Görögország a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordul segítségért, ha az uniós társállamok nem adják meg számára azt a pénzügyi támogatást, amelyet az utóbbi évtizedek legkeményebb kiadáscsökkentõ intézkedéseinek bejelentése után vár tõlük - írta a csütörtöki Financial Times.
A görög kormány 4,8 milliárd euró értékû, a hazai GDP két százalékát kitevõ költségvetési szigorításról döntött, ez a harmadik megszorító csomag azóta, hogy kiderült: az államháztartási hiány tavaly megközelítette az éves GDP-érték 13 százalékát.
Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök szerint megmutatták, hogy képesek nehéz döntésekre, most pedig várják Európa támogatását, ami "a megállapodás másik fele". A kormányfõ ugyanakkor a kabinetülésen kijelentette: ha az EU-partnerek nem tudnak megfelelõ támogatást nyújtani, Görögország az IMF-hez fordulhat "vészhitelért" - írta a csütörtöki Financial Times egy görög kormánytisztviselõt idézve.
Londoni elemzõk szerint azonban nem biztos, hogy Görögország valóban a valutaalap segítségét akarja kérni. Az Eurasia Group nevû globális politikai kockázatelemzõ és tanácsadó csoport a görög intézkedések bejelentése után kiadott londoni gyorselemzésében azt írta: az IMF "idõnkénti felemlegetése" Görögország részérõl - és Papandreu tervezett washingtoni útja is - inkább a görög alkupozíció javítására szolgál az euróövezeti hatóságokkal szemben, mind Athén, mind az euróövezet valójában szívesen kihagyná az IMF-et a kialakult helyzet rendezésébõl.
Hasonló véleményt közölt nemrég a The Economist címû vezetõ brit gazdasági-politikai folyóirat. A lap egyik legutóbbi kiadásának elemzése szerint az uniós illetékesek "elborzadnak" attól a gondolattól, hogy esetleg az IMF-hez kell fordulni Görögország kisegítése végett, mivel ez "megalázó lenne Európa számára ... az euró hírneve forog kockán". Az EU készséggel együttmûködött a valutaalappal, amikor Magyarország, Lettország és Románia kisegítésérõl volt szó, de ezek az országok még nem tagjai az euróövezetnek. Ha azonban Görögország szorulna IMF-mentõakcióra, az rávilágítana arra, hogy milyen gyenge a költségvetési lazaságok megakadályozását célzó euróövezeti mechanizmus - állt a The Economist írásában.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminõsítõ minapi londoni helyzetértékelõ telekonferenciáján ugyanakkor az hangzott el, hogy a megrendült helyzetû valutauniós tagok felkarolásának "értelmes módja" lenne az IMF igénybevétele, mivel az euróövezeten belül nincs meg a jogi mechanizmus valamely tagállam pénzügyi megsegítésére. A Fitch szakértõi hangsúlyozták, hogy az euróövezet nem költségvetési unió, költségvetési szempontból a nemzeti szuverenitásra épül, és arra az elvre, hogy az adósságszolgálat terheit az adott ország - és nem más tagállamok - adófizetõinek kell állniuk.
Egy másik nagy nemzetközi hitelminõsítõ, a Moody's Investors Service nemrégiben kiadott londoni elemzése szerint azonban "nehéz elképzelni", hogy azok a kormányok, amelyek Magyarországot és Lettországot is kisegítették, szükség esetén megtagadnák a likviditási támogatást egy euróövezeti tagállamtól. A Moody's az egyetlen a három nagy hitelminõsítõ közül, amelyik még az elsõrendû "A" kategóriában tartja a görög adósosztályzatot. A Fitch Ratings és a Standard & Poor's már átminõsítette Görögországot a közepes befektetõi "BBB" sávba.
Görögország az elsõ - és eddig az egyetlen - olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminõsítõ visszasorolt a közepes befektetõi "BBB" kockázati osztályba. A Moody's ugyanakkor a görög kiigazító lépések után kiadott új londoni gyorselemzésében azt írta: a költségvetési intézkedések összeegyeztethetõk a cég által Görögországra érvényben tartott "A2"-es adósosztályzattal, és egyértelmûen jelzik a kormány eltökéltségét a közfinanszírozás feletti ellenõrzés visszaszerzésére. Az intézkedések - ha maradéktalanul végrehajtják õket - növelik az adóssághelyzet stabilizálódásának valószínûségét is - áll a Moody's értékelésében.
fekvése
keresõ
