Orbán Viktor: Pártok felett áll a kvótanépszavazáson létrejött új egység

Az október 2-ai kvótanépszavazáson létrejött új egység felülírja a pártpolitikai határokat, és azért olyan széles, sokszínű, erős, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az általa benyújtott alaptörvény-módosítási javaslatot ismertetve.

Expozéjában a kormányfő úgy fogalmazott: a Magyarországért létrejött új egység nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar; az új egység törekvése, hogy "megtartsa Magyarországot magyar országnak". Az új egység azért jött létre - folytatta -, hogy kifejezze azt "a magyar néplélekből származó elemi igényt", miszerint "hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni". Szavai szerint azért szükséges az új egységet alkotmánymódosítással - a hetedikkel - is kifejezni, mert a népszavazás a migránskérdésen túlnyúlva valójában az alkotmányos identitásunkról szólt. "Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is" - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: a magyar önállóság ismét veszélyben van, mert újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs már szükség a nemzetekre, akik szerint a világnak globálisan befogadónak kell lennie, a határokat el kell tüntetni, akiknek "az az álmuk, hogy a világ, de legalábbis Európa összeolvad egyetlen hatalmas tömeggé, amely eltünteti a nemzeti hagyományokat, kultúrákat, nyelveket és törvényeket".

Az új egység a nemzetek Európája mellé állt

A kormányfő szerint azonban a Magyarországért létrejött új egység azt akarja, hogy megmaradjanak a nemzetek Európában, a népszavazáson ezt erősítették meg az emberek 98 százalékos egyetértésben. Hangsúlyozta, ragaszkodnak hozzá, hogy minden nemzet dönthessen a saját sorsa felől, azt szeretnék, ha megőrizhetnék Európa sokszínűségét. Ezzel szemben - mondta - az európai egyesült államok, az új európai birodalom hívei fel akarják számolni a nemzeteket, "Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, a felelős és demokratikus nemzeti döntéshozatalt felváltanák egy arctalan bürokrácia direktóriumával".  Az alaptörvény módosítása arról szól, hogy az "európai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk, és nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban" - hangoztatta Orbán Viktor.

Az európai szabad nemzetek szövetségére van szükség

Az alaptörvény módosítása arról szól, hogy az "európai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk és nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban" - hangoztatta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a magyar történelem kellő erővel bizonyítja, hogy egy nemzet a geopolitikai helyzet romlásával bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé. Kossuth Lajost idézve kiemelte: "mi magyarok európai nemzet akarunk maradni és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában".

Orbán Viktor arra kérte a pártokat, rövid időre tegyék félre pártpolitikai szempontjaikat. Október 2-án 3,3 millió baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos választópolgár állt ki Magyarországért, "javaslom kövessük a példájukat" - kérte a javaslat támogatását.

A miniszterelnök felszólalásában jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában nem tud jelen lenni, mert Bajorországba utazik egy 1956-os megemlékezésre. Expozéja után a vitában Trócsányi László igazságügyi miniszter képviseli a kormányt.

Fidesz: Első alkalommal kell az alkotmányos identitás védelme érdekében módosítani 

Első alkalommal fordul elő, hogy az alkotmányos identitás védelme érdekében van szükség az alaptörvény módosítására - hangoztatta a Fidesz vezérszónoka hétfőn a parlamentben. Kósa Lajos a kormányfő expozéját követő felszólalásában kiemelte: a hetedik változtatás olyan időszakban történik, amikor Európát és Magyarországot alapvető kihívások érik. Olyanok, amelyekre ha elhibázzák a választ, akkor hosszú időre, vagy akár örökre megváltoztathatják Magyarországot - mutatott rá. Hangsúlyozta: Magyarországnak olyan országnak kell maradnia, amilyennek megismerték. 

A kormánypárti politikus - utalva az MSZP távolmaradására - azt mondta, a szocialistákra Magyarország védelmében soha nem lehetett számítani. Szájer József fideszes EP-képviselő közölte, a módosítás a mai trendeknek, az uniós hatásköri szabályoknak, a szervezet alapszerződésének és a lisszaboni szerződésnek egyaránt megfelel.

KDNP: Vissza kell térni a keresztény gyökerekhez

A KDNP abban látja Európa jövőjét, ha visszatér a keresztény gyökerekhez, ellenkező esetben elbukik. Vejkey Imre, a kormánypárt vezérszónoka az alaptörvény-módosítás hétfői vitájában a parlamentben a magyar szuverenitás védelmét nevezte a legfontosabbnak. Bírálta Európa vezetőit, akik értékelése szerint az elmúlt évtizedekben szisztematikusan kiirtották a keresztény értékeket, s nem veszik észre, hogy futótűzként terjed az iszlám. "Ehhez mi kereszténydemokraták nem asszisztálhatunk, még akkor sem, ha a Szentszék kizárólag az egyes migránsok mint áldozatok oldaláról kívánja velünk láttatni az inváziót" - tette hozzá. 

Soltész Miklós, a KDNP másik vezérszónoka migránsok által elkövetett bűncselekményekről szóló hírekből idézett és szóvá tette, hogy a baloldal elbagatellizálja a problémát.

