyen terepalakulatok utalnak az alattuk húzódó falazatra. délkeleti sarokban egy kb. 10 x 15 m-es nagy falazott helyiség nemrég feltárt falmaradványai figyelhetők meg, mely romok belső magassága ma eléri a 3 métert.
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
Nevezetességek |
|
|
|
Római katolikus templom - 1421-ben építtette Báthori Zsuzsanna. 1870-ben építették újjá.
Református templom - 1756-ban fatemplom épült, 1796-ban épült fel kőtemplomuk.
Görög katolikus templom - 1882-ben épült.
Szinéri vár maradványai.
Zúgóvölgy - Az Avas felöli mély völgykatlanban található ahol gyógyforrás fakad, melynek vize "csúzos bántalmakra" hatásos.
|
|
|
|
 |
|
|
|
A katolikus templom |
|
|
|
Híres emberek |
|
|
|
Itt született 1504-ben Erdősi Sylvester János tudós, bibliafordító. 1902-ben szobrot állítottak neki.
Itt született 1822. október 22-én Zágonyi Károly, az amerikai polgárháború hőse.
Itt hunyt el 1934. július 15-én Szende Pál politikus, pénzügyminiszter.
(forrás: Wikipedia) |
|
|
|
 |
|
|
|
Sylveszter János emlékmű |
|
|
|
fekvése
keresõ
