rmdsz 1
2024. március 28., csütörtök Hajnalka napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

Így változhat az alaptörvény

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

eterjesztette hétfőn az Országgyűlésnek Orbán Viktor miniszterelnök az alaptörvény módosítását kezdeményező javaslatát, amely tiltaná külföldiek Magyarországra telepítését az erre vonatkozó hatályos magyar eljárásrend megkerülésével – derül ki a parlament honlapjáról.


A javaslat szerint az alaptörvény a „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét” szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki: 

Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. Az alaptörvény 2. cikkének 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.” 
Az alaptörvény továbbá azzal a bekezdéssel egészül ki, hogy 

Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az Alaptörvény XIV. cikk (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait – Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.” 
Az alaptörvény XIV. cikke pedig a következő bekezdéssel egészül ki: „Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.” 

Az indoklás

A javaslat indoklása szerint 2015-ben példátlan mértékű népvándorlási hullám érte el Európa határait. Másfél millióan lépték át illegálisan a schengeni határokat. A tömegesen érkezők kulturális és gazdasági integrációja megoldhatatlan feladat elé állította Európát, az ellenőrizetlen határátlépések pedig jelentősen növelték a terrorveszélyt. Az Európai Unió a kötelező betelepítési kvótával próbálta szétosztani a tagállamok között az Európába érkezőket. A kényszerbetelepítésről elsőként Európában
Magyarország kormánya népszavazást kezdeményezett. Az október 2-ai népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok 98 százaléka voksolt nemmel a kényszerbetelepítésre. Ezzel létrejött az új egység Magyarországért. Ez az új egység pártok felett áll, nemzeti ügynek tekinti Magyarország szuverenitásának megvédését, a kötelező betelepítési kvóta elutasítását. A 98 százalék egybecsengő akarata kötelez, az Országgyűlésre hárul a feladat, hogy azt közjogi erővel ruházza fel. 

Ez az alaptörvény-módosítás a 98 százalékos többség, 3 millió 300 ezer emberak aratán nyugszik. 

Több ez, mint bármilyen párt szavazóbázisa a rendszerváltozás óta eltelt negyedszázad történetében. Az alaptörvény módosítása világosan kimondja a népszavazás üzenetét: az Európai
Gazdasági Térség országai állampolgárainak kivételével Magyarországon csak a magyar Országgyűlés által elfogadott törvény szerinti eljárásban hozott döntés alapján lehet élni. Világosan megtiltja idegen népesség betelepítését. Egyértelművé teszi, hogy Magyarország alkotmányos önazonossága nem korlátozható, szuverenitásából fakadó területi egységére és népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési joga nem kérdőjelezhető meg. 

Tájékoztatták az EU-t 

 A módosítás szövege belül marad az Európai Unió jogrendjén, 

és azt el is küldtük már az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek” – mondta Orbán Viktor vasárnap a magyar rádióban. A miniszterelnök hozzátette: az alkotmánymódosítás nem változtatja meg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkáját, csak a jelenlegi jogi helyzetet erősíti meg, és azzal, hogy alkotmányban is rögzíti, nem lehetséges, hogy Brüsszel módosítsa. 

Az Európai Unióban ugyanis napirenden van az az elképzelés, hogy a bevándorlókat szétosztanák egy arányszám szerint, amit a tagállamok teherbíró képessége és nagysága alapján állapítottak meg. Tavaly szeptemberben az uniós belügyminiszterek tanácsa – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Románia nem szavazata ellenére – el is fogadta az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy 120 ezer bevándorlót áttelepítsenek Görögországból és Olaszországból más uniós államokba. Eszerint a javaslat szerint 

Magyarországnak összesen 1294 főt kell befogadnia a két országból. 

A magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök azonban azon az állásponton van, hogy a kvóta elképzelése teljesen hibás, már csak azért is, mert a menedékkérők számában semmilyen felső korlátot nem szab, másrészt pedig a menekültválságot a válságövezetekben kell kezelni, és az Európai Unió határait megerősíteni. Ezért a magyar kormány – a szlovákkal együtt – 

az Európai Bíróságon támadta meg a belügyminiszteri tanács döntését. Ítélet még nem született. A Fidesz–KDNP nemzeti konzultációt is kezdeményezett a menekültválságról tavaly áprilisban. A 12 kérdésből álló kérdőívet végül egymillióan küldték vissza, és a válaszadók 90 százaléka támogatta a szigorúbb kormányzati bevándorláspolitikát. Az ellenzék azonban azzal támadta a nemzeti konzultációt, hogy a kormány kérdése manipulatív, és összemosták a menekültválságot a terrorizmussal. 

