A Főtér Fesztivál arcai (V.)

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

Sorozatunk ötödik alanya Várvédő Zsolt. Három gyermekes családapa, aki az élete nagy részét (a családja mellett) a művészetnek szenteli, közösségi ember. Műkereskedő és műszakértő saját galériáját nagybányai kortárs alkotók műveiből álló kiállítással nyitotta meg 2019. szeptember 17-én a Főtér Fesztiválon. Elkötelezett lokálpatrióta, vallja, hogy otthonunkat ismerni kell, kisgyermektől idősig egyaránt, ezért vállalta a Nagybánya, a piktorok városa c. kétrészes előadássorozatát is.


Mit jelent számodra Nagybányán élni?

Szerintem egy álom. Mindenki, aki Nagybányán él, tudja, hogy ez egy fantasztikusan élhető és lakható város. A nagybányai festményekből rájön az ember, hogy Nagybánya egy fantasztikus város volt. Nem hiába itt alakult meg a művésztelep 124 évvel ezelőtt, illetve nem hiába itt élt egy csomó művész, akik közül volt jó pár nem nagybányai származású.

Nagybánya minden: régiség, ódon rész, régi főtér, környező hegyek, tavak, sípályák… abszolút egy álom hely. Az időjárást tekintve – igazi jó telek, igazi jó nyarak – fantasztikus. Bárki, aki egyszer Nagybányán járt, s azok, akik Nagybányáról elmentek, mindig visszasírják ezt a várost szerintem.

Milyen kedves gyerekkori emlékek jutnak eszedbe?

Nagyon sokat kirándultunk a szüleimmel. A régi rendszerben szombaton is kellett dolgozni, szombaton is volt iskola, délután pedig csomagoltunk és indultunk sátorozni, p. a Lápos-szoroshoz. Ezek talán a legszebb gyerekkori emlékeim, amit a szüleimmel éltem meg. Nagyapámmal a horgászás, motorbiciklivel mentünk, és volt egy műbőr kesztyűje. Mai napig érzem az illatát az orromban. Megfizethetetlen emlékek ezek. S az osztálytársakkal is bőven van mire emlékezni, dehát az már nem gyerekkor.

Hol tudod ma elhelyezni magad a város közösségi életében?

Mindenképp a kulturális életben; nem a sport, adminisztráció területén, a politikában semmiképp se. A kulturális részen, mert nagyon szívesen megosztanám másokkal azt, amit tudok. Úgy illene, hogy minden nagybányai tudja, hogy ez a város miért fontos, miért fantasztikus.

Voltál már FF szervező? Illetve tudod, hogy lesz valakiből FF szervező?

Nem, nem voltam úgy kiszemelve, nem volt nekem az megadva, hogy na most én egy Főtér Fesztivál szervező vagyok, de a kulturális részével én is foglalkozom (több nagybányai kiállítás megszervezése van már Zsolt mögött és közösségi ember lévén, csatlakozott a FF kulturális palettájának színesítésére – a szerk.). Ami kiállítás és kulturális részleg, jöhet. Úgy érzem, hogy elég fontos szerepem van nekem ebben. Nem tudom, hogy ezt szervezésnek nevezik-e, én inkább a kapcsolattartást intézem a vendégekkel. Meg a Főtér Fesztiválnak a kulturális része nem arról szól csak, hogy kinyitunk egy kiállítást és odateszünk 3 őrt, és utána kimegyünk a térre szórakozni, hanem ez egy elég komoly feladat. (Szervezőcsapat tagja lehet a Főtér Fesztivál Egyesület bármely tagjából az éves közgyűlés keretében, tagok pedig a nagybányai, bányavidéki civil, egyházi szervezetek, intézmények szakmai vagy egyéb csoportosulások képviselői, vagy egyénileg jelentkezett tagok is. Várvédő Zsolt is tagja az egyesületnek, mint a Várvédő Galéria képviselője. – a szerk.)

Mit adsz te hozzá a Nagybányai Magyar Napokhoz? 

