Így alakul át a testünk, ha zenét hallgatunk

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Ha a zene hatásairól beszélünk, elsősorban azt szoktuk kiemelni, hogy érzelmeket hoz létre, illetve felerősít vagy éppen elcsendesít. A zene hatása ennél még több: érzelmeinken keresztül a testünkben is változásokat idézhet elő.


A zenével foglalkozó vizsgálatok tanúsága szerint azok a zenedarabok, amelyeket lassú tempó (40–72 metrum) jellemez, és dallamos, kissé romantikus hangvételben szólalnak meg, általában a vizsgálati alanyok ellazulását eredményezik: a pulzusszámuk csökken, a vérnyomásuk alacsonyabb lesz, izmaik elernyednek. A zene tehát szedatív, relaxáló hatást fejtett ki a szervezetükre.

Ellenben a gyors tempójú (100-as metrum feletti), feszes ritmikájú és az optimálisnál nagyobb hangerővel lejátszott muzsika általában stimulálja a szervezetünket, vagyis szaporábbá válik a szívverésünk és a légzésünk, emelkedhet a vérnyomásunk. A stimuláló zene tehát szimpatikus idegrendszeri aktivitást vált ki a testünkben – ez részben akkor jelentkezik, amikor a szervezetünk nagy erőfeszítésre (például menekülésre) készül fel, vagyis lényegében egyfajta stresszreakciót élünk át.

Karajan magánrepülőgépe

Természetesen ezek az összefüggések tovább árnyalhatók, és több mint száz vizsgálat áll rendelkezésünkre mind a zenehallgatásnak, mind pedig az aktív zenélésnek a testre gyakorolt hatásairól. A leggyakrabban vizsgált pszichofiziológiai válaszok leginkább a szívritmus és a pulzusszám fent említett méréséhez kapcsolódnak, illetve a vérnyomás változásának nyomon követése mellett a bőrellenállást, a különböző biokémiai reakciókat és a vér oxigénszintjének változását is meg szokták figyelni.

Kedvenc példám egy 1977-ben végzett kutatás, amikor is Herbert von Karajan osztrák karmester testi reakcióit vizsgálták két igen eltérő szituációban. Miközben teljes átéléssel vezényelte Beethoven III. Leonóra-nyitányát, a pulzusszáma jóval magasabb volt, mint amikor a magánrepülőgépét vezetve landolt a reptéren, pedig ez utóbbi esemény sem nevezhető stresszmentesnek.

 

A „chills” hatás

A zene által kiváltott hatásokat vizsgálva a kutatók felfigyeltek egy olyan jelenségre, ami jól megfigyelhető élettani reakciókat vált ki a testünkből. Ezt zenei „chills” (borzongás) vagy helyenként „thrills” (izgatottság) hatásnak is nevezi a szakirodalom. Talán a magyar fordítás megtévesztő, de alapvetően pozitív élményről van szó.

Magam is nagyon sokszor átéltem a zenei „chills” érzését, mégis az egyik legemlékezetesebb élményem tizenéves koromban történt. Bementem egy hanglemezboltba, hogy megvásároljam Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét. Sajnos éppen nem volt kapható, de miután az eladó megtudta, hogy hegedülni tanulok, előkapott egy bakelit korongot, és feltette Mendelssohn e-moll hegedűversenyének első tételét.

Szinte földbe gyökerezett a lábam, olyan csodálattal vegyes izgalom vett erőt rajtam. Éreztem, hogy a felcsendülő dallam szépsége átjárja az egész testemet. Hogy pontosan mikor éljük át a chills-hatást, nem lehet előre megjósolni. Valószínűleg akkor, ha zene hallgatása során hirtelen kielmekedő esztétikai élményben van részünk.

A „chills” többnyire stimulatív jellegű testi reakciókat vált ki, mint általában az erős pozitív-élmények: felgyorsul a szívverésünk, megnövekszik a bőrellenállás, felgyorsul a légzésünk. A „chills” néhány másodpercig, de akár egy percig is eltarthat.

A gyógyító zene

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha a zenehallgatás, az aktív zenélés vagy éneklés többé-kevésbé képes kontrollálható testi változásokat okozni, talán sikerrel alkalmazható bizonyos típusú betegségek kezelésének elősegítésére is. A célzott zeneterápiás foglalkozások során a szedatív, nyugtató zene szerepet játszhat a stresszel és a szorongással kapcsolatos megbetegedések gyógyításában is, ahol a magas fiziológiai arousal szint (a túlzott szimpatikus idegrendszeri aktivitás) csökkentése fontos szempont.