Orbán Viktor február 24-én jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez az Európai Bizottság által javasolt kötelező betelepítési kvótáról. A Nemzeti Választási Iroda hitelesítette a kormány által benyújtott kérdést, miután egy magánszemély, aki hasonló témában már benyújtott egy népszavazási kezdeményezést, azt visszavonta. Ellenzéki pártok bírósági felülvizsgálatot kértek a kormány népszavazási kérdése kapcsán. A Kúria májusban jogszerűnek találta, és jóváhagyta a kérdés népszavazásra bocsátását. 
Már a népszavazás előtt azt ígérték kormánypárti politikusok és kormányközeli értelmiségiek, hogy lesz közjogi következménye a kötelező betelepítési kvóta ellen tartott népszavazásnak. Mint a miniszterelnök fogalmazott, minél többen mennek el és szavaznak nemmel, annál erősebb fegyvert kovácsolnak, amit a kormány Brüsszelben használhat. 

A kvótareferendumot október 2-ára írták ki. A végeredmény szerint a választópolgárok 41,31 százaléka szavazott érvényesen: több mint 3 millió 361 ezren szavaztak nemmel, és 56 ezren igennel. Az érvénytelen szavazatok aránya 6,17 százalék volt, miután több ellenzéki párt is érvénytelen szavazat leadására buzdított a kampányban. 
Mivel a szavazók több mint 98 százaléka nemet mondott 

arra, hogy az unió a Magyar Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem magyar állampolgárok betelepítését írhassa elő, Orbán Viktor miniszterelnök még a népszavazás napján bejelentette, hogy kezdeményezi az alaptörvény módosítását.

Múlt kedden a kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a népszavazáson egy új, pártok feletti nemzeti egység fejeződött ki, amely szerint Brüsszellel szemben Budapestet illeti meg a döntés joga a menekültek befogadásáról. Ez – mint mondta – arra kötelezi a kormányt, hogy érvényt szerezzen ennek az egységes akaratnak, ezért október 10-ig benyújtják a parlament elé az alaptörvény négypontos módosítását. 

A baloldali ellenzék álláspontja szerint azonban érvénytelen népszavazásra nem lehet alkotmánymódosítást alapozni, hiszen az érvényességhez legalább 50 százalékos részvétel kellett volna. A DK azt is felvetette, hogy az alaptörvény módosítása veszélybe sodorhatja Magyarország uniós tagságát. Bár a Jobbik is hangsúlyozta, hogy az érvénytelen népszavazás Orbán Viktor kudarca, a párt jelezte: hajlandóak megszavazni a kormány módosító javaslatait, hiszen ők korábban is kezdeményeztek népszavazást és alaptörvény-módosítást kvótaügyben. 

Az biztos, hogy az alaptörvényt csak kétharmados parlamenti többséggel lehet megváltoztatni, és a Fidesz–KDNP képviselői ehhez nincsenek elegen, ezért a kormány ötpárti egyeztetést is indítványozott a múlt héten. A módosítási javaslat mai benyújtása után, október 17-én tárgyalhatja az a Ház, és a legkorábban november 8-án szavazhatnak róla a képviselők. 

origo.hu

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


Reklam
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Magánszemélyek közötti hitelajánlat pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek számára. Magánszemélyek közötti hitelajánlat pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek számára. (...)

Magánszemélyek közötti hitelajánlat pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek számára. Ö Magánszemélyek közötti hitelajánlat pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek számára. (...)

Üdvözölni! Ha bármilyen helyzetre pénzre van szüksége, írjon nekem személyes igényei miatt. Hiteleket és befektetéseket vállalok mindenféle ügylethez. Kérjük, a hiteligénylésben pontosan adja meg a kért összeget és dátumot, hogy cserébe be tudjam mutatni Üdvözölni! Ha bármilyen helyzetre pénzre van szüksége, írjon nekem személyes igényei (...)

adj fel hirdetést
Noileg
tmh
Reklam
Reklam
Reklam
Reklam
banyavidek