Hologramként léphetünk a halhatatlanság ösvényére

Az nem vitás, hogy az emberiség, mióta világ a világ, vágyik a halhatatlanságra. Leggyakrabban a vallások foglalkoznak ezzel a témával. Világképük szerint testünk ugyan nem örök életű, lelkünk viszont az. Mi történik viszont akkor, ha a tudomány lehetővé teszi, hogy az idők végezetéig élhessünk? Ez az alapkoncepciója a digitális halhatatlanságnak.

A transzhumanizmus képviselői – köztük a legismertebb jövőkutató, Raymond Kurzweil – úgy vélik, hamarosan eljutunk oda, hogy az emberi élettartamot a végtelenségig kitolhatjuk. Ennek számtalan módját tudják elképzelni.

Például felfedezhetjük az öregedésért felelős gént vagy géneket, majd ezeket manipulálva lassíthatjuk, esetleg megállíthatjuk a szervezetünk leépüléséért felelős folyamatokat. Ezzel a megközelítéssel kapcsolatban rendületlenül folynak a kísérletek. Korán idősödő egerekben elérték, hogy újra megfiatalodjanak a károsodott szervek, de rágcsálók esetében az elöregedett sejtek eltakarításával is meghosszabbították már állatok életét. 

Szintén egy lehetséges opció, hogy szerveinket műszervekre cseréljük le, amivel saját testünk „feljavított” változatát kapjuk meg. A legelképesztőbb eshetőség talán az, hogy egy napon emlékeinket, gondolatainkat, érzéseinket, vagyis mindazt, ami minket reprezentál, feltöltjük egy gépbe, és a kibertérben folytatjuk életünket. 

Az örökléthez szükséges tudás azonban ma még nem áll rendelkezésünkre, el kell jutnunk odáig, hogy birtokunkba kerüljön. Kurzweil ezzel kapcsolatban egy érdekes elképzelést vázolt fel: „hidakat” kell építeni, amelyekkel elég időt nyerhetünk ahhoz, hogy eljussunk a szükséges technikai fejlettségig. 

Három híd a halhatatlanságig

A koncepcióról Kurzweil a Fantasztikus utazás: Élj elég sokat ahhoz, hogy örökké élhess című könyvében értekezett részletesebben. 

A három híd közül az első már most elérhető az emberiség számára. Egyszerűen arról van szó, hogy egészséges, stresszmentes életmóddal késleltessük az öregedést kísérő betegségek, kedvezőtlen hatások megjelenését. 

Ha ez sikerül, eléggé jó formában leszünk ahhoz, hogy elérjük a következő hidat, vagyis azt, hogy a biotechnológia segítségével effektíve javítsunk idősödő testünk egészségi állapotán. A gének feltérképezése, a biokémiai folyamatok megértése az utóbbi években robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, és talán nem vagyunk messze attól, hogy az élettartamunkat alaposan kitoljuk, elég időt adva magunknak arra, hogy rálépjünk a harmadik hídra. 

Ez az állomás Kurzweil reményei szerint a nanotechnológia forradalmát hozza el magával. A nanométer a méter milliárdod része, e mérettartományban pedig már az egyes molekulák szintjén tudjuk manipulálni szervezetünk működését. A nanotudomány még csak gyerekcipőben jár, elgondolásokból azonban nincs hiány. Olyan mikroszkopikus eszközöketvizionálnak a kutatók, amelyekkel alaposan feljavíthatjuk vagy pótolhatjuk szerveink működését, és hatékonyan gyógyíthatjuk még a halálosnak látszó sérüléseket is. 

Bár sokan szkeptikusak e lehetőségekkel kapcsolatban, a jövőkutatók bizakodnak. Dr. James Friend kutatómérnök például azt jósolja, csupán két–öt év választ el minket attól, hogy hatékonyan használhassuk az agyhoz csatlakoztatott nanobotokat a különböző neurológiai betegségek – így az epilepszia – kezelésében. 

Az előbbiek alapján tehát látszik, hogy Kurzweil szépen lefektette, mit is kell tenni a halál elkerüléséhez: egészséges életvitelt kell folytatni, közben szüntelenül dolgozni kell azokon a technikai fejlesztéseken, amikkel javíthatjuk vagy kicserélhetjük szerveinket, és kikapcsolhatjuk az öregedésért felelős génjeinket. A probléma az, hogy ez leírva nagyon egyszerűnek hangzik, de hogy miként is vigyük végbe a tervet, az már egészen más tészta. 

Nem kevés kérdés merül fel. Például jó ötlet az öregedésért felelős génjeinkkel babrálni? Előidézhetünk-e más betegségeket vele? Többen inkább más, alternatív módszerekkel akarják halhatatlanná tenni magukat, és itt jönnek a képbe a számítógépek, valamint az agykutatás.

Szintetikus agy egy mesterséges testben

A 2014-ben bemutatott Transzcendens című filmben a Johnny Depp alakította tudós egy merénylet során halálos sebet kap. Mivel mesterséges intelligencia kutatásával foglalkozik, úgy dönt, azzal menti meg magát, hogy emlékeit egy szuperszámítógépbe táplálja. A művelet sikerül, és a főhős szinte isteni hatalomra tesz szert, többek között felmásolja magát a világ összes komputerére, és még egy új emberi testet is kreál magának. 

origo.hu