Az elején is elég sok kiállítást szerveztem meg, volt a műgyűjtők kiállítása, ami a régi főtéren a Thurman Olivér kiállítóteremben volt, festmények nagybányai gyűjteményekből. Mondjuk az egy kicsit olyan kiállítás volt, ami átlógott a román napokba is, valljuk be azt nagyon nehéz volt megszervezni.

Ja a gesztenyeünnep?

A gesztenyeünnepre is. Igazából tavalyelőttől van az, hogy eldöntöttük Pintér Zsolttal, hogy igen, legyenek kimondott tematikus kiállítások: találjunk minden Főtér Fesztivál alkalmával egy művészt, akit ünnepelünk; egy művészt, akinek az emlékére csinálunk egy kiállítást.

Van olyan nagy művész, akinek te a Főtér Fesztiválon csinálnál egy kiállítást? Volt már ugye Nagy Oszkár, jól tudom?

Igen…

Most biztos megint jön valaki, de van-e olyan, – mondjuk, ha egy nagy álomban kéne gondolkodnod, nagyon idealisztikusan, ki lenne az – akinek ezt megcsinálnád?

Nem titok az, hogy nekem Boromissza Tibor a kedvencem. Ő az, akiért elmennék a világ végére is talán. Pedig ő igazából 10 évet élt Nagybányán. Ez volna talán az egyik legnagyobb álmom, egy Boromissza kiállítás, de…

De ebben nem látsz lehetőséget? Vagy inkább később?

A legnagyobb gond az, hogy a Nagybányán levő Boromisszákból nem lehetne kiállítást szervezni.

A képeket külföldről ideszállítani meg egy nagyon nagy kihívás, és borzalmasan komplikált: biztosítások, papírok stb. úgyhogy… De a remény hal meg utoljára, hátha majd egyszer összejön.

Akkor jó. Örülök, hogy megkérdeztem…

Igen, ő… meg úgy Ziffernek is szívesen…

Neki jobban?

Esélyesebbnek találom. Igazából, ha Boromissza kiállítást szerveznék, akkor a nagybányai periódusát kéne megszervezni, ami 10 év. Abból meg az igazán jó, csúcs képek olyan gyűjteményekben vannak, ahonnan nagyon nehéz elhozni. Egy jó kiállításhoz legalább 30 kép kell, és ezek borzalmasan drágák. Én úgy érzem, még túl kicsi vagyok ehhez. De újra: a remény hal meg utoljára.

De ez még változhat…

Természetesen…

Most megnyitottad a saját galériádat, még innen bármi jöhet!

Abszolút! Sőt: már tavaly elég magasra tettük a stafétát, úgyhogy innen már csak jobbat kell szervezni…

Az egy minőségi dolog volt. Igaz, örülök, hogy ott kínálhattam a bort meg a sütiket, de tényleg: ahogy én ismerem Nagybányát, az egy olyan színfoltja volt, az a pillanat, amire tényleg azt mondom, hogy én ezt az oldalát nem látom Nagybányának, és nagyon különleges volt. 

Biztos vagyok benne, hogy áttörés volt, és talán az is fontos volt, hogy nem akárki nyithatja meg a kiállítást, se a galériát, mert én mindig is a minőségnek voltam az embere. Ha valamiből nem tudok jót szervezni inkább nem csinálom meg. Nincs olyan kompromisszum, hogy „na, legyen, aztán 10 nap után elfelejtik az emberek”, hanem olyan dolgokat kell csinálni, amit soha nem felejtenek el, amire mindig vissza fognak emlékezni. Szerintem ezt Virág Judit is érezte (dr. Virág Judit, művészettörténész – a szerk.); jó kapcsolatban vagyunk, és ismer engem, hogy nekem ez milyen fontos. Szerintem azért vállalta ő ezt a galéria megnyitását. Judit a galériák világának szempontjából csúcsszezonban volt, és ő egy napot erre szakított. Megtette ezért, hogy reggel elindult, és estére hazament.

