Olasz antropológusok szeretnék exhumálni Leonardo da Vinci (1452-1519) földi maradványait, hogy koponyája alapján rekonstruálják az itáliai polihisztor arcvonásait, feltételezéseik szerint ugyanis Mona Lisa képmása a reneszánsz mesterének álcázott önarcképe.

Az Olasz Kulturális �?rökség Nemzeti Bizottsága engedélyért folyamodott, hogy felnyithassák a festõmûvész sírját a Loire-völgyében lévõ amboise-i kastélyban - olvasható a The Daily Telegraph (http://www.telegraph.co.uk) online kiadásában és a Times ONline-ban (http://www.timesonline.co.uk) .

Régóta vitáznak a mûvészettörténészek arról, hogy ki is lehetett a "valódi" Mona Lisa. Egyesek Lisa Gherardini firenzei kalmár feleségének vélik a titokzatos mosolyú hölgyet, mások Leonardo da Vinci édesanyjának tartják. Néhány olasz szakértõ most azt vetette fel, hogy Leonardo da Vinci, aki olyannyira szerette a rébuszokat, esetleg önarcképét rejtette Mona Lisa arcvonásai mögé. Ha sikerülne megtalálni az itáliai mester koponyáját, a csontok alapján rekonstruálni lehetne arcvonásait, és összevetni Mona Lisáéval.

Az olaszországi kutatócsoportnak sikerült elvi megállapodásra jutnia a francia illetékesekkel, valamint a kastély tulajdonosaival az exhumálásról, a hivatalos engedély nyárra várható.

Leonardo da Vinci élete utolsó éveit az Amboise melletti Clos Lucé-ban töltötte, itt helyezték örök nyugalomra a templomban. 1789-ben, a francia forradalom alatt a templomot lerombolták, a festõt a kastély Szent Hubertus kápolnájában temették el újra. Feltételezett nyughelyét egy felirat jelzi, miszerint "vélhetõen" Leonardo földi maradványait rejti a sír.

Silvano Vincenti, az olasz kutatócsoport vezetõje szerint elsõ lépésként megkísérlik azonosítani az itáliai polihisztor földi maradványait. Radiokarbonos kormeghatározást terveznek, valamint a csontokból és a fogakból DNS-mintát vesznek, amelyeket összehasonlítják Leonardo Bolognában nyugvó férfirokonainak DNS-vel.

"A szakirodalom sehol sem említi, ám mi kideríthetjük, hogy nem szenvedett-e Leonardo da Vinci vérbajban vagy tébécében, ezek a betegségek ugyanis nyomokat hagynak a csontozaton. A szifilisz Leonardo korának pestise volt, a XVI. század elsõ negyedében 20 millió életet követelt" - mondta Cincenti.

A csontvizsgálat az esetleges ólommérgezést is feltárhatja. A kortárs mûvészek közül sokan a toxikus festékek miatt ólommérgezésben szenvedtek.

Az exhumánálási tervet és az új Mona Lisa-elméletet sok mûvészettörténész bírálja. Nicholas Turner, a Getty Múzeum rajzgyûjteményének volt kurátora meglehetõsen furának nevezte a feltevést. "Közismert, hogy Mona Lisa egy létezõ személy volt, ez a portréja. Vidám perceket szerezne Leonardónak, ha értesülhetne ezekrõl az elméletekrõl" - vélekedett a szakértõ.

(interpressmagazin.hu)