Az MSZP nem vesz részt a módosítás folyamatában

Az MSZP nem vesz részt az alaptörvény hetedik módosításában, az arról szóló hétfői vitától és a későbbi szavazástól is távol maradnak a képviselői - erősítette meg sajtótájékoztatón a szocialisták frakcióvezető-helyettese. Varga László azt mondta, senki nem adott felhatalmazást a Fidesznek az alkotmánymódosításra, a miniszterelnök és a kormánypárt egy kisebbség véleményére hivatkozik. "Diktátortempó" a kisebbség akaratát ráerőltetni a többségre, ezzel a miniszterelnök és a Fidesz csak saját hatalmi érdekeit szolgálja - szögezte le. Úgy értékelte, a döntés a nemmel szavazókat is sérti, mert a voksolás előtt ők sem ismerhették a mostani javaslat szövegét. Az MSZP demokratikus párt, tiszteletben tartja a többség döntését, nem asszisztál Orbán Viktor és a Fidesz "hatalomtechnikai játékaihoz" - mondta Varga László.

Jobbik: Új megosztottságot teremtett a népszavazás

A Jobbik elnöke szerint a népszavazás nem új egységet, hanem új megosztottságot teremtett az országban. Vona Gáborszerint nem fedi a valóságot és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Magyarországon sokkal többen ellenzik a kötelező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Hozzátette: sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. A Fidesz a népszavazással csak magának akart politikai sikert elérni - értékelt.

A vezérszónokként felszólaló pártelnök azzal indokolta, hogy ennek ellenére részt vesznek a vitában, hogy azt hazafias kötelességüknek tartják. Közölte, azért vesznek részt a vitában, hogy Magyarország legerősebb, legbiztosabb, leghatékonyabb alaptörvényi védelmének megalkotásában részt vegyenek, amellyel az országot meg tudják védeni a kvótáktól.

LMP: Az alaptörvény módosítása nem old meg semmit

Az LMP parlamenti frakciója a vitában részt vesz, de nem nyom majd gombot az alaptörvény hetedik módosításáról szóló szavazáson - jelentette be a párt két társelnöke. Az LMP szerint az alaptörvény módosítása nem old meg semmit. Hadházy Ákos azt mondta, hogy a módosítás látszólag a bevándorlás kérdéséről szól, de valójában nem foglalkozik a menedékkérők, a menedékkérelem problémájával. A menekültkérdésre egyedül az LMP 24 pontja ad megfelelő válaszokat - tette hozzá. Magyarországon hatalmas félelem alakult ki a bevándorlás kérdése miatt, amit a kormány a "hecckampánnyal" felerősített, az alaptörvény-módosítás pedig nem lesz gyógyszer ezekre a félelmekre - közölte a képviselő. A javaslat jogi szempontból is "igénytelen", nem létező jogi fogalmakat használ - folytatta. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy az uniós jogrendszer alapján a magyar és az európai jog közötti ütközés esetében az utóbbi számít elsődlegesnek. Az alaptörvény-módosítás ráadásul nem oldja meg a menekültkérdést és nem mond ellent annak az uniós elképzelésnek sem, amelyik alapján a menekültkérelmek egy részét Magyarországon kell elbírálni - jelentette ki. 

Szél Bernadett azt mondta, hogy amíg az alaptörvény-módosításról folyik a vita, a Fidesznek és a KDNP-nek addig sem kell a bérválságról, az összeomlott egészségügyről, a romokban heverő oktatásról, az "urizálásról" és a "korrupcióról" beszélnie. A javasolt módosítás nem alkalmas a probléma rendezésére, mert az uniós szabályok alól nem lehet kibújni az alaptörvény megváltoztatásával - hívta fel a figyelmet. Jelenleg egy retorikai hadművelet zajlik, ami komoly kockázatokat rejt Magyarország jövőjére nézve. Orbán Viktor parlamenti felszólalásában azt állította, hogy a magyar önállóság veszélyben, de éppen a kormányfő az, aki azzal, hogy folyamatosan Brüsszellel veszekszik, aláássa az ország érdekérvényesítő képességét - közölte.

DK: Ötmillió ember akaratát veszik semmibe

Demokratikus Koalíció szerint az alaptörvény hetedik módosításával a kormány az "álnépszavazástól" távol maradó mintegy ötmillió ember akaratát veszi semmibe. Az ellenzéki párt alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök egy felhatalmazás nélküli alaptörvény-módosító javaslatot bocsátott vitára. Ez a demokrácia gyásznapja, meggyalázzák a parlamentarizmust - mondta Varju László, aki azzal érvelt, hogy az új egység nem Orbán Viktor mellett, hanem vele szemben jött létre. Hozzátette, a kvótareferendumon egy alkotmányellenes, hazug kérdést tettek fel, amit az is bizonyít, hogy a törvényjavaslat szövegében még csak elő sem fordul a kényszerbetelepítés tiltása, ugyanis az EU-ban nincsen kényszerbetelepítés. A független képviselő arra kért minden ellenzéki pártot, hogy bojkottálja az alaptörvény-módosítás vitáját. A kormányt pedig arra szólította fel, hogy állítsa le az érvénytelen népszavazást "kormányzati győzelemnek hazudó plakátkampányt", mert a DK aktivistái "úgyis rá fogják ragasztani az igazságot".

A DK képviselői korábbi bejelentésükhöz híven nem vesznek részt a parlamenti munkában, így az alkotmánymódosítás vitájában sem, amelyet hétfőn kezdett meg az Országgyűlés.

magyaridok.hu