Vagány! Mi a legkedvesebb emléked a Főtér Fesztiválokról?

Szerinted? (Nevet.) Mindenképp a tavalyi év. Mert, mikor azt mondom, hogy áttörés volt ennek a galériának a megnyitója, valljuk be őszintén, ez az első Galéria Nagybányán. Félretesszük a kisebb kis boltocskákat, kisebb galériácskákat, mert azokat én elneveztem kis boltoknak, amik művészetet árulnak, nincsen ezzel semmi… és persze ennek is megvan a szerepe a világon. Nem csak galériák vannak, hanem hála Istennek vannak kisebb kis boltocskák is, amiknek a szerepe nagyon fontos ebben a szakmában, de azzal, amit csináltunk, azzal, amilyen színvonalú a galéria, a megnyitó színvonala, hogy 300-400 ember eljött egy kiállítás megnyitóra. Szerintem ilyen az elmúlt 50 évben nem volt.

Melyik volt szerinted eddig a legjobb FF?

Újra felteszem a kérdést: szerinted? (Nevetünk.) Az én szempontomból mindenképp az utolsó kettő, mert ez volt az a pillanat, amikor eldöntöttük, hogy minden egyes kiállítást egy-egy művésznek szentelünk. Persze nem blamálni akarom azokat a kiállításokat, amiket addig szerveztünk, azoknak is megvolt a varázsa, de…

De szintet léptetek és ez jelent valamit.

…de ez már nemcsak a nagybányai magyarságnak számított, hanem a nagybányai románságnak is, és nagyon nagy lépés volt szerintem ez számukra. Megmutattuk azt, hogy nemcsak intézmények képesek ilyen kiállítás megszervezésére, hanem összeáll két-három ember, aki akar valamit, és meg tudja csinálni. Példát mutatva múzeumoknak és intézményeknek is. Mert sok pénzzel, nagy kapcsolatokkal nagyon könnyű kiállításokat szervezni. De az, amikor saját finanszírozásból kell ilyen kaliberű kiállításokat összeállítani, abszolút segítség nélkül… én jártam el tárgyalni, aznap én akasztottam le a falról a képet, én tettem fel a falra, én szállítottam. Mert kit küldjek el: egy Főtér Fesztiválos önkéntest, hogy menjen el a nénihez, és mondja azt, hogy jöttem Várvédő Zsolt részéről leakasztani a…? Hát ez nem így működik. Persze, nem tízesével hajigálom be a csomagtartóba, hanem kettesével kellett szállítani. Gondolhatod, ameddig 48 képet beszállítottunk… az egy húzós nap volt, igen.

Szerinted melyik korosztály érzi magát legjobban a Fesztiválon?

Én úgy érzem, hogy a két véglet. A fiatalság, számomra az iskolások, tizenkettedikesig. Szerintem nekik ez egy hatalmas élmény, a kisebbeknek meg pláne az.

Neked minden korosztályból van gyereked, igaz, már közelítenek egymáshoz…

Igen. És szerintem az idős generáció meg nagyon szereti, hiszen nosztalgia. Találkozás. Nekik is millió program van, szóval tényleg a FF kinőtte magát egy olyan kaliberű fesztivállá, ahol nemcsak a fiatalságról beszélünk. Az a rengeteg program szinte minden napra… szóval mondhatni azt, hogy nincs szerintem olyan korosztály, aki ne találna magának a Főtér Fesztiválon minden nap legalább egy minőségi programot. Mert ez, még egyszer, nekünk nagyon fontos, hogy amit csinálunk az minőségi legyen.

Mit változtatnál leginkább a FF-n?

Talán bevonnám jobban a városon kívüli magyarságot. 

A vidéket?

Nem: hanem Erdélyt.

Ahha!

Ez egy kultúr-fesztivál, nem egy elektro, nem egy techno… hanem tényleg egy kulturális forgatag. Ahogy sokan elmennek a Kolozsvári Magyar Napokra, Nagybányáról…

Én is elmentem! Még Magyarországról is.

