Hunyadi Mátyás 525 éve, 1485. január 29-én kezdte meg Bécs ostromát, a körülzárt város védõi fél évvel késõbb, június 1-jén adták meg magukat.
Az 1458-ban trónra lépett Mátyás és III. Frigyes német-római császár viszonya a kezdetektõl feszült volt. Frigyes csak 1463-ban adta vissza az Erzsébet királynõ által elzálogosított Szent Koronát a hatalmát addigra megszilárdító Mátyásnak. A bécsújhelyi béke azonban tartalmazott egy olyan kikötést, hogy ha Mátyás törvényes utód nélkül halna meg, a korona és vele az ország a Habsburgokra száll. (Erre az egyezményre is alapozták késõbb a Habsburgok trónigényüket.)

Mátyás Frigyes kérésének is eleget téve vágott bele a végül sikertelen cseh háborúba - Podjebrád György cseh király halála után ugyanis nem õ került a cseh trónra. Az új cseh király, Ulászló a Hunyadi által elfoglalt Szilézia és Morvaország visszaszerzése érdekében Frigyessel szövetkezett, végül azonban békét kötött Mátyással.

A magyar király 1477-ben üzent hadat a császárnak, aki befogadta az önkénye elõl kincstárával elmenekülõ esztergomi érseket. Mátyás villámhadjárata során elfoglalta Alsó-Ausztriát, és ostrom alá vette Bécset, de az év végén pápai közvetítéssel békét kötött Frigyessel. A császár vállalta, hogy beiktatja Mátyást Csehország hûbérébe (ami választófejedelmi címmel is járt), és százezer forint hadisarcot fizet. A leleményes Habsburg késõbb csak az összeg felét izzadta ki, de a beiktatásra 1477 decemberében sor került.

A két uralkodó között ezután is napirenden maradtak a torzsalkodások. 1479-ben Frigyes még csapatok toborzásába is belekezdett, Mátyás pedig 1482-ben ismét hadat üzent, és megindult a második osztrák háború.

A király most már az osztrák tartományok teljes elfoglalására törekedett, sorra vette be (vagy meg) az ausztriai várakat. 1485. január 29-én megkezdte Bécs ostromát, majd június 1-jén ünnepélyesen bevonult a városba. Hatalmának tetõpontjára érkezett. Bár a fõváros Buda maradt, Mátyás Bécsben rendezte be udvarát. A városban helyreállt az eredeti igazgatási rend, a magyar hivatalnokok csak ellenõrzõ szerepet láttak el.

Frigyes csak kevés ellenállást tudott kifejteni, sõt 1487-ben elvesztette Bécsújhelyet is. A harcok ezzel véget értek, a továbbiakban egyik fél sem tudott tartósan újabb területet elfoglalni.

Frigyesnek sikerült elérnie, hogy a frankfurti birodalmi gyûlés 1486-ban fiát, Miksát válassza meg német királlyá, aki 1493-ban apja örökébe lépve német-római császár is lett.

Mátyás 1490. április 6-án váratlanul meghalt Bécsben (Frigyes három évvel élte túl). Halálát trónviszály követte, így hódításai gyorsan elvesztek. Miksa a következõ hónapokban visszafoglalta Bécset és Bécsújhelyet, sõt betört Magyarországra is. Mivel azonban pénzzavarba került, seregét szélnek kellett eresztenie. A magyar trónra II. Ulászló cseh király került.

(impulzus.ro)