|
Miután nemzetközi szakemberek eredménytelennek nyilvánították Románia válságkezelõ programját, az állami vállalatok kisebbségi részvénycsomagjainak áruba bocsátásából hozna létre a kormány egy befektetési alapot, amely a krízis elleni új intézkedés egyik fõ pillérét jelentené – szivárogtatta ki a tegnapi kormányülést megelõzõen a Mediafax.
A kormányülés után Emil Boc miniszterelnök újságírói kérdésre megerõsítette a hírügynökség értesülését, de nem árult el részleteket a „végkiárusításról”. „A kormány dolgozik egy befektetési alap létrehozásának tervezetén, mely biztosíthatja a szükséges pénzügyi fedezetet a fõbb infrastrukturális projektekhez. Az alap több forrásból táplálkozik majd, ezek egyikét alkotják azok a kisebbségi részvénycsomagok, melyeket az állam birtokol különbözõ társaságoknál” – magyarázta a kormányülést követõen Boc.
„Jelen pillanatban minden megoldás jó, amely a válság elleni fellépést szolgálja – nyilatkozta Daniel Dãianu gazdasagi elemzõ az ?MSZ kérdésére, hogy mennyire lehet hatékony a tervezett eljárás. – Tisztázni kell, hogy mekkora összegrõl van szó, és hogyan fogjuk kiegészíteni a befektetési forrásokat, az állami tulajdonrészbõl eredõ osztalékok ugyanis eddig hozzájárultak az államkassza bevételeihez.”
Bár a szakember szerint még nem világos, hogy az intézkedés milyen mértékben járul hozzá az állami források növeléséhez, valószínûnek tartja, hogy nyereséges vállakozások részvényeirõl van szó.
A Ziarul Financiar számításai szerint a kormány több mint hárommilliárd euróhoz jutna az említett intézkedés által. Példának az energetikai szektort említve a lap rámutat arra, hogy a Hidroelectricában, a Romgazban vagy a Nuclearelectricában való hússzázalékos részesedések eladásával nagy nemzetközi befektetõket lehetne vonzani az országba úgy, hogy egyidejûleg megõrzi az állam az említett társaságok feletti kontrollját is.
A Mediafax emlékeztetett arra, hogy kormányközeli források már január folyamán jelezték olyan újabb intézkedések meghozatalát, amelyek serkentenék a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremtenének, és erõsítenék a köz- és magánszféra együttmûködését. A tervek szerint megszüntetnék többek között a cégek számára terhes ellenõrzéseket, leegyszerûsítenék a vállalati ügyiratforgalmat, valamint minimálisra csökkentenék a fiatal vállalkozók cégalapításhoz szükséges kötelezõ alaptõkéjét.
„Bár meg voltam gyõzõdve, hogy a román kormány valamely pozitív külföldi példa alapján a reálgazdaságot próbálja majd élénkíteni, közgazdászként és vállalkozóként is egyaránt csalódnom kellett 2009-ben” – mondta el kérdésünkre Colþea Tibor, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság volt elnöke. „Itt egyetlen intézkedés volt sikeres, az idei roncsautó program, de ez édeskevés. Azt vártam volna, hogy a kis- és közepes vállalkozások számára nyújtsanak valamilyen kedvezményt, ezzel szemben plusz adóterheket vezettek be. Ebbõl kifolyólag látványosan csökkent a vállalkozások száma, ennek következtében pedig az adóbevételek is.”
Miközben a kormány új kríziskezelõ programon fáradozik, az Európai ?jjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egy friss, még szerkesztés alatt álló tanulmányában élesen kritizálja a román kormány eddigi válságellenes intézkedéseit. Peter Sanfey, az intézmény egyik vezetõ elemzõje szerint Bukarest nem volt képes hatékonyan fellépni a nehézségek ellen, és az ország nem használta fel hasznosan a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelt sem.
Elmaradt élénkítés
Kérdésünkre, hogy mennyire megalapozott az EBRD-elemzés álláspontja, Colþea úgy vélekedett, hogy gazdaságélénkítés nem történt az országban. „A hitelfelvételnek tudomásom szerint ez lett volna a célja, azonban elmaradtak a látványos lépések. Bár a pénzek egy része a bankrendszerhez került – amellyel bõkezûbben hitelezhettek volna –, az ipar, mezõgazdaság mégsem jutott többletforrásokhoz. A román kormány valóban elkerülte azt, hogy fizetésképtelenné váljon az ország, a külsõ adósságokat ugyanis könnyen tudtuk finanszírozni. Az is tény, hogy a Román Nemzeti Bank tartalékai jelentõsen megnövekedtek, megvalósult a lej-spekuláció elleni védelem, így biztonságban van a nemzeti valuta.”
A Gândul napilap által ismertetett EBRD-elemzés szerint a kormány által felvett tizenhárommilliárd eurót kitevõ hitelekbõl 9,5 milliárd eurót a kormány használt fel az IMF-megállapodás keretében. Bár elõzõleg ígéretett tett arra, hogy tízmilliárd eurót a gazdaság ösztönzésére szán, az összegnek csupán mintegy felét, 5,5 milliárd eurót költötték beruházásokra, a fennmaradó négymilliárd eurót pedig a közalkalmazottak bérére és az állami nyugdíjak kifizetésére fordították.
„A kormány nem élt azzal a lehetõséggel, hogy költségvetésbõl finanszírozzon nagy beruházásokat, amint az számos más államban megtörtént. Sajnálatos az is, hogy a hitelbõl származó pénzek egy részébõl a társadalombiztosítási költségvetés hiányát fedezték, közalkalmazotti béreket és nyugdíjakat is fizetve belõle. Mindent összevetve, úgy tûnik, hogy az említett EBRD-elemzés megállapításai helyénvalóak?? – összegezte Colþea.
Világbanki védelem
Cãtãlina Pauna, a Világbank romániai kirendeltségének vezetõje szerint azonban az IMF-hitelmegállapodásnak nagyon is kézzelfogható eredményei vannak, hiszen Romániának sikerült stabilizálnia makrogazdaságát. A szakember úgy vélekedett, hogy amennyiben Bukarest nem folyamodik a kölcsönhöz, és a kormány nem hoz kiadáscsökkentõ intézkedéseket, Románia Görögország sorsára jutott volna tízszázalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal.
A román válságkezelõ intézkedések újraéledésével egyidejûleg az Európai Unió pénzügyminiszterei éppen a krízispolitikák beszüntetésérõl kívánnak dönteni, az errõl szóló megállapodást jövõ héten hozhatják meg – közölte a Mediafax. A tervek szerint elsõként az autóipar képviselõit érintheti a támogatási csapok elzárása, a bankszektor hitelnyújtó programjaiból pedig utolsóként vonnák ki az ösztönzõcsomagokat.
(?j magyar szó) |
|
fekvése
keresõ
