KI VOLT A VILÁGTÖRTÉNELEM LEGGAZDAGABB EMBERE?

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Rothschild, Rockefeller, a Fuggerek? Nem, nem és megint csak nem, fehér krőzusok helyett máshol kell keresgélni: a helyes megfejtés I. Musa Mansa, Mali dicsőséges uralkodója.


A 14. századi afrikai király vagyonát bizonytalan becslések mai árfolyamon 400 milliárd dollárra teszik, amivel jó hatszor lenne vagyonosabb a mai leggazdagabbnál, a rongyos 60 milliárd fölött diszponáló Bill Gates-nél.

Az ilyen hangzatos történelmi vagyonvizsgálatokat persze érdemes kellő fenntartással kezelni, a számítások már csak azért is kétségesek, mert a vonatkozó történelmi források inkább csak allegóriákban és túlzó képekben szólnak gazdagságáról: aranyba öltöztetett rabszolgák, aranyportól roskadozó tevekaravánok, a világ távoli kincseivel felépített városok, és a nagy aranyrögök, amivel az ikonográfiai kánon a királyt állandóan ábrázolta. De hogy 700 év után is élénk az emléke I. Musa viszonylag konszolidált anyagi körülményeinek, az nem véletlen.

A mesés gazdagságnak szilárd alapjai voltak, az 1300-as években Mali adta a világ aranytermelésének a felét. A nyugat-afrikai birodalom jóval nagyobb volt a hasonló nevű mai országnál: a Niger belső deltájától egészen az Atlanti-óceán partjáig, a Szenegál folyó torkolatáig húzódott; a korabeli elbeszélők szerint nyolc hónapig tartott eljutni egyik végéből a másikig. Ebben persze benne volt a kötelező túlzás is, de az tény, hogy a több mint 1 millió négyzetkilométeres Mali a világ második legnagyobb kiterjedésű országa volt a késő-középkorban, csak a Mongol Birodalom előzte meg.

Létét közvetve az akkor szintén szárazabb klímának köszönhette: bár a mai elsivatagosodáshoz nem fogható a száhel akkori ökoszisztémája, a viszonylag kevesebb csapadék miatt nem volt annyi cecelégy, így pedig lehetett lovat tartani. A mande nyelvű birodalom határait leginkább a 10 ezer lovaskatona terjesztette ki, de a százezres félprofi hadseregnek többek között harci kenuflottája is volt.

Virágzását azonban elsősorban a kereskedelemnek köszönhette az ország. Délről arany, északról ugyanannyira értékes só érkezett, és ment tovább a másik irányba, és a jól szervezett állam mindezt hatékonyan vámolta és adóztatta. A aranyrögökre állami monopólium vonatkozott, ezeket kevésbé értékes aranyporra váltották be - miközben egy nagyon egyenlőtlen társadalom jött létre, jelentős rabszolgasággal és rendkívül gazdag udvarral.

Musa Mansa (Mózes királyt is mondhatnánk, mandéül ugyanis a mansa császárt vagy királyok királyát jelent, a Musa pedig Mózes arab neve) előbb a birodalom második embere volt, innen lépett a trónra: elődje állítólag az Atlanti-óceán túloldalára akart áthajózni, azonban nem tért vissza.

Mini-TIL: Felfedezhették az afrikaiak Amerikát?

II. Abu Bakr királyról, a mi királyunk közvetlen elődjéről keveset tudni, de amit igen, az nagyon beindította a fantáziát, az ugyanis egy olyan transzatlanti útról szól, amibe akár Amerika felfedezését is bele lehet látni. Éppen Musa Mansa elbeszélésére hivatkozva egy arab történetíró, al-Umari írta le, hogy Mali uralkodója vagyonát arra áldozta, hogy megtudja, az óceánnak is van-e túlpartja, hasonlóan a nagy Niger folyóhoz. 200 hajós expedíciót indított, a flottából azonban hosszú-hosszú idő után egyetlen hajó tért csak vissza. Ennek a kapitánya állítólag arról beszélt, hogy a nyílt tengeren egy nagy sodrású folyamhoz jutottak, mely a többi hajót mind elsodorta. A király nem akart hinni neki, és immáron 2000 kenuval maga is kihajózott az ismeretlen Nyugat felé. „Ekkor láttuk őt utoljára, és mindazokat, akik vele tartottak” - mondta az elbeszélés szerint Musa király arról, hogy tűnt el elődje, és hogy került ő a trónra.

A történetet továbbgondolva afrikai történészek a kétezres években amellett érveltek, hogy a középkori flotta nem csak legenda, sőt, a királyi kenuk sikeresen meg is érkeztek a túlpartra, és a brazíliai Recifénél kötöttek ki. Ha ez így lenne, Kolumbusz előtt 200 évvel nyugat-afrikaiak fedezték volna fel az Újvilágot – a kutatók azonban inkább csak néhány bizonytalan szófejtésbe és legendába kapaszkodtak, a nemzetközi tudomány légből kapottnak találta a hipotézist.

Musa Mansa máig tartó legendáját 1325-ös mekkai zarándoklata alapozta meg. Az út ismertté tette a Szaharán túli király alakját és nevét Európában is, mindenekelőtt hihetetlen gazdasága, költekezése és bőkezű ajándékai miatt. A források szerint a király karavánja 60 ezer emberből állt, 12 ezer vele tartó rabszolgája perzsa selyembe öltöztetve, brokátokkal ékesítve vonult végig Észak-Afrikán, az uralkodó előtt haladó 500 szolga kezében 500 aranypálca volt.

