|
Folyamatos vita tárgya a hazai politikában is a nõk szerepe.
„Szükség van a nõnapra, de nem azért, hogy virágot kapjunk, hogy egy napig fontosnak érezhessük magunkat” – vélekedik Sch. Helga. A marosvásárhelyi vállalkozót arról kérdeztük, mit jelent számára a nemzetközi nõnap, március 8-a.
„Ezen a napon olyan problémák is szóba kerülnek, amelyeket az év többi napján legszívesebben elhallgatnak az emberek” – indokolja válaszát a négygyermekes, 38 éves nõ, aki hét éve özvegyen, egyedül tartja el családját.
A nemzetközi nõnapot idén ünneplik századszor: 1910-ben a Szocialista Internacionálé résztvevõi alapították meg a nõnapot mint nemzetközi ünnepet, tiszteletadásként a nõk jogaiért küzdõ mozgalom elõtt, és segítségként az egyetemes nõi választójog kivívásához.
„?n megtapasztaltam, milyen eltartott nõnek lenni, akinek a férje mindenben segítségére van, akinek az élete csupán arról szól, hogy ellátja a családját érzelmileg és fizikailag – meséli a rendkívüli nehézségeket megélt Helga, aki úgy véli, a családi tragédiának voltak pozitív tanulságai is.
„Mióta a férjem meghalt, és én arra kényszerültem, hogy átvegyem a vállalkozását, rájöttem: nemcsak képes vagyok fenntartani azt, de fejleszteni is tudom. Soha nem gondoltam addig arra, hogy továbbtanulhatok, hogy a gyermeknevelés összeegyeztethetõ a munkával, hogy van magánéletem, személyes sorsom, ami kiteljesíthetõ” – von mérleget a fiatal özvegy.
Férfi esélyek, nõi perspektívák
„Az az egyedülálló nõ, aki relatív anyagi biztonságban él ma Romániában, bár nem dolgozik egyenlõ esélyekkel, szerencsésnek mondható” – véli Mihaela Miroiu szociológus, a romániai esélyegyenlõség szakértõje. A szociológus szerint ma már a nõk a hazai felsõoktatás több területén is domináns szerepbe kerültek.
Mint mondja, vannak teljesen elnõiesedett szakok és szakmák: az orvosin, a különbözõ közgazdaság- és társadalomtudományi szakokon, a jogon tovább tanulók hetven százaléka nõ. „Ezeken a területeken már egy jó ideje nem azon kell gondolkodni, hogy esélyesek-e a nõk, hanem azon, hogy esélyesek-e még a férfiak” – figyelmeztet a szakértõ.
Sz. Tibor vásárhelyi jogász nem érzi hátránynak, hogy egyre több a kolleganõ. „Ám bizonyos területeken, például a válásokat illetõen, szemléletváltásra van szükség. Itt bizony sokat számít az a perspektíva, amit a nõk a tárgyalóterembe bevisznek” – összegzi tapasztalatait kérdésünkre a jogász.
Szegény gazdagok
A munkaerõpiacon is jelentõsen csökkent a nõk hátránya: a foglalkoztatottak 47 százaléka ma a gyengébbnek nevezett nemhez tartozik. Viszont a bérek szempontjából még mindig a férfiak vezetnek. „Jellemzõ – fogalmaz Mihaela Miroiu –, hogy az úgynevezett nõies szakágakban, az egészségügyben és a tanügyben alacsonyak a bérek, míg a honvédelemnél, a „férfias” szakterületeken kiáltóan magasak a fizetések.”
További probléma Miroiu szerint, hogy a hazai privatizációból teljesen kimaradtak a nõk. „Biztosan megnyílik, de a vállalkozáshoz, üzleti térnyeréshez szükséges eszköz, a tõke, férfikézben van. Nincs beszédesebb annál, hogy a leggazdagabb románok listáján nem szerepelnek nõk” – teszi hozzá.
A legszegényebbek, és a legkiszolgáltatottabbak listáját viszont a szociológus szerint a nõk vezetik. A szociológiai felmérések szerint a legesélytelenebb ma az a középkorú, vidéken élõ, cigány nemzetiségû nõ, aki sérültséggel él, és egyedül neveli a gyermekeit. „Napszámból élek, ha éppen tudok dolgozni, de öt gyermek mellett ez nehéz” – számol be mindennapjairól az a jeddi cigányasszony, aki hetente egyszer háztartási munka fejében járja végig a Maros megyei település házait.
„Még nem hallottam arról, hogy ez a nõk napja – válaszolja kérdésünkre megilletõdve a családanya –, de én nem is foglalkozom ilyesmivel. ?n egy rendes asszony vagyok, és nekem az a dolgom, hogy mindennap legyen amit »pápálni«, akármi is történik.”
Nõk a politikában: az RMDSZ a „macsó” politikai alakulatok közé tartozik
Folyamatos vita tárgya az állam fejének szexista megnyilvánulásaival fûszerezett hazai politikában is a nõk szerepe és esélyegyenlõségének szükségessége. Az RMDSZ a „macsóbb” politikai alakulatok közé tartozik: a magyar érdekvédelmi szervezetben a nõk aránya a román pártokénál is alacsonyabb.
Az egyik üdítõ kivétel Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere (képünkön), aki SZKT-elnökként a Szövetség harmadik embere. Biró a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson tartott beszédében a nõk esélyegyenlõsége mellett tört lándzsát; arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ csúcsvezetõségében elvétve lehet nõkkel találkozni.
„Az RMDSZ nyitott, bár kissé passzív szereplõje volt a férfi-nõi esélyegyenlõségi folyamatnak – értékelte az utóbbi évtizedben történteket az alpolgármester. – A nõkre jelenleg is az a megtisztelõ feladat hárul, hogy a közéleti feladatokkal elfoglalt férjeknek hátteret nyújtsanak.”
A nõk jogaiért folytatott küzdelmet liberálisként már korábban felvállaló Eckstein-Kovács Péter egyenesen az RMDSZ alapszabályába foglalta volna azt a kitételt, hogy az RMDSZ döntéshozatali testületeiben kötelezõen 15 százaléknyi nõ szerepeljen. Eckstein javaslatát a közel 550 kongresszusi küldött közül mindössze 41-en támogatták, így „látható többséggel” leszavazták.
(?j magyar szó) |
|
fekvése
keresõ
