|
 Az amerikai képviselõház külügyi bizottsága határozatában leszögezte, az örmények elsõ világháború alatti tömeges lemészárlása népirtás volt.
"Elítéljük a határozatot, amely olyan bûncselekményekkel vádolja a török népet, amelyeket nem követett el" - áll a török kormány állásfoglalásában. |
|
|
A kabinet szerint a dokumentumban nyilvánvaló tévedések vannak a korabeli események megítélésében, és a képviselõk teljes mértékben elfogultan készítettek elõ a határozatot.
Abdullah Gül török államfõ arra figyelmeztetett, hogy Törökország nem fogja viselni a felelõsséget a határozat esetleges negatív következményeiért.
Obama sem akarta a határozatot
Az amerikai képviselõház külügyi bizottsága csütörtökön fogadott el határozatot az örmény népirtásról, jóllehet az Obama-kormány elõzõleg óvott ettõl.
A bizottság 23-22 arányú szavazással hagyta jóvá a nem kötelezõ érvényû határozatot, amely népirtásként bélyegzi meg az örmények törökök általi, az elsõ világháború alatti és utáni tömeges lemészárlását. A határozat annak biztosításra szólítja fel Barack Obama elnököt, hogy az amerikai politikában ezentúl hivatalosan népirtásként hivatkozzanak az öldöklésre.
Az amerikai kormány elõzõleg azt kérte a kongresszustól, ne fogadjon el határozatot a népirtásról, pedig Obama egyik kampányígérete éppen ennek kinyilvánításáról szólt. A Fehér Ház azt üzente a képviselõház külügyi bizottságának, hogy a szóban forgó határozattal megsértenék a szövetséges Törökországot.
Hillary Clinton külügyminiszter személyesen beszélt telefonon Howard Berman demokrata párti bizottsági elnökkel, felhívta a figyelmét: a határozat elfogadása akadályozná a török-örmény kapcsolatok normalizálódását.
Berman válaszul közölte, hogy a szavazást megtartják. Azt mondta, bár Törökország fontos szövetséges, "semmi nem igazolja, hogy szemet hunyjon az örmény népirtás valósága felett".
Hozzátette: Németország felelõsséget vállalt a holokausztért, Dél-Afrika vizsgálóbizottságot hozott létre az apartheid ügyében, az Egyesült Államok "továbbra is küzd a rabszolgaságnak és annak az örökségével, hogy rettenetes módon bántunk az amerikai õslakosokkal", itt az ideje, hogy Törökország is szembenézzen az örmény népirtás tényével.
Mike Hammer fehér házi szóvivõ elmondta: Obama elõzõ nap telefonált Abdullah Gül török elnöknek, kifejezte neki elismerését az örményekhez fûzõdõ viszony normalizálását célzó erõfeszítéseiért.
Két tûz között
Megfigyelõk rámutatnak: Obama - akárcsak elõdje, George W. Bush - a határozat kérdésével két tûz közé került. Washington nem akar összeveszni a NATO-tagállam Törökországgal, amely az Egyesült Államok egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese, repülõtereinek átengedésével fontos szerepet játszik az iraki és afganisztáni katonai mûveletekben. A Fehér Háznak ezenkívül szüksége van az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem állandó helyet betöltõ Törökország támogatására az Irán elleni szankciók meghozatalában. Obama ugyanakkor tiszteletben igyekszik tartani a befolyásos amerikai örmény közösség érzelmeit is.
A képviselõház külügyi bizottsága 2007-ben már elfogadott az örmény népirtás elítélésérõl egy határozatot, amelyet akkor Bush erõteljes nyomására nem terjesztettek a képviselõház elé. Törökország akkor is azonnal hazarendelte nagykövetét.
Nancy Pelosi házelnök eddig nem foglalt állást az ügyben, azt mondta, megvárja a bizottsági szavazás eredményét. Így egyelõre nem tudni, mi lesz a határozat sorsa.
Az amerikai örmények évtizedek óta próbálják elérni: az amerikai kongresszus ismerje el, hogy az örmények törökök általi tömeges lemészárlása a 20. század elsõ népirtása volt. ?rmény vélemény szerint az Oszmán Birodalom szétesésekor a törökök tervezték meg és hajtották végre 1915 és 1923 között azokat a tömeggyilkosságokat, amelyeknek másfél millió örmény esett áldozatul. Ankara ugyan nem tagadja, hogy törökök megöltek örményeket, de csak 300 ezerre teszi a halálos áldozatok számát és tagadja, hogy módszeres népirtás történt volna. Azt állítja, a keresztény örmények polgárháborús, etnikumközi összetûzésekben veszítették életüket.
( index.hu) |
|
fekvése
keresõ
