(Szent Bernát, Az új lovagság dicsérete)

 

A Lovagiasság és Szertartások Könyve

1. A Lovagiasság Könyve
1. A lovagiasság meghatározása
2. A Credo
3. A hét erény

 

2. A Szertartások Könyve

1. Cím: A tagjelöltek felvételének szertartása
2. Cím: A tagavatás szertartása
3. Cím: Az előléptetés szertartása
4. Cím: Egyéb szertartások

A Lovagiasság Könyve

1. A lovagiasság meghatározása

X „Minden tekintetben rettenthetetlen s gondtalan az a lovag, aki egy időben ölti testére a vasat, s lelkére a hit páncélját.” (Szent Bernát, Az új lovagság dicsérete)

X ”Mekkora dicsőséggel térnek meg a győztesek a csatából! Mily boldogok akik mártírként maradnak a csatatéren! Örvendezz, ó, bátor vitéz, ha életben maradsz és győzöl az Úrban, de még inkább örvendezz és mondj dicséretet, ha meghalsz, és csatlakozol az Úrhoz.” (u.o.)

X „Krisztus lovagjai azonban nyugodt lélekkel harcolnak Urunk küzdelmeiben, a legkevésbé sem tartva attól, hogy az ellenség megölése bűn, s hogy rájuk a halál leselkedik, minthogy a Krisztusért osztott vagy vállalt halálnak semmi köze sincs a bűntetthez, sőt a legnagyobb dicsőségnek számít.” (u.o.)

X „Nem is tudom, minek mondjam őket, szerzeteseknek-e vagy lovagoknak, hacsak nem lenne szerencsésebb a kettős elnevezés. Egyiknek lényege sem hiányzik belőlük, sem a szerzetes szelídsége, sem a lovagok bátorsága.” (u.o.)

X „A kereszténység nagy tömegéből a szerzetesség után a lovagság a legmegbecsültebb intézmény. Feladata kettős, így nehézsége is az. Összekötő kapocs a szentéletű, elkötelezett istenkereső és a magát kereszténynek valló világi között. A lovagság a szent emberek életét kell élje, hogy a világiak között járva, példa lehessen. Küzdelme is kettős: azért küzd, hogy kikerülhessen a sötétség tompultságából, és azért küzd, hogy fényt vigyen a sötétségbe.

Krisztus katonája alázatos az Atya szavára, Jézust tekinti legfőbb urának és parancsolójának, csak a jóban hasznos dolgokra hajlik, és csak az igazságosan értelmes kötelességeknek, parancsoknak engedelmeskedik; de szilárdan és makacsul ellenáll a világból jövő kísértéseknek. Ezért a lovag értelmes és tanult kell legyen, hogy ne csak önmagát tudja védelmezni a rosszal szemben, de cselekedetei révén késztetést keltsen az őt szemlélőkben is,[…] kísértsen a jóra.[…]

1. Sohase hazudj!
2. Kerüld a kicsapongást!
3. Kerüld a konfliktushelyzeteket!
4. Ne paráználkodj!
5. Ne káromkodj!
6. Legyél becsületes!
7. Legyél nyugodt, békés!
8. Legyél megbocsátó!
9. Szeresd embertársaidat!
10. Jézus legyen a példaképed!

A Rendnek biztosítania kell az összetartozás örömét tagjai számára. A közösségtudat, a ragaszkodás, a testvériség kell jellemezze Rendünket. De a Rend nem szabhatja meg az istenkeresés útját. Mindegyik tag maga dönti el, hogy milyen módszerrel járja az utat. Ha élményekben gazdagodik, meg kell ossza társaival, hogy irányt adhasson. Közös élmények, tapasztalatok szerzéséhez közös imákat kell tartani, az Isten teremtette természetben keresni a választ, nem az előítéletekkel terhes, dogmatizált világunkban.” (Tölgyménessy Nagy Zoltán, Krisztus legújabb lovagságának dicsérete)

1. A Credo

X Becsülettel megmaradni keresztény magyarságunkban!

 

 

 

2. A hét erény
1. Bátorság
2. Rendíthetetlenség
3. Igazságosság
4. Szerénység
5. Nagylelkűség
6. Bőkezűség
7. Áldozatkészség

0. A rendes tagsági jogot csak azon személy nyerheti el, aki magára kötelező érvényűnek ismeri el a Rendi Alkotmány III. c., 3. §, 1. fej., 2 bekezdés, a-g-ig terjedő alpontját.
1. A tagsági kötelék a Nagymester felvételt-kimondó határozatával kezdődik.
2. A tagsági kötelék szentesítő szertartása valamely rendi ünnep (május 21., november 5.) esküfelújító szertartása közepette bonyolítható le:
1. az esküfelújító szertartásra előjáruló teljes jogú tagok esküfelújításuk után kérelmezik a tagjelölt eskütételét;
2. az eskütétel engedélyezése után, egy teljes jogú tag – akit előzőleg felkért erre a tagjelölt – a Rend zászlója alá vezeti a tagjelöltet, aki leteszi a Szövetség Esküjét.
3. Ajánlott, hogy a tagjelölt viselje a Rend hivatalos öltözékét, amit az Alkotmány engedélyez számára.
4. A tagjelölt hitelesítő okmányt kap kézhez, ami a Rendhez való tartozását bizonyítja.

