|
A rendszer egyes részei – néhány radar – 2015-tõl Románia területén lennének elhelyezve. Bãsescu kijelentette: a rakétapajzs nem Oroszország, hanem más fenyegetések ellen irányul.
Traian Bãsescu elmondta, az amerikai elnök kérését Ellen Taucher külügyminiszter-helyettes tolmácsolta, aki egy szakértõi csoport élén Bukarestben tartózkodik, és akivel a román államfõ a CSAT-ülés elõtt találkozott.
Az államfõ szerint a következõ idõszakban román–amerikai tárgyalások kezdõdnek, az ezek nyomán születõ megállapodásokat pedig ratifikálnia kell a bukaresti parlamentnek. A CSAT döntése fontos a Románia és az Egyesült Államok közötti partnerség megerõsítése szempontjából, de Románia számára még fontosabb, hogy ezzel jelentõsen nõ az ország biztonsága.
„Korábban csak egy kis nyugati területünk volt védett egy esetleges, ballisztikus rakétákkal való támadással szemben. A rakétapajzs kiterjesztésével azonban az ország teljes területe védett lesz” – mondta Bãsescu.
Amerikai elégedettség a román befogadókészségre
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége elégedetten vette tudomásul a CSAT-döntést. „Románia közeli és megbízható partnerünk. Az a tény, hogy vállalják a rakétapajzs elemeinek befogadását, bizonyítja az ország elkötelezettségét a NATO védelmi rendszerének oszthatatlan volta iránt” – olvasható a közleményben.
Beérett a NATO-gyümölcs
Teodor Meleºcanu, a szenátus védelmi bizottságának liberális elnöke üdvözölte a CSAT-bejelentést, hangsúlyozva, az amerikai felkérés az amerikai adminisztráció új hozzáállásával magyarázható. „Országunk és az Európai Unió többi országa számára rendkívül fontos, hogy a most meghirdetett rakétavédelmi pajzs sokkal rugalmasabb és befogadóbb” – fejtette ki Meleºcanu.
Az RMDSZ is örül
„Mindenképp pozitívan értékeljük Amerika döntését, hisz azáltal, hogy Románia része lesz a rakétapajzs-programnak, nõ országunk biztonsága” – kommentálta tegnap lapunknak a hírt Gyerkó László, a szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának tagja. Elmondta, az Egyesült Államok célja vélhetõen az, hogy erõsítse a NATO határmenti országainak védelmét, s azért irányul a program leginkább Közép-Kelet- Európa felé, mert onnan veszélyeztetik mind a világgazdaságot, mind egész Európát.
„Nyilván most egy részletes tárgyalás fog következni, s a kérdést majd az dönti el, hogy a parlament ratifikálja-e az egyezményt vagy sem” – tette hozzá Gyerkó. A parlament fontosságát hangsúlyozta Korodi Attila, a képviselõház külügyi bizottságának RMDSZ-es elnöke is. „Ezzel párhuzamosan a projektrõl szóló társadalmi vita sem maradhat el” – mondta el a Transindex hírportálnak Korodi.
(maszol.ro) |
|
fekvése
keresõ