Pontosan. Úgy, ahogy sokan elmennek Nagybányáról a Félsziget Fesztiválra Vásárhelyre, sokan még a Torockói Fesztiválra is. Sok fesztiválra elmennek, ugyanúgy ide kéne másokat is hozni. Mert nekem az az érzésem, hogy inkább csak azok jönnek el erre a fesztiválra, akik kötődnek Nagybányához. 

Akkor jobban kéne nyitni a többi erdélyi magyar felé?

Igen: tehát ez nemcsak nagybányaiaknak van kitalálva. Persze úgy hangzik, meg ez volt a cél.

De ebből már kinőtte magát.

Részben, illetve nem kinőtte magát, hanem beleférne.

Szerinted milyen lenne az ideális FF? Hogy látod a jövő Főtér Fesztiváljait?

Hú, hát ez nagyon nehéz kérdés. Egyszerű: sok pénzzel sok mindent lehet csinálni, kevés pénzből kevesebb mindent lehet csinálni. Nem azt mondom, hogy nincs erre pénz, de ha elnézzük a nagy városok koncertfelhozatalát, a nagybányai Főtér Fesztivál koncertfelhozatalával nem lehet összehasonlítani. Talán itt kéne azon egy kicsit lovagolni, hogy olyan kaliberű zenekarokat hozzunk el, akik nagy fesztiválokra mennek el, mint például az Omega. Olyan nagyokat, hogy döngjön a régi főtér! Úgy, ahogy Kolozsvár főterét, Nagybánya főterét is meg lehet tölteni. Nem elég szerintem az a pár ezer ember, mert tízezrek férnének el. Úgyhogy talán ezzel lehetne idevonni az embereket. Mert nem biztos, hogy az elég, hogy családoknak kitalálunk programot, és akkor lehet eljönne egy csíkszentdomokosi család vagy csíkszeredai család, hogy ezt nézze. Ami szerintem még fontos volna az a kulinária. A gasztro részen kéne sokat dolgozni.

Milyen programot ajánlasz, ami akár volt akár nem, de ott lenne a helye idén?

Hmm. Városismeret! Valamilyen városismerettel kapcsolatos program, mert egyre inkább kiderül az, egyre inkább rájövünk arra, hogy a fiatalság nem ismeri a várost. Nem arról beszélünk, hogy hogy senki nem ismeri, de…

Nem ismerik, csak élnek benne?

Előadásaim alkalmával sokszor visszakérdek egy-két dologra, és rájövök, hogy abszolút… és én most a gyerekekről beszélek. Szóval városismeret gyerekek számára, nem annyira felnőtteknek. Egyszerűen nem tudnak nagyon fontos dolgokat. Nem tudják azt, hogy a cintermi katolikus templomnak mi a neve. (Szentháromság-templom – a szerk.) Csak annyit tudnak, hogy a kéttornyú templom. Korokról beszélve fogalmuk sincs. Nagy része nem tudja az István toronynak a történetét. Sokan nem tudják, hogy van Nagybányán múzeum. Nem ismerik a Lendvay szobrot a ligetből, nem tudják hol volt a polgári olvasókör régen.

Lehet, ha tudnák, jobban kapcsolódnának hozzá…

Ez talán…

Ez egy talán, igen!

A lokálpatriotizmushoz egyik legfontosabb dolog a város ismerete, mert ha te nem tudsz róla semmit, akkor nincs miért megszeresd. És akkor ne csodálkozzunk, hogy a városba betelepülő, más városokból vagy környező falvakból beköltöző más nemzetiségű embereknek nem fontos a város. Nekik a saját kényelmük a fontos: aszfaltot kérnek, beton kérnek, fákat ki kell vágni azért, mert költeni kell rá pénzt (a leveleket össze kell seperni), pedig hát ez nem így van.

Szerinted hiányozna a kulturális élet palettájáról hogyha nem lenne FF?

Abszolút. Abszolút.

Ez már annyira beleépült, mint mondjuk az, hogy van magyar ház, van ez, van az, hogy ez is