Iványi Grünwald Béla (1867 - 1940)

Dámák		Falusi jelenet		Faluvége		Lovasok
Malom		Száradó ruhák, 1903		Kiállítás plakát, 1903		Nõ folyóparton, 1897

A nagybányai mûvésztelep alapító mesterei között az õ festészete követte legrugalmasabban mozgalmas korának stílusváltásait. A budapesti Mintarajziskolából került ki Münchenbe, majd Párizsba, ahol Ferenczy Károly és Csók István társaságában tanult és dolgozott. 1890-ben kiállított nagy képe, az Isten kardja minden írásnál hitelesebben érezteti meg, milyen is volt a francia késõnaturalizmus, mely annyira lázba hozta a müncheni Hollósy-kört. (...) Hollósy társaságához csatlakozva, már sikereket fölmutató alkotóként részt kapott iskolájának vezetésében, s a mûvészet honfoglalóival együtt érkezett 1896-ban Nagybányára. Miként Ferenczy Károly is, megtelepedett Nagybányán (...). (...) Egy ideig inkább Nagybánya lapályos vagy fennsíkos vidékein kereste témáit. A hegyek szigorúan zárt világa ritkábban jelent meg képein, mint e motívumokra azonnal ráhangolódott pályatársaknál.Glatz Oszkárhoz hasonlóan egyike volt az izvorai fennsík nagyszerû festõisége fölfedezõinek. A század elsõ éveiben Ferenczy Károly hatása alatt színpompás mûveinek páratlan sorozatát festette. Vásznain (Itatás, Ruhaszárítás, Tavaszi kirándulás) a fénnyel telített színek, napolvasztott sárgák, okkerek, kobaltkékek, harsogó zöldek érvényesülnek. E mûvek az elsõ nagybányai tíz év - a kolónia festészetének klasszikus kora - mûvészetébe illeszkednek. (...) A bányaváros kisszámú evangélikus közössége õt kérte föl templomuk oltárképének megfestésére. A Jézus a Getsemáné kertben címû, 1903-ban elkészült kép, ez a szokatlan, ,,kánonellenes", plein air festmény, rendkívüli értékeivel csak mostanában keltette föl a mûvészettörténeti kutatás figyelmét. Rómából hazatérve következett be rövidesen a neós mozgalom irányába történõ stílusváltása. Nemzeti Szalon-beli 1906-os gyûjetményes kiállítását talán maga is egy korszak lezárásának tekintette. Czóbel Béla és Párizsban járt pályatársai ez idõtõl kezdték hatékonyan propagálni az új mûvészet eszményeit. A csakhamar neósoknak gúnyolt csoport meghaladottnak tekintette a kolónia eredményeit, elutasította a természetelvûséget, s a posztimpresszionisták, a fauve-ok és a Nabis-csoport mûvészetét mutatta föl ellenpéldaként. Heves viták, kölcsönös támadások nyomán érlelõdött a gondolat a fiatalok exodusára. (...) A kecskeméti telep megalapításával a festõ pályája elvált a nagybányaiakétól. Nagy termékenységû, de egyenetlen színvonalú mûvészete a szecesszió, a hangsúlyozott dekorativizmus, majd a könnyed tájfestés irányába változott. (...)

A művésztelepen alkotó művészek évek szerint 1896-1939

Nagybányán alkotó magyar művészek 1940-1989 között

Kortárs nagybányai magyar képző- és iparművészek

©2009-Nagybánya.ro - Virtuális Nagybánya Egyesület     Tamogatók