Végül pedig számos kutatás tanúskodik arról, hogy mind a zenehallgatás, mind az aktív zenélés hatással lehet az immunrendszerünk működésére is. Daisy Fancourt, a londoni Royal College of Music kutatója nemrég bizonyította, hogy depressziós betegeknél hat hét rendszeres zenei foglalkozás – a résztvevők dobolni tanultak – jelentős mértékben csökkentette a fontos stresszhormon, a kortizol nyálban mért szintjét. Továbbá egyéb hormonok vizsgálata során megállapították, hogy a beavatkozás növelte az immunrendszer aktivitását.

 

(hvg.hu)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



idea 2016


árfolyam:
1 euro = 4.6665 RON
1 dollár = 4.0058 RON
100 forint = 143.72 RON
isk
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

etető szék Eladó , alig használt, IKEA gyártmányú etetőszék 1-3 éves gyerek részére, 50 RON

Londoni, szállodai munka, nyelvtudás nélkül, csekély önerővel Londoni partnerünk megbízásából keresünk, Nyugat- London, Hounslow kerületébe 3*, 4* és (...)

Dolgozzon a Holland Királyság fővárosában Ön is szeretne külföldön dolgozni? Az egyik legfontosabb kérdés, amit érdemes (...)

adj fel hirdetést
Reklam

SZAVAZÁS

Ön szerint szükséges-e a család fogalmáról szóló alkotmánymódosítás?

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Alaszka Kolozs és Máramaros megyében (...)

Sajnos a cikket olvasván Máramaros (...)

Sarateanu József Kövesi leváltásáról az (...)

Mikor már kezdett kilábolni az (...)

Péter Károly Kövesi leváltásáról az (...)

„Megpróbálja azt (...)

Péter Károly Magyar állami kitüntetésben (...)

Csak büszkék lehetünk, hogy még (...)

Fekete Ferenc Macron föderális uniója és a svéd (...)

'Macron beszédében hangsúlyozta, (...)

Varga Gábor Több ezer fekete lyuk hemzseghet a (...)

Lebilincselő cikk!

Zászló Magyar személyiségekről is (...)

Sokkal boldogabb lennék, ha az (...)

vgá „Nem tudom legyőzni” – Gyurta (...)

így is nagyon jó volt Dani!

Thurman Zoltán Közlemény a hajdani polgári (...)

Szeretném láttni pontosan, hogy a (...)

Ricsi Bonis KÖZLEMÉNY A NAGYBÁNYAI MAGYAR (...)

Az egészségügyi iskola túl közel (...)

vgá Az Igric - turné Nagybánya (...)

öröm, mikor Budapest vendégszerepel (...)

cotos KÖZLEMÉNY A NAGYBÁNYAI MAGYAR (...)

Szerintem eszrevetettek, hogy nem jol (...)

szittya A Nagybányai RMDSZ közleménye

a kis bozgor chereces :) nem mondta meg (...)

HZS A Nagybányai RMDSZ közleménye

Szégyen és gyalázat ez a (...)

Mer Kell A Nagybányai RMDSZ közleménye

A nagybanya.ro oldalan olvasva ezt a (...)

David Aaron A Nagybányai RMDSZ közleménye

Ez a Kerekes Katalin nevezetű (...)

Kereszthegyi A Nagybányai RMDSZ közleménye

Edesanyam elment az unnepsegre, melynek (...)

Kapjatokbe A Nagybányai RMDSZ közleménye

Nagyszeru a ralatasa az rmdsz-nek (nem (...)

Jurka Miklos Musical és operett est a kolozsvári (...)

Maramarosszigete nem kuldenek kegyeket?

vgá Magyar aranyérem a téli olimpián!

gratula! brávó, Fiúk!!

Szika Levente Zoltán Az „ásító torony” alatt (...)

...ami pedig ezt az irományt illeti, (...)

Oradea MSZP Az „ásító torony” alatt (...)

ekkora nepszerusege meg nem volt egy (...)

Oradea MSZP Az „ásító torony” alatt (...)

ekkora nepszerusege meg nem volt egy (...)

Dávid Lajos Az „ásító torony” alatt (...)

Stimată Laura Ghinea! Citind de mai (...)

Dávid Lajos Az „ásító torony” alatt (...)

Kedves Laura Ghinea! Többször (...)

Laura Ghinea presedinte UAP Filiala Baia Mare Az „ásító torony” alatt (...)

Buna ziua. Ma bucur ca subiectul (...)

Laczkó Zoltánné Az „ásító torony” alatt (...)

Kuzmányi István nem az írásai miatt (...)

Bodor Levi Az „ásító torony” alatt (...)

Tisztelt Kisebbségekért - Pro (...)

Torjay Valter A síri csend birodalmában

Nagy örömmel olvastam Ferenc bátyám (...)

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

tmh