Újabb tanár-diák találkozó

2006. április 26.-án a nagybányai inspektorátus, újabb tanár-diák találkozót szervezett az Anghel Saligny Líceumban. A kerekasztal megbeszélés fõ meghivottjai között szerepelt Gönczy István egyetemi tanár és Dávid Erzsébet tanfelügyelõnõ is. A találkozó témája: A média hatása és befolyása a tanárokra és az iskolákra. Sok minden elhangzott, többek között az örökös tanár-diák problémákról is szó esett. Most nem szeretnék kitérni minden egyes részletre, egy dologot szeretnék kihangsúlyozni. A találkozón szó esett a diákok elõtt álló lehetõségekrõl az általános iskola befejezése után. Mit nyújtanak a líceumok, milyen alternatívák vannak? Ezen belül pedig arról is tárgyaltak, hogy sok diák megy matek-infóra, mivel sokak szerint itt magasabb a szinvonal, mint például egy filológia osztályban. Két-három év múlva pedig az a diák rájön arra, hogy valójában õ nem szereti a reál tantárgyakat, hanem valami más felé irányul az érdeklõdése és akkor fogja magát és elmegy más iskolába, vagy legjobb esetben marad abban a suliban és filológiára megy. Rájön arra, hogy nem jól döntött annak idején. Ez a mi sulinkban is gyakran megjelenõ probléma. Sok Á osztályos diák rájön arra, hogy valójában csak azért választotta a matek-infót, mert mások azt mondták és a többiek is oda mentek.
A megbeszélésen született is egy megoldás e probléma orvoslása érdekében, miszerint hasznos lenne, ha minden líceum alaposan tájékoztatná az oda készülõ diákokat, hogy milyen lehetõségek vannak a matek-infón, a biológia-kémián vagy akár a filológián. Ez azért szükséges, hogy egy diák saját önszántából válassza a neki megfelelõ osztályt, mert lassan-lassan oda jutunk, hogy az Á osztályok nagyon jók, a C osztályok pedig nagyon gyengék lesznek. Egy líceumban szerintem szükség van mind reál, mind humán beállítottságú diákokra. Csak így lehet színvonalassá tenni egy iskolát.
Ajánlom, hogy minden egyes tanár és diák gondolkozzon el ezeken a dolgokon, amíg nem lesz túl késõ lépni.

Vékony Zsolt

Remélem segíthetünk Imolának!!!

Jótékonysági felhívást tett közzé néhány héttel ezelõtt a Magyar Televízió és egy e-mail körlevélben is ismertették miszerint egy Sepsiszentgyörgyön élõ család nehéz helyzetben van, bizonyos Bocz Zoltán Domokos leokémiás kiskorú gyermekén kellene sürgõsen segíteni ehhez pedig a külföldön végzendõ 15 millió forintra lenne szükség aminek csak a fele van meg és szükség lenne a másik felére is.
Mi, a Németh László Elméleti Líceum néhány osztálya (9A, 9B, 10A, 10C, 11A) zsebpénzünkbõl 190 RON vagyis 1 900 000 régi lejt gyûjtöttünk össze és küldtük el a megadott bankszámlára, hogy valamelyest hozzájárulhassunk a beteg kislány gyógyulásához.

Balázs Timea

R.I.P. is Not Dead!!!

