Amit ma már biztosan tudunk a stresszről

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Bár a társadalom tagjai már jóval korábban szembesültek a stressz okozta panaszokkal, mégis csupán néhány évtizede kap fokozottabb figyelmet a betegség. 110 évvel ezelőtt született Selye János, a stresszelmélet atyja, aki 1936-ban közzétett publikációjával tette ismertté a tudományos világban az új jelenséget.


Az amerikai polgárháború idején a katonák már a stresszre tipikusan jellemző tüneteket produkáltak, és később, az első világháború alatt is: ekkor ezt a bénító szorongást harctéri sokknak nevezték el. Később, a második világháború idején a poszttraumás stresszt háborús idegkimerültségnek nevezték.

A második világháború után jelentkezett a koncentrációs tábor szindróma, és a vietnami háború után is különböző pszichiátriai betegségeiről számoltak be a veteránok.

Patkányokon kísérletezett, felfedezte a stresszt

Amit azonban akkor az orvosok nem vettek figyelembe, az a stressz hosszú távú hatása, amely békeidőben is kihatott. Éppen ezért nevezhetjük forradalminak a 110 évvel ezelőtt, 1907. január 26-án született Selye János orvos, orvosbiológus, kémikus, a stresszelmélet kidolgozójának elméletét, melyet 1936-ban a Nature című lapban közölt Károsító tényezőkkel előidézett szindróma címmel.

A stresszelmélet később több száz kutatás inspirációjává vált.

Selye János osztrák-magyar származású kanadai orvoskutató patkányokon tanulmányozott hormonális változásokat, és az 1930-as évek végén arra a felfedezésre jutott, hogy a patkányok nem csak a placebókra és hormoninjekciókra reagálnak, de a kísérletek által okozott stresszre is. Ez a stressz okozta több ízben a patkányok megbetegedéseit, valamint halálát is.

Az elmélet

Selye János elmélete szerint, amikor egy élő szervezetet valamilyen speciális inger ér, akkor arra meghatározott módon reagál – például, amikor valamilyen tárgy közeledik hirtelen a szem felé, a szemhéj hirtelen lecsukódik. Ezek az ún. specifikus reakciók, amelyek nem érintik a szervezet egészét. Azonban vannak olyan helyzetek, amikor az egész szervezet aktiválódására szükség szükség van. Csaba György Selye János és a stresszelmélet című cikkében példaként azt írja: ilyen reakció például, ha a síneken állunk, és észrevesszük, hogy közeledik nagy sebességgel a vonat.

Ekkor vészreakció indul, melyet a vegetatív idegrendszer szimpatikus része indít. A szívműködés és a légzés is felgyorsul, emelkedik a vérnyomás, élénkül az agytevékenység, több vérhez és több energiához jutnak az izmok, bizonyos testtájakon pedig összehúzódnak az erek, kitágul a pupilla, csökken a gyomor- és a bélműködés stb.

Harc vagy menekülés

Ez a reakció a szervezet védekezésének szolgálatában áll, és lehetőséget teremt a harcra, vagy épp a menekülésre (ezt nevezik fight or flight helyzetnek).

A reakció vagy leküzdi ezt a veszélyeztető hatást, vagy nem, az azonban biztos, hogy nem tartható fenn sokáig. Ha az inger továbbra is fennáll, akkor egy adaptációs fázis alakul ki, vagyis a szervezet igyekszik alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Ha a külső hatás tartós, akkor a védekezési mechanizmus kimerül (ezt nevezi Selye harmadik fázisnak) és akár halálhoz is vezethet.

A kutató a provokáló tényezőket stresszoroknak, az állapotot stressznek nevezte el, a fent leírt háromfázisú rendszert pedig, amely a védekezési mechanizmusban részt vesz, általános adaptációs szindrómának nevezzük.  A mellékvese velőállományának hormonja, az adrenalin elsősorban az első fázisért, vagyis a vészreakcióért felelős, a mellékvesekéreg hormonja, a kortizon pedig a második és harmadik fázisért.

Selye kísérletei során nemcsak injekciókkal, hanem különféle ingerekkel, hideggel, meleggel, valamint különböző fizikai terheléssel is kiváltotta ezt a reakciót a patkányokon.

“Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá” – fogalmazta meg a mintegy tíz nyelven beszélő,  68 tudományos társaság tiszteletbeli tagjává választott Selye János, akinek nevéhez negyven könyv, illetve mintegy 1700 közlemény fűződik.

Néhány dolog, amit tudunk a stresszről

legfrissebb kutatások – amelyek többek között az 1936-ban született tanulmányt is alapul vették – ma már számos tanáccsal szolgálnak stresszhelyzetekre, valamint a megbetegedések kialakulásának megelőzésére. És habár még mindig a kutatások alapját képezi a stressz, néhány dologban már biztosak lehetünk a kérdést illetően.

1. A stressz hatással lehet egész testünkre

Selye három nagy változást észlelt stressz hatására: az egyik a mellékvese kéreg jelentős megnagyobbodása, a második a timikolimfolikus rendszer sorvadása, a harmadik pedig a gyomorban és nyombélben vérző fekélyek kialakulása.

2. Létezik jó és rossz stressz

A stresszelmélet alapján már tudjuk: létezik rossz és jó stressz is. Ahogyan Selye János is mondta: a stressz az élet sója. Habár a kifejezést kizárólag negatív kifejezésként használjuk, a kutató tisztában volt vele, hogy egy kis stressz izgalmassá teheti életünket. A mellékvesék azonban nem tesznek különbséget jó – ún. eustressz – és rossz stressz – distressz – között, ugyanakkor agyunk képes szabályozni, hogyan reagálunk.

