rmdsz 1
2024. április 18., csütörtök Andrea napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

Ferenc József magánéletét tragédiák sora hálózta be

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Uralkodásának első éveiben a magyar közvélemény véreskezű hóhérként tekintett rá, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a magyar függetlenség eltiprójaként közutálat övezte. Évtizedekkel később a Ferenc Jóskává szelídült ősz király a monarchia egysége és egy, a magyar történelemben párját ritkítóan prosperáló időszak szimbólumává vált. A falusi porták tisztaszobáiban portréját Kossuth képe mellé akasztották; a 20. század vérzivatarainak tébolyából visszatekintve pedig nosztalgikusan megszépült a nevével fémjelzett korszak.


Anyai intrikák

Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károly főherceg és Wittelsbach Zsófia elsőszülött fia, Ferenc József 185 éve, 1830. augusztus 18-án látta meg a napvilágot Bécsben.

Az ifjú főherceget a történelem vihara és rendkívül becsvágyó anyja, a mindenen és mindenkin átgázoló Zsófia főhercegné intrikái juttatták trónra, az 1848-as őszi válság hatására december 2-án lemondatott V. Ferdinánd helyére. 

Wittelsbach Zsófia, Ferenc József nagy befolyású édesanyja, aki ellenezte a megbékélést a magyarokkal

Forrás: Wikimedia Commons

A konzervatív udvari körök az 1848. áprilisi magyar törvényeket szentesítő és a forradalommal szemben erélytelennek – mellesleg gyengeelméjűnek is – tartott "jóságos Ferdinánd" elmozdítása után,

a trónöröklés rendjét átlépve, a 18 éves főherceget jelölték osztrák császárnak. 

 

Ferenc Károly főherceg, Ferenc József apja

Forrás: Wikimedia Commons

Ferdinánd lemondása után jog szerint apját, Ferenc Károly főherceget illette volna a korona, de a nemcsak otthon, hanem politikai ügyekben is krinolin helyett nadrágot viselő

Zsófia erélyesen ráparancsolt férjére, hogy fiuk javára mondjon le trónigényéről. 

V. Ferdinándot a magyar forradalmi követelések szentesítése, erélytelensége és gyengeelméjűsége miatt mondatták le az udvari puccs során

Forrás: Wikimedia Commons

Az ifjú főherceget 1848. december 2-án, a csehországi Olmützben ausztriai császárrá választották, és az ifjú ezzel kilépett a világtörténelem színpadára.

Haynau árnyékában

Amikor Ferenc Józsefet ausztriai császárrá koronázták, a Habsburg Birodalom épp egy súlyos válságon ment keresztül.

Az ifjú uralkodóra két ember, egykori tanítója, Metternich herceg és főleg anyja, Zsófia főhercegné gyakorolt erős befolyást.  

 

Metternich herceg volt az ifjú Ferenc József egyik tanítója és példaképe

Forrás:Wikimedia Commons

Zsófia a magyar függetlenségi harc kíméletlen letörésének és a "lázadó magyarok" kemény megbüntetésének volt a híve.

Közjogilag sajátos helyzet alakult ki; Ferdinánd ugyanis az országgyűlés hozzájárulása nélkül nem mondhatott le érvényesen

Ferenc József javára a magyar koronáról. Így de jure, egészen 1849. április 14-ig – amikor Kossuth indítványára a debreceni országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását – Ferdinánd maradt a magyar király.

Ferenc József 18 éves korában anyja, Zsófia főhercegné intrikái nyomán, a trónöröklésben másokat megelőzve került trónra

Forrás: Origo

Mindez lehetővé tette az ifjú uralkodónak, hogy ne esküdjön fel a magyar alkotmányra, és megtagadja az áprilisi törvények érvényességét. A világosi fegyverletétel után a szövetséges orosz cár ajánlását elvetve és Zsófia, valamint az ultrakonzervatív udvari körök követelését magáévá téve Ferenc József szabad folyást engedett a Haynau nevével fémjelzett, nemzetközi tiltakozást is kiváltó véres megtorlásnak.

Báró Julius von Haynau táborszernagy, az 1849 utáni megtorlás irányítója, a magyar történelem egyik negatív figurája

Forrás: Wikimedia Commons

Haynau menesztése után az uralkodó az 1851-es szilveszteri pátenssel nyíltan abszolutista kormányzást vezetett be. 

