A Kon-Tiki után 63 évvel egy milliomos szemétbõl készült hajóval indul San Franciscóból Sydneybe.

Thor Heyerdahl természetes anyagokból építette tutaját – no nem azért, mert akkor ez trendi volt, hanem mert igyekezett a perui õslakosok vízi jármûvét reprodukálni. Akkor még híre-hamva sem volt a Great Pacific Garbage Patchnek, azaz a nagy csendes-óceáni szemétfoltnak.

A norvég régész, felfedezõ és író igazi „think outside the box”-figura volt. A múlt század közepén érdekes elméletet állított föl Polinézia õslakóinak eredetérõl, amit akkor kétkedéssel fogadtak: azt állította, nem Dél-Kelet Ázsiából, hanem Peruból érkeztek a szigetvilágba. Hogy elméletét bebizonyítsa, 1947-ben háromhónapos hajóútra indult Peruból a Tuamotu-szigetek felé. A Kon-Tiki expedíció során egy, az inka napistenrõl elnevezett balsafa tutajjal hajóztak közel 7000 kilométert. A Kon-Tikit igyekeztek eredeti, tradicionális módszerekkel megépíteni, és a kísérlet során minél kevesebb modern eszközt használni. Heyerdahl aztán az Atlanti-óceánon is áthajózott egy autentikusan megépített egyiptomi papiruszhajóval, igaz, másodszori próbálkozásra: 1970-ben a Ra II.-expedíció során Marokkóból eljutott Amerikába, 57 nap és 6100 km után.

David De Rothschildnak akkor kattant be a hajókészítés ötlete, miután elolvasott egy ENSZ-jelentést, mely szerint az összes mûanyag palack négyötöde újrahasznosítatlanul, szeméttelepen végzi; egyes becslések szerint ennek fele pedig a vizekbe, végül az óceánba kerül. A „mûanyag levesben” a nagyobb, szabad szemmel látható darabok mellett lebomlott, mikroszkopikus méretû törmelék is van, amit az állatok megesznek, így beépül a táplálkozási láncba, óriási károkat okozva az élõvilágnak.

A Plastiki-projekt célja felhívni a figyelmet arra, hogy az óriási mennyiségû, újrahasznosítatlan szemét remek alapanyagul szolgálhat egy csomó hasznos dologhoz: szélturbinát, sõt hajókat lehet belõle építeni – mondta el a BBC-nek. A Plastikinek elnevezett hajó több mint 12500 darab pillepalackból áll, tervezõi szerint száz százalékban újrahasznosítható, és környezetbarát energia hajtja.

A 31 éves milliomos már több extrém expedícióban vett részt, több mint száz napot töltött a sarkvidéken, egy apró sátorban, tehát úgymond szokva van a mostoha körülményekhez. Hatfõs legénységével – amelynek tagja egyébként a norvég felfedezõ unokája, Olaf Heyerdahl is – San Franciscóból indulnak a közeljövõben, és olyan jelenségeket figyelnek majd meg, mint amilyen az óceán egyes részein szétterjedt gigantikus „mûanyag leves”, a tengerszint-emelkedés hatása a szigetvilágra, vagy az elsavasodás és következményei. Mindezt rendszersen dokumentálni fogják blogbejegyzésekben is. Több mint 20 ezer kilométeresre (11 ezer tengeri mérföld) tervezték útvonalukat, amelyet ezen a linken lehet majd követni.

A Plastikit szél-, víz- és napenergia hajtja, fedélzetén a vizeletet ivóvízzé átalakító berendezés, szobabicikli, amely a laptopokat látja el árammal, komposztáló berendezés, sõt mini-zöldségeskert is megtalálható. A háromhónapos expedíció során a legénység tagjai számára a legnagyobb kihívást (saját bevallásuk szerint) a tisztálkodási lehetõségek korlátozottsága jelenti majd.

(transindex.ro)