3. Még mindig kutatási terület

Selye tanítványai a stresszhez társuló gyomorfekélyt, illetve kialakulásának megelőzését tovább kutatták. A későbbi kutatásokból kiderült, hogy a dopamin, a testben felszabaduló vegyület segíthet a megelőzésben. Emellett jelenleg is új gyógyszereket tesztelnek a stressz legyőzése érdekében.

4. Újabb  betegségek kerültek napvilágra

Míg korábban Selye János meghatározta a stresszfekély fogalmát, addig, különösen az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy a stressz más gyomorbetegséggel, például gyulladásos bélbetegséggel is együtt járhat.

5. A kutatók folyamatosan keresik a megoldást

Mind az amerikai, mind a nemzetközi stresszkutató szervezetek és kutatási intézetek újabb és újabb vizsgálatokat végeznek és számos stratégiát dolgoznak ki a stresszkezelésre. E szervezetek gyakran együttműködnek más egyetemekkel, ahol azokat a kutatásokat finanszírozzák, melyek a legújabb stresszkezelési technikákat, a stresszfekélyeket és stresszhez kapcsolódó autoimmun betegségek legújabb fejleményeit vizsgálják.

Selye János 1982-ben halt meg. Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg magyarul, melyből a mai napig gyakran idéznek. A kutató sokszor megfordult hazánkban, számos előadást tartott, és gyakran szerepelt különböző televíziós műsorokban is.

A megfelelő egyensúly megtalálásához Selye János a következő instrukciókat adta könyvében: „Harcolj mindig, ha a cél nemes, De ne állj ellen, ha nem érdemes”.

(hirado.hu)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



idea 2016


árfolyam:
1 euro = 4.6569 RON
1 dollár = 4.0889 RON
100 forint = 143.7 RON
isk
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Eladó ház a Luchian utcában Csendes, de szinte központi helyen eladó 170 négyzetméter alapterületű, jó állapotban (...)

Gyermekgondozas/felugyelet 3 es fel eves kisfiu melle dadus kerestetik 0740186423

i want to join illuminati BRUDERSCHAFT ILLUMINATI Leichter Weg, um der Illuminati-Bruderschaft der Welt beizutreten. Bist du (...)

adj fel hirdetést
ff2

SZAVAZÁS

Ön szerint szükséges-e a család fogalmáról szóló alkotmánymódosítás?

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Hippie FF2018: METALON koncert

Nagy örömben lesz részetek, kedves (...)

Thurman Zoltán Először kiállított nagybányai (...)

”Thurmann Olivér többször járt (...)

vgá FF2018: MUSICAL - a budapesti Madách (...)

köszönjük, Budapest

Nagyi Kiemelkedően jó érettségi (...)

Büszke vagyok Rátok!!! Íme (...)

Alaszka Kolozs és Máramaros megyében (...)

Sajnos a cikket olvasván Máramaros (...)

Sarateanu József Kövesi leváltásáról az (...)

Mikor már kezdett kilábolni az (...)

Péter Károly Kövesi leváltásáról az (...)

„Megpróbálja azt (...)

Péter Károly Magyar állami kitüntetésben (...)

Csak büszkék lehetünk, hogy még (...)

Fekete Ferenc Macron föderális uniója és a svéd (...)

'Macron beszédében hangsúlyozta, (...)

Varga Gábor Több ezer fekete lyuk hemzseghet a (...)

Lebilincselő cikk!

Zászló Magyar személyiségekről is (...)

Sokkal boldogabb lennék, ha az (...)

vgá „Nem tudom legyőzni” – Gyurta (...)

így is nagyon jó volt Dani!

Thurman Zoltán Közlemény a hajdani polgári (...)

Szeretném láttni pontosan, hogy a (...)

Ricsi Bonis KÖZLEMÉNY A NAGYBÁNYAI MAGYAR (...)

Az egészségügyi iskola túl közel (...)

vgá Az Igric - turné Nagybánya (...)

öröm, mikor Budapest vendégszerepel (...)

cotos KÖZLEMÉNY A NAGYBÁNYAI MAGYAR (...)

Szerintem eszrevetettek, hogy nem jol (...)

szittya A Nagybányai RMDSZ közleménye

a kis bozgor chereces :) nem mondta meg (...)

HZS A Nagybányai RMDSZ közleménye

Szégyen és gyalázat ez a (...)

Mer Kell A Nagybányai RMDSZ közleménye

A nagybanya.ro oldalan olvasva ezt a (...)

David Aaron A Nagybányai RMDSZ közleménye

Ez a Kerekes Katalin nevezetű (...)

Kereszthegyi A Nagybányai RMDSZ közleménye

Edesanyam elment az unnepsegre, melynek (...)

Kapjatokbe A Nagybányai RMDSZ közleménye

Nagyszeru a ralatasa az rmdsz-nek (nem (...)

Jurka Miklos Musical és operett est a kolozsvári (...)

Maramarosszigete nem kuldenek kegyeket?

vgá Magyar aranyérem a téli olimpián!

gratula! brávó, Fiúk!!

Szika Levente Zoltán Az „ásító torony” alatt (...)

...ami pedig ezt az irományt illeti, (...)

Oradea MSZP Az „ásító torony” alatt (...)

ekkora nepszerusege meg nem volt egy (...)

Oradea MSZP Az „ásító torony” alatt (...)

ekkora nepszerusege meg nem volt egy (...)

Dávid Lajos Az „ásító torony” alatt (...)

Stimată Laura Ghinea! Citind de mai (...)

Dávid Lajos Az „ásító torony” alatt (...)

Kedves Laura Ghinea! Többször (...)

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

tmh