|
Sajnos szembe kell néznünk azzal a szomorú ténnyel, hogy évrõl-évre egyre rövidül a szeptemberben beiskolázottak névsora. Az Iskoláinkért Gyermekeinkért Egyesület, valamint pedagógus kollégáim egy emberként harcolnak a magyar osztályok fennmaradásáért, de felmerült, hogy talán épp azokhoz nem jut el a hír, akikre leginkább hatni kéne, azon magyar családokhoz, akik nem olvasnak magyar sajtót, nem járnak magyar misére, istentiszteletre.
Fontosnak tartom az anyanyelvismeretet, helyes, szép kifejezésmódot, s ehhez a magyarul olvasni és írni tudás elengedhetetlen. Lehet, hogy nálam szakmai ártalom, de gyakran hallani különbözõ magyar nyelvû rádiós, tévés adások alkalmával betelefonálók között helytelen kifejezésmódot, helytelen magyar beszédet. Ezt elkerülendõ szeretnék fényt deríteni pár tévhitre, illetve érvekre, melyek rávilágítanak az anyanyelven tanulás fontosságára.
T?VHITEK A MAGYAR TAGOZATTAL KAPCSOLATBAN
„A magyar tagozatra járó gyermekek lehetõségei korlátozottak.”
Volt olyan, amikor valóban így volt, jómagam is mechanika szakon érettségiztem a Sincai Líceumban, mert az volt az egyetlen szak anyanyelven! – de ettõl még nem érzem úgy, hogy nem érvényesültem. Magyar tagozaton végeztem el a tanítóképzõ fõiskolát, s ezáltal alkalmam volt határon túli továbbképzésben részesülni, s iskolatársaim között is bõven akad kitûnõ tanár, orvos, vagy sikeres üzletember.
„A román tagozatra járt szülõ nem tud magyar tagozaton tanuló gyermekének segíteni.”
Bízom benne, hogy egy felnõttnek sem jelent gondot lépést tartani 6-10 éves gyermekével, együtt haladni, s pótolni azt, amit az akkori körülmények miatt gyermekkorában elmulasztott. Megnyugtatásképpen, a tanító nénik szívesen segítenek, s ötödiktõl már úgysincs nagy remény, hogy segíthessünk, szülõi tapasztalatból mondom. Külön tisztelet azon román ajkú anyukáknak/apukáknak, akik vegyes házasságban nevelkedõ gyermeküknek megadják a lehetõséget, hogy mindkét nyelvet alaposan elsajátítsa. Volt ilyen tanítványom és kitûnõ eredménnyel végzett.
„Nem fog tudni románul.”
Heti négy román óránk van és nem egy példa van olyan gyerekre, aki elsõben nem sokat értett, negyedikben tökéletesen beszélt románul. Butaság ráerõltetni a gyerekre egy olyan nyelvet, amit nem tud jól, csak azért, hogy megtanulja. Az eredmény az lesz, hogy se magyarul, se románul nem fog jól tudni. Viszont ha anyanyelvét jól elsajátítja, könnyen tanul más nyelveket is. Ezért tanul meg például a romániai magyar gyerek sokkal könnyebben angolul vagy németül, mint a magyarországi. Gondoljanak csak arra, nekünk milyen nyelven könyebb számolni, vagy imádkozni? Akkor miért ne adjuk meg gyermekeinknek ugyanezt a lehetõséget? Nem az a megoldás, hogy elkezdünk otthon románul beszélni. Tévedés ne essék, fontosnak tartom az állam nyelvének tökéletes ismeretét. De szomorúan tapasztaltam a kislányom elsõ áldozása során, hogy zömével voltak Felsõbányán magyar családokban nevelkedõ gyerekek, akiknek a pap bácsi kénytelen volt románul tanítani az imákat, tudnivalókat.
A globalizmus egységesítõ hatására a többségi nyelvet sokkal könyebben tanulják a gyerekek, tehát nem kell félni hogy nem fognak tudni románul, inkább attól kell félni, hogy az anyanyelv sínyli meg korunk jelenségét.
Remélem, sikerült szertefoszlatni régi beidegzõdött tévhiteket, de a továbbiakban a magyar tagozat elõnyeit is ecsetelni szeretném.
N?HÁNY ?RV A MAGYAR TAGOZAT MELLETT
1. ?rdemes több kaput megnyitni gyermekeink elõtt, hogy késõbb eldönthessék, hol és milyen nyelven szeretnének tanulni, esetleg a határon túl, vagy ha a külföldi munka csábításának nem tudnak ellenállni, akkor ne csak a nehéz fizikai munka választásának lehetõsége álljon elõttük.
2. Testvérkapcsolataink vannak magyarországi iskolákkal, szervezetekkel.
3. Részt veszünk a Teleki Magyar Házban rendezett tevékenységeken.
4. Számtalan iskolán kívüli tevékenységet szervezünk a gyerekeknek: tantárgyversenyek, általános mûveltségi vetélkedõk, játékok, kézmûves tevékenységek, kirándulások formájában.
5. Pedagógusaink folyamatosan részt vesznek hazai és határon túli továbbképzéseken, rendszeresen hozzájutnak hazai és magyarországi gyermekközpontú könyvekhez, munkafüzetekhez, melyek vonzóbbá teszik az oktatási folyamatot.
6. Tanítványaink nagy része rendezett körülmények között élõ családokból jön, és nem mindegy, milyen közösségben tölti gyermekünk hétköznapjainak nagy részét. Ezen múlik a baráti körük, s késõbbi kapcsolataik. (?rdemes megfigyelni, hogy a vegyes házasságok túlnyomó többségében a magyar fél román iskolába járt, s mindaddig ez nem baj, míg az illetõ családban szabad mindkét nyelvet beszélni.)
7. Anyagi oldalát is érdemes figyelembe venni, hiszen minden évben minden magyar tagozaton tanuló gyerek 20 ezer forint értékû lejt (kb. 300 RON-t) kap a magyarországi Szülõföld Alaptól.
Amikor annakidején a 8-as és 2-es iskolákban megszüntették a magyar tagozatot, nem rajtunk múlt. Sajnos mindkettõt a saját bõrömön éreztem. Most azonban RAJTUNK M?LIK, HOGY VIGYÁZZUNK ARRA, AMINK VAN!
?s hogy ebben mindannyiunk szerepét kiemeljem, egy történettel fejezem be. Egy fecske nem csinál tavaszt, de talán ha összefogunk, még tehetünk valamit a magyarságért.
Egy kisfiú sétált az óceán partján és próbálta visszadobálni a hullámok által kisodort tengeri csillagokat. Arra ment egy járókelõ és rászólt:
– Nem látod, milyen haszontalan dolgot teszel? Több ezer van belõlük, mit számít az a pár darab, amit sikerül megmentened?
– Ennek az egynek számít – mondta a kisfiú és visszadobott még egyet a tengerbe.
Talán annak a kisgyermeknek is számít, akinek a szüleit ?n tájékoztatja, kedves Olvasó!
Halász Judit mondta egyszer, hogy „Ha Te szülõ vagy, óriási a felelõsséged megtalálni a gyermekednek azt a területet, amiben igazán jó, s akkor még boldog ember is lehet.”
Kolléganõim a Nicolae Iorga Általános Iskolában (volt 11-es), valamint jómagam a cintermi Petre Dulfu Általános Iskolában (volt 11-es) nagy szeretettel várjuk a jövõ nemzedéket! Külön köszönöm azok bizalmát, akik már beíratták csemetéjüket az elsõ osztályba.
Köszönettel és tisztelettel:
Ninács Mária tanítónõ
|
|
fekvése
keresõ
