Trump nem tágít: falat épít a határra

Rendeletet adott ki az amerikai elnök, amellyel egyik legfőbb kampányígéretét váltaná valóra.

Különféle bevándorlást szigorító rendeleteket írt alá harmadik munkanapján az Egyesült Államok új elnöke, Donald Trump. Ezek közül a legfontosabb az, amelyik lehetővé teszi, hogy megépüljön a fal a mexikói határon. Trump az elnökválasztási kampány során több alkalommal is ígéretet tett arra, hogy fallal állítja meg a déli határ felől érkező illegális bevándorlókat, ráadásul az építményt Mexikóval akarja kifizettetni. Ezt persze a déli szomszéd kormánya többször is visszautasította, így Trump kénytelen volt lejjebb adni: elnökké választását követően már arra utalt, az amerikai adófizetők pénzéből épülhet a fal, de majd a mexikóiak visszafizetik az árát.

Trump az ABC Newsnak adott interjút, melőtt a belbiztonsági minisztérium épületében aláírta a rendeletet. Állítása szerint hónapokon belül megkezdődhetnek a munkálatok, ha azonnal elkezdik a tervezést. Trump ismét megerősítette, hogy a mexikóiak fogják fizetni a korábban általa nyolcmilliárd dollárra becsült költségeket, de azt nem részletezte, hogyan, de várhatóan bonyolult folyamat lesz – mondta.

A déli határ bizonyos szakaszain egyébként már áll kerítés: George W. Bush elnök 2000-ben 3200 kilométernyi határvédelmi rendszerről szóló törvényt írt alá, ám ebből végül „csak” 1100 kilométeren épült kerítés, az utolsó elemek csak Barack Obama elnöksége idején kerültek a helyükre. A fal legközelebb jövő héten kerülhet ismét a hírekbe: akkor fogadja ugyanis az elnök a Fehér Házban mexikói kollégáját, Enrique Pena Nietót. Minden bizonnyal az építendő határvédelmi rendszer is szóba kerül majd.

Migráció és palesztinok

A másik bevándorlással kapcsolatos fontos rendelettel megvonta a kormányzati támogatásokat az illegális bevándorlókat segítő városoktól. A hét folyamán várhatóan aláír további rendeleteket, ezek egyikével valóra váltaná másik fontos kampányígéretét: korlátozná a migrációt számos muszlim országból a menekültügyi rendszer szigorításával. Ezen államok között szerepel több olyan ország, amelyekben a közelmúltban vagy jelenleg is háború dúl: Irakból, Iránból, Líbiából, Szomáliából, Szudánból, Jemenből és Szíriából érkezhetne kevesebb menekült Amerikába. Azaz a világ egyik legszigorúbb szűrési rendszerének továbbfejlesztését rendelheti el az elnök, aki az eddigiek alapján Obamáétól jelentősen eltérő külpolitikát valósíthat meg.

Ennek másik jele, hogy az amerikai külügyminisztérium bejelentette: felülvizsgálják Barack Obama palesztinoknak küldendő, 221 millió dollárról szóló döntését. A korábbi években bevett gyakorlat volt a palesztinok anyagi megsegítése, amelyet a kongresszus is támogatott, ám a 2017-es költségvetés erre vonatkozó részét a republikánus többségű alsóház elvetette. Azt kifogásolták, hogy a palesztinok nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásra irányuló lépéseket tettek. Obama a kongresszus jóváhagyása nélkül küldte volna a tetemes összeget, ezt akadályozhatja meg a Trump-adminisztráció. Amely egyébként amerikai sajtóértesülések szerint arra is készül, hogy újranyissa a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos külföldi börtöneit. Az ezzel kapcsolatos híreket később a Fehér Ház szóvivője, Sean Spicer később cáfolta.

Csalás és 1984

Donald Trump igyekszik minél több kampányígéretét valóra váltani látszó intézkedéseket hozni első munkahetén, erről árulkodik az is, hogy nagyszabású vizsgálatot rendelt el állítólagos választási csalások ügyében. A gyanú szerint sokan jogtalanul, sokan pedig több alkalommal adták le voksukat a novemberi elnökválasztáson. Az elnök úgy véli, akár 3-5 millió közé is tehető a nem szabályos szavazatok száma, igaz, ilyen jellegű bejelentés nem érkezett a szavazókörökből. A vizsgálatot a választási eljárás szigorítása követheti Donald Trump szerint. Az elnöknek annak ellenére volt fontos a téma rendezése, hogy az amerikai alternatív jobboldal zászlóshajójának, a The Breitbart Newsnak a korábbi főszerkesztője, Stephen Bannon két államban is regisztrált szavazó. A The Guardian szerint New York és Florida államokban is névjegyzékben szereplő Bannon nem más, mint Trump egykori kampányfőnöke és jelenlegi tanácsadója.

Az amerikai elnök egyébként elérte azt is, hogy a könyveladási listák élére tört egy 1949-ben megjelent klasszikus regény. George Orwell 1984 című műve az Amazon.com-on „hasít”: állítólag Trump november 8-i győzelme után 47 ezer példány fogyott belőle. A Penguin kiadó is elrendelte a disztopikus, minden és mindenki megfigyeléséről szóló regény újranyomását, hetvenötezer darab 1984 érkezik a közeljövőben a nyomdákból. Ugyanakkor az amerikai sajtó több orgánuma is megjegyezte, hogy 2013 óta időről időre jobban fogy a regény, egy alkalommal, miután Edward Snowden kiszivárogtatása nyilvánossá vált, hatezer százalékkal is megugrottak az eladások éves összevetésben.

(mno.hu)