Kairóban majdnem diplomáciai botrány lett abból, hogy a fekete király nem akart térdre ereszkedni a mameluk szultán előtt, de az utca népétől a tisztviselőkig boldog-boldogtalannak osztogatott kincsek és az aranypor megtette a hatását: al-Umari 12 évvel a látogatás után is arról írt, hogy Kairóban még mindig Musáról szólnak a dicsérő énekek. Annyi aranyat ajándékozott és költött el szuvenírekre Egyiptomban, hogy azzal rendesen szétinflálta a gazdaságot: a túlkínálat miatt még egy évtized után sem állt vissza a korábbi árfolyam, de a világ más részein is lehetett érezni a hatást az aranypiacon.

A zarándoklatról nem üres kézzel ment haza: arab tudósokat, filozófusokat, tisztviselőket és építészeket vitt magával Maliba. Felvirágoztatta az európai képzeletet évszázadokon át izgató Timbuktut, a városban 20 ezer fős egyetemet hozott létre, tüskés gúla formájú, vályogfalú Sankore mecsetének tervezésére a híres granadai építészt, Abu Ishaq as Sahilt kérte fel.

A híres mande trubadúrok, a griot-k mégsem foglalják gyakran Musa király nevét énekeikbe: inkább az állítólag az Oroszlánkirály sztoriját is ihlető birodalomalapító Sundiatáról regélnek, talán a világ leggazdagabb királya nekik túlságosan is szórta a pénzt. A mesés kincseket és töméntelen aranyat látó hajdani karavánútvonalakon pedig mostanában a szárazság felől maradék vagyonuk beáldozásával Európa felé induló szerencsepróbálók és klímamenekültek járnak leginkább.

(index.hu)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



idea 2016


árfolyam:
1 euro = 4.4486 RON
1 dollár = 3.9628 RON
100 forint = 1.4356 RON
isk
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Szlovákiai munkák nyelvtudás nélkül is Szlovákiába autógyárba keresünk munkavállalókat operátori munkakörbe. Könnyű fizikai (...)

Álláslehetőség, Account Manager pozíció román nyelvtudással Account Manager (román nyelvtudással) Feladatok: • A cég tevékenységének (...)

Szlovákiai munkák nyelvtudás nélkül is Szlovákiába autógyárba keresünk munkavállalókat operátori munkakörbe. Könnyű fizikai (...)

adj fel hirdetést
mmhirlap

SZAVAZÁS

A FF2017 szombati nagykoncertjén kit látna, hallana legszívesebben?

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

vgá Ismét magyar Oscar-díj

jó ezt olvasni

RIST ZITA HAJNALKA Péntek este: kvíz-est

Felkerem azokat a kviz rendezoket (...)

vgá A magyar gazdaságra pozitív hatással (...)

szomorú, h egy másik, nagy álomra, a (...)

Nagybányai Változik a régi főtér közlekedési (...)

Végre bejött Orzac-nak amit (...)

Nem turista Változik a régi főtér közlekedési (...)

Mi a fenenek nem jarnak a 'turistak' (...)

vgá Nagybányai Háló-s Farsangi batyu bál

várja az ember az ilyen alkalmakat

vgá Igazi Tiltott Sörre állnak át (...)

szép lenne, ha visszajönne a régi (...)

Sztancsek János A síri csend birodalmában

Címem:Magyarország 3044.Szirák (...)

Cserkészanya A világ magyarságát hozná közelebb (...)

Nagyon megható és igaz szövege van. (...)

ParaPeter Hogyan hamisítsunk jó iskolákat?

Érdekes írás, kicsit olyan íze van, (...)

Dorin Árvizek Máramarosban

Faci bani acasă! Atenție, oferta (...)

Tibor IN MEMORIAM KORMOS SÁNDOR

Nagyon szép dolog, hogy a Teleki Ház (...)

PÉTER kÁROLY Johannis: gyásznap a mai a jogállam (...)

'Megteszek mindent, ami tőlem telik, (...)

Dávid Lajos IN MEMORIAM KORMOS SÁNDOR

2010-ben a Teleki Emlékplakett ezüst (...)

Bertok S. IN MEMORIAM KORMOS SÁNDOR

Egy postumus díjat megérdemel Kormos (...)

Ambrus István Nagybányáról idén Barcsy Lajos (...)

Kedves Barcsy Lajos úr! Gratulálok az (...)

Böndi Szabolcs-Attila Hogyan hamisítsunk jó iskolákat?

Érdekes és kogos olvasmány. Nem (...)

Nagy István Hogyan hamisítsunk jó iskolákat?

Ritka olvasmány. Örülök, hogy (...)

vgá Elképesztő látvány - Az első (...)

mindenesetre nagyon érdekes

vgá Oscar-díjra jelölték a magyar (...)

szívmelengető hír

Péter Károly Zátonyra futhat a Brexit?

Be(le) lépni sem volt könnyű. Tíz (...)

vgá Zátonyra futhat a Brexit?

nem olyan könnyű az Európai (...)

Sanyi Beavatkozás a hómentes utakért – (...)

Ez ez nagy hazugság ! Mi január 22. (...)

vgá Bitay Zoltán festőművész (...)

ez is egy nagyon jó dolog

vgá Történelmi elnök volt – de nem (...)

komplikált dolog Amerika

vgá Egymást követték a rengések (...)

milyen nagy kár, hogy ilyenek is vannak

vgá Januári kvíz-est

egy nagyon jó hír

vgá Már tízezren haltak meg a jemeni (...)

erre mi a megoldás?

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

tmh
x Ezt olvasta?

Ma kezdődik az iratkozás előkészítő osztályokba

Ma kezdődik az iratkozás előkészítő osztályokba

2017. február 27-én, hétfőtől lehet iratkozni előkszítő osztályokba.