no
2024. április 20., szombat Konrád, Tivadar napja
árfolyam:
1 euro = RON
1 dollár = RON
100 forint = 0 RON

Ötven éve hunyt el Shakirov Sebestyén festőművész

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

1966. április 23-án, fél évszázada hunyt el Nagybányán Shakirov Sebestyén festõmûvész. A nagybányai festõiskola e jeles tagja felnõtt korban áttért az unitárius vallásra. Kis lélekszámú gyülekezetünk lelkészeként úgy éreztem, egy visszapillantó jellegû összeállítás most idõszerû.


Shakirov orosz származású volt, aki a Volga mentérõl került Erdélybe hadifogolyként, s mint unitárius vallásra áttért, magyar kultúrájú festõ hunyt el Nagybányán. Apja kazáni orosz kereskedõ volt. Az elsõ világháborúban hadifogolyként egy Bécs melletti táborba vitték, innen a Tövis melletti Diódra került egy birtokra. Tövisen szabómûhelyt alapított, és végleg Erdélyben telepedett meg.

Mûvészeti tanulmányait egy orosz festõiskolában kezdte 1913-ban, majd galíciai frontszolgálata, fogsága és erdélyi megtelepedése után a nagybányai kolónián folytatta (1922–1925). 1924-tõl kezdve részt vett a kolónia tárlatain. 1929-ben Nagybányára költözött, ahol a mûvésztelep tagjaival jelentkezett kiállításokon. Itt lépett házasságra az unitárius vallású Labina Máriával. 1934-ben a Nagybányai Festõk Társasága törzstagjává választotta; mûterme volt a festõtelepen.

A mûvésztelep hagyományai és Thorma János tanítása alakították ki lírai fogantatású, puha tónusú tájképfestészetét. Elõszeretettel festette a Nagybánya környéki erdõket, a Zazar-parti tájakat. Sok képe készült az Al-Duna-menti Ada-Kaleh szigetén és Déván: a dévai várat, Dávid Ferenc egyházalapító, mártírhalált halt püspök fogságának helyét több festményén örökítette meg, ezeket 1929-ben Kolozsváron, az Unitárius Egyház termében állította ki. Erdélyi lapok (mindenekelõtt a Pásztortûz) irodalmi szövegképekként közöltek mûveibõl.

Murádin Jenõ szerint, nagy termékenységû, de ingadozó, egyenetlen színvonalú mûveibõl erdélyi kisvárosokban és Bukarestben számos kiállítást szervezett. Ritkán föl-föltûnt olyan képe is, melyet a hazája iránti vágyakozása szült (Orosz falu, Muzsik család). „Néha végtelen sóvárgást éreztem Kazany után - mondotta egy alkalommal. - Szerettem volna érezni a levegõ ízét, hallani az orosz beszédet.” (Ellenzék, 1929. nov. 14.) A festõ életében olyan történelmi fordulat nem következett be, hogy hazáját viszontláthatta volna.

Források (Világháló és könyv): https://hu.wikipedia.org/wiki/Shakirov_Sebesty%C3%A9n, http://www.kieselbach.hu/muvesz/shakirov-sebestyen_5615, http://www.nagybanya.ro/muvesztelep/tanulmanyok.php?tan_id=5, Murádin Jenõ: Nagybánya – a festõtelep mûvészei. Miskolc 1994.

Összeállította:

Pálffy Anna-Mária unitárius lelkésznõ, Északnyugat-Erdélyi Unitárius Szórványegyházközség, Szatmárnémeti

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek



Reklam


k rmdsz
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

HITEL VÁLLALKOZÓKNAK HITEL VÁLLALKOZÓKNAK Személyi kölcsönre van szüksége cége számára? Ne habozzon (...)

HITEL VÁLLALKOZÓKNAK HITEL VÁLLALKOZÓKNAK Személyi kölcsönre van szüksége cége számára? Ne habozzon (...)

HITEL VÁLLALKOZÓKNAK HITEL VÁLLALKOZÓKNAK Személyi kölcsönre van szüksége cége számára? Ne habozzon (...)

adj fel hirdetést
Rmdsz
tmh
Reklam
Reklam
Reklam
k rmdsz
banyavidek