A 17. századból származó közjogi elmélet, a jogeljátszási elv alapján – amely szerint a király ellen fegyverrel felkelt ország elvesztette alkotmányos önállóságát – Magyarországot a birodalom tartományai közé akarták beolvasztani.

Az ifjú Ferenc József magyar tábornoki uniformisban

Forrás: Wikimedia Commons

Az úgynevezett Bach-korszak éveiben felszámolták a megyei és a városi önkormányzatokat,

bevezették az osztrák törvényeket és oktatási rendszert, valamint erőteljes germanizációba kezdtek.  Ferenc József az 1850-es években a bécsi udvar beolvasztó törekvéseivel szemben a passzív rezisztencia, azaz a törvényeket és hatósági intézkedéseket elszabotáló ellenállás fegyverét választó magyarság szemében a leggyűlöletesebb figurává vált.

Új Duna menti birodalom a kiegyezés szellemében

Az 1850-es évek végére az erőszakos centralizációs kísérletek megbicsaklottak a magyar nemzeti ellenállás gátján, és a Habsburg-ház számára kedvezőtlenné vált nemzetközi helyzet miatt.

Cavour gróf, piemonti miniszterelnök

Forrás: Wikimedia Commons

Cavour gróf, Piemont miniszterelnöke III. Napóleon császárral szövetkezve 1859-ben kirobbantotta a szárd-francia-osztrák háborút, amely a solferinói csatavesztés után Ausztria olaszországi birtokainak elvesztésével járt. 

A kétfejű sas birodalma recsegett-ropogott, az állandósult belső feszültség széteséssel fenyegette a császárságot. 

A zsugorodó birodalom számára egyre veszélyesebbé váló helyzetben Ferenc József felülvizsgálta addig követett politikáját.

Az 1859-es solferinói ütközetben Ausztria súlyos vereséget szenvedett

Forrás: Wikimedia Commons

1859-ben menesztette az önkény szimbólumává vált Bachot,

és az 1860. október 20-án kiadott októberi diplomával visszaállította az 1848 előtti, korlátozott hatáskörű országgyűlést. A reform következő lépéseként - az uralkodó által 1861. február 26-án szentesített februári pátenssel - az azonos jogokat élvező tartományi országgyűlések fölé egy kétkamarás birodalmi gyűlést (Reichstag) emelt, amelynek 383 helyére Magyarország 85, Erdély pedig 26 képviselőt delegálhatott.

Az 1861-es országgyűlés azonban elvetette a császár reformját, ami miatt Ferenc József ismét felfüggesztette az alkotmányt,

feloszlatta az országgyűlést, és Schmerling helytartósága alatt rendeleti kormányzást vezetett be.

Ferenc József portréja az 1860-as évek elejéről

Forrás: Wikimedia Commons

Az 1864-es porosz-osztrák-dán háború után - Ausztria katonai sikerei ellenére – azonban tovább romlott a helyzet.

A felemelkedő erős militarista hatalom, Poroszország nem akart Ausztriával közösködni,

és Otto von Bismarck elhatározta, hogy kiiktatja a Habsburgokat a német egység megteremtésére irányuló versengésből.

Otto von Bismarck, a német egység megteremtője az 1878-as berlini kongresszuson (a képen középen). Mellette baloldalt Andrássy Gyula gróf, a Monarchia akkori közös külügyminisztere áll

Forrás: Wikimedia Commons

Az uralkodó magyarkérdésben követett politikájában ekkor gyökeres fordulat következett be; a kedvezőtlen helyzet és felesége, a magyarokkal erősen rokonszenvező szépséges Erzsébet császárné befolyására

1864 elején titokban jelezte tárgyalási szándékát a megegyezés gondolatát képviselő Deák Ferencnek.

 

Deák Ferenc, a "haza bölcse", a kiegyezés közjogi alapjainak kidolgozója

Forrás: Wikimedia Commons

Erre reagálva Deák 1864 áprilisában megjelent híres húsvéti cikkében fejtette ki azokat a közjogi gondolatokat, amelyek a kiegyezés alapjává váltak. A magyarsággal való történelmi kiegyezéshez az 1866-os porosz-osztrák háborúban elszenvedett königgrätzi vereség adta meg a végső lökést.

Az 1866-os königgrätzi csata

Forrás: Wikimedia Commons

A forradalmak és a neoabszolutizmus sötét évei után egy új és ígéretes jövő, az Osztrák-Magyar Monarchia megszületésének kapujában állt az ország.