Április 15.-e nagy nap volt a nagybányai rockzene kedvelok körében. Az Antic Pub-ban a Rest In Peace koncertezett.
A fiúk viszonylag ritkán gyakorolhatnak együtt, mivel Gabi, a csapat szológitárosa az osztol Magyarországon folytatta tanulmányait. Igy csak elvétve, vakációkban, amikor o itthon van próbálhat eggyütt a R.I.P.. Azonban ez nem látszott, hallatszott meg az együttes eloadásán. Nem akármilyen koncertnek lehettünk tanúi, egy showt láthattunk melynek egyaránt volt szerves része Gabi szólói, Pityu basszusszolói illetve Damsa hires és hirhedt dobszolói.
Az összegyult tömeget a North News nyers punkot játszó együttes melegitette be: Robi, Andi és Vlad.
A R.I.P. 10 számot játszott el, föleg saját szerzeményu dalokat. Hallhatók voltak olyan nagy közönség-kedvenc számok is mint például a B*zd meg, a My Pleasure avagy a Nem érdekel. Ezt pedig egy 40 percnyi örömzenélés követte, amikor is sorra váltották egymást az érdekesebbnél érdekesebb szólók úgy baszus illetve szoló gitáron, mint dobon is. Aztán a pláne akkor volt, amikor Gabi elöbb a gitárt a tarkójánál tartva szolózott, majd a fogaival nyomott le egy sor szolót. Pityu, Damsa és Gabi remek müsort mutatott be. Ezzel pedig jogosan érdemelték ki a közönség minden elismerését. A koncertet reggelbe nyúló buli követte. A bulit követo, hosszú és unalmas, hazavezeto útat pedig, gondoltam, hasznossá teszem, és Gabitól kérdezgettem ezt-azt az olvasók nevében. Igy született az alábbi interjú-féleség.
Remek eloadás, meroben más volt, kiemelkedobb a többi R.I.P. koncert közül. Mi a változtatás?
Az a lényeg, hogy a közönséget el tudd kápráztatni. Ne csak auditív hatással légy rá, hanem vizuálissal is. Na és persze ennek a musornak három foszereploje volt, Pityu és Damsa is alaposan hozzátett a maga részérol. Egyébbként nem volt semmi különös, az egész csak show.
No, azért ne mond, hogy nem volt az egészben valami extra...
Az mondjuk igaz, hogy különösebben odafigyeltem a szolók kidolgozottságára, az üresebb részeket is kitöltöttem, törekedtem a minnél eredetibb és tisztább hangzásra. A gyorsabb, pörgosebb számoknál pedig ráálltam a zúzásra és ez ma nagyon bejött. De a lényeg az, hogy ezúttal nem a visszahúzódó, szerény gyerek voltam, hanem vagánykodó szológitáros, aki bármilyen pozicióból képes lenyomni egy sort.

Hogyan tudtatok készülni erre, a mai fellépésre? Hol, és kikkel szoksz gyakorolni?
Budapesten egy, fiatalokból alló blues-bandában játszom, van még egy gitáros a csapatban, igy kisebb terhet kell vállalnom, mint például a R.I.P.-ben, és így tisztábban ki tudom egészíteni a számokat a szolókkal, úgy érzem, hogy sokat fejlodtem ott.
Igy, hogy a határ mindkét oldaláról szemlélted már az erdélyi magyar zenei életet, mi a véleményed róla? Hogy viszonyulnak a magyarországiak az itteni zenéhez?
Nem látom jónak, hogy olyan együtteseket pumpáljanak fel akik nem azt a réteget célozzák meg, amely a legtöbb „zenei fogyasztót” szolgáltatja. Ne akarjunk eladni olyan zenészeket a tizenéveseknek, amelyek foleg a sokkal idosebb illetve a sokkal fiatalabb korosztályhoz szólnak. Az a baj vele, hogy nincsenek eléggé karakteres arcok, zenészek. Szerintem megfeleloen karakteres a Gedeon nevu együttes, akik felvették ezt a punk irányvonalat és ezt megfeleloen el merik, el tudják adni. Olyan arcok kellenek akik a határon túl is meg tudják állni a helyüket, jellegzetes karakterek, akikre ott is felfigyelnek, és akkor majd rámondhatjuk, hogy na ez egy erdélyi magyar.
Milyen perspektivák nyilnak meg?Milyen, neked való zenei lehetoségek vannak Budapesten?
Mint már említettem játszom egy blues együttesben. Budapesten egyébbként manapság nagyon felkapott ez a rock-punk stilus, amit a R.I.P. képvisel.
Egyébbként mi a helyzet a zenei anyaggal, mikor lesz valami kézzelfogható?
Már van. Nemrég elkészítettuk elso demo albumunkat ami 10 darab saját számot tartalmaz, négyet magyar nyelven, hatot angol szöveggel. Ezt az albumot elküldtük már két magyarországi kiadónak. Jelenleg várjuk a válaszukat.
Itt már ahhoz az utcasarokhoz értünk, ahol én jobbra, Gabi pedig balra tér. Igy már csak egy kérdésre maradt idom: Kik a kedvenceid?
Santana, Eric Clapton, Jimmy Hendrix, Zak Wild, Marty Freedman

Apjok Norbert