Eljárást indíthat az EU Magyarország ellen

A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben.

Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali képviselőcsoport együtt nyújtotta be. A határozat szerint Magyarországon fennáll a kockázata az uniós alapértékek súlyos megsértésének, s ezért az EP utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról. Az Európai Parlament közleményében az áll, a képviselők szerint súlyosan romlott a demokrácia és jogállamiság állapota. A vitatott törvényeket fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni, szigorúan ellenőrizni kell az uniós források elköltését, illetve a magyar helyzet indokolttá teszi annak az eljárásnak az elindítását, amely Magyarország elleni szankciókat is eredményezhet, olvasható az EP szerdán elfogadott állásfoglalásában.

Az állásfoglalásban a képviselők:

• azt kérik, hogy indítsák el a 7-es cikkelyt és utasítják az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról

• felszólítják a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket és állapodjon meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessen Budapesten

• felszólítják a Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyar kormány általi felhasználását. A képviselők szerint az elmúlt néhány év magyarországi fejleményei nyomán súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete, Magyarország pedig az EU számára olyan tesztet jelent, amelynek során bizonyíthatja, hogy képes megvédeni alapvető értékeit egy tagállammal szemben.

A képviselők megismétlik az EP 2016. október 25-i állásfoglalásának következtetését, miszerint szükség van az uniós alapértékek védelmét ellátó uniós mechanizmusra. Az állásfoglalást 393 szavazattal 221 ellenében 64 tartózkodás mellett fogadták el. Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek betartatását szolgálja. A 7. cikk (1) bekezdése szerint a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fenn áll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A cikkelyt a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság aktiválhatja. A Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia, miután kézhez kapta a Parlament kétharmados (a képviselők abszolút többségét is kitevő) többséggel elfogadott beleegyezését.

A következő fázis a 7-es cikkely (2) bekezdése, ahol a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van. A 7-es cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti. 

(transindex.ro)