Te Deum a budavári Nagyboldogasszony-templomban

1867 tavaszára megszületett az a közjogi megállapodás, amely a magyar történelem elkövetkező évtizedeit meghatározta.

Helyreállították a magyar alkotmányt és az országgyűlés szuverenitását 

a hadügy, a pénz és a külügyek közös irányítás alá helyezése mellett, valamint döntés született a felelős kormány felállításáról.

Pest-Buda látképe a kiegyezés környékén, egykorú festményen

Forrás:Wikimedia Commons

Magyarország ugyanazt a jogállást kapta meg, mint Ausztria, a reform eredményeként egy, az uralkodó személye és a Pragmatica Sanctio által összekötött reálunió, alkotmányos monarchia jött létre. A folyamatot a fényes külsőségek között megrendezett és a budavári Nagyboldogasszony-templomban (ma Mátyás-templom) 1867. június 8-án celebrált koronázás pecsételte meg.

Az Osztrák-Magyar Monarchia középcímere

Forrás: Wikimedia Commons

A királyi pár már június 4-én megérkezett a budai várba.

Ferenc József kiállította a magyar alkotmányosságot szavatoló hitlevelet, és letette az esküt az ország törvényeire.

A megbékülés jegyében általános amnesztiát hirdetett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc valamennyi résztvevőjének, és a koronázási ajándékként kapott 100 ezer aranyforintot teljes egészében az 1848-as hadirokkantak, -özvegyek és -árvák javára ajánlotta fel.

Ferenc József koronázása a budavári Nagyboldogasszony-templomban

Forrás: Wikimedia Commons

1867. június 8-án verőfényes nap virradt a budai várnegyedre. Az utcákat ellepte a kíváncsi tömeg. A királyi pár az elmúlt évtizedek reményvesztettségétől megszabadult tömeg viharos ovációja közepette, fényes lovas bandérium és testőrök kíséretében vonult a koronázási templomhoz. Odabent a felkenés után az 1848-as, távollétében halálraítélt egykori honvédezredes, a felelős kormány dezignált miniszterelnöke, Andrássy Gyula gróf és Simor János hercegprímás, esztergomi érsek helyezte a Szent Koronát Ferenc József fejére.

A koronázási domb a belvárosi plébániatemplom előtt, egykorú felvételen

Forrás: Wikimedia Commons

Az ünnepi aktus után Andrássy lekapta fejéről kócsagtollas süvegét, és azt meglengetve harsányan felkiáltott: „Éljen a király!”  A templomban szorongó meghívott főrendek és a templom előtt összeverődött tömeg egy emberként visszahangozták: „Éljen a király!” Felhangzott Liszt Ferenc erre az alkalomra komponált koronázási miséje, majd

a koronázási menet harangzúgás és a Pestig sorfalat álló tömeg harsány éljenzése közepette a belvárosi plébániatemplom elé vonult.

 

A szimbolikus kardcsapások a koronázási dombon, egykorú ábrán

Forrás: Wikimedia Commons

Ferenc József Szent István palástjában, fején a Szent Koronával felvágtatott a templom előtt a vármegyék földjéből összehordott dombra, és a koronázási karddal jelképesen a négy égtáj felé vágva jelezte, hogy minden külső ellenségtől megvédi az országot. Megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia.

Boldog békeévek és boldogtalan magánélet

A kiegyezést követő évtizedek, különösen Tisza Kálmán hosszú, 1875-től 1890-ig tartó miniszterelnöksége alatt

Magyarország történetében addig soha nem tapasztalt prosperálás kezdődött.

 


origo.hu

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


k rmdsz
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

EMERGENCY URGENT LOANS +918929509036 Do you need Finance? Are you looking for Finance? Are you looking for finance to enlarge your (...)

Ajánlatok kölcsön pénzt az egyének közötti súlyos Ajánlatok kölcsön pénzt az egyének közötti súlyos Itt egy Kész az olcsó fogyasztása (...)

Ajánlatok kölcsön pénzt az egyének közötti súlyos Ajánlatok kölcsön pénzt az egyének közötti súlyos Itt egy Kész az olcsó fogyasztása (...)

adj fel hirdetést
no
tmh
Reklam
Reklam
Reklam
k rmdsz
banyavidek