X A szertartás lebonyolítása az Alkotmány V. Cím, 1. fej., 18-20. § közötti határozatok szerint történik.

1. Az előléptetés szertartásán értendő az a ceremóniasorozat, ami bizonyítja a lovag vagy udvarhölgy palotási rangra való emelését.
2. Az előléptetést javasolhatják a tagtársak, de a feljebbvalók is kérelmezhetik:
1. Az előléptetés körülményeit a Rendi Méltóságok Tanácsa ellenőrzi;
2. Az előléptetési előkészületeket és a szertartást is levezetheti az adott Részkapitányság mesterlovagja.
3. Az előléptetésre felterjesztett tag kötelessége három próbát kiállni:
1. sikeresen kell vizsgáznia Magyarország történetéből;
2. saját kezűleg kell elkészítenie fegyverzetének egy részét, illetve udvarhölgy esetén nemhez méltó próbát kell kiállni;
3. a szertartáson köteles megjelenni a palotáslovagok, -hölgyek sajátos öltözékével.
4. Az előléptetési szertartás mindig a Rend egyik jeles ünnepén tartható meg, az erre a célra felszentelt bármilyen helyen.
5. A szertartás lebonyolítása:
1. a szertartás előtti napon a palotásjelölt lelkiekben felkészül az előléptetésre;
2. a tulajdonképpeni szertartásra a Rend zászlósa kíséri el a palotásjelöltet, aki a zászló alatt vezettetik a szertartásvezető elé;
3. a palotásjelölt letérdel a Rend zászlója alatt, s három kérdésre válaszol: 1. Méltónak véled magad a palotáslovagi/-hölgyi rang elnyerésére?, 2. Képes vagy életedet a Rend ügyének szentelni?, 3. Hajlandó vagy minden célodat, óhajodat, akaratodat a Rend ügyének alárendelni?
4. Az esetleges igen-válaszok után a palotásjelölt válla karddal érintetik, majd névvel, címmel és birtokkal jutalmaztatik. A címerlevél hangos bemutatása után a térdelésből felemelkedő elnyeri a palotáslovagi/-hölgyi rangot.

1. Esküfelújítás: A Rend mindkét hivatalos ünnepén a rendtagok kötelessége a Szövetség Esküjét felújítani. Az esküfelújítások általában megszentelt helyen történnek a Rend zászlója mellet, hogy az erőteljesebben hasson.
2. A rendi jelvények tisztelete: Rendi jelvénynek számít minden tárgy, ami a Rend méltóságát hivatott terjeszteni:
1. Legszentebb jelvényünk a Rend zászlója, ami tagjaink előtt jár minden egyházi és rendi ünnepen;
2. Előkelő helyet kapnak a turulianus-medallionok, amelyeket minden tag talizmánként visel;
3. Kiemelkedő rendi jelvények a Rend kitüntetései, melyek Rendünk kiválóságait hirdetik;
4. Jelvényként szolgálnak a Rend hivatalos öltözetei, melyeknek viselése büszkeséggel tölti el a rendtagot.
3. A Turul tisztelete: Külön tisztelettel adózunk szent madarunknak, a Turulnak, akinek jelképe egyben csatajelképünk is. Turultiszteletünk nem rendelkezik szertartásokkal, nem fűződik hozzá pogány imádat. Megjelenését Isten jelének tekintjük.
4. Szent Imre tisztelete: Szent Imre életével példaadóként él a rendtagok tudatában. Tisztelete a november 5.-i szertartási ünnepélyen csúcsosodik ki. Szent Imre Rendünk képviselője Isten trónjánál. Nevének stilizált formája képezi csatakiáltásunkat: Dükkrinn.
1. Szent Imre-himnusz: Himnuszunk is Szent Imrét idézi, elhangzik ünnepeinken, de bármilyen összejövetelünkön elénekelhető.
5. Az ülésrend szentsége: Határozatba foglalt szigorú ülésrendünk a TSL hierarchikus intézményét hivatott bizonyítani. Valaki helyének elfoglalása sértést jelent az illető személyre nézve.
6. Temetési szertartás: Ha Rendünk bármelyik tagját elvesztené, a Rend saját halottjának tekinti, temetéséhez maximálisan hozzájárulna. Ha a tagok rokonságában áll be haláleset, akkor a rendtagok koszorúval osztoznak rendtársuk gyászában.
7. A kiátkozás szertartása: A Legfőbb Vétek esetén alkalmazható, és csak a Nagymester celebrálhatja. A ceremónia levezetése titkos.

A Lovagiasság és Szertartások Könyvét a III. Rendi Zsinat jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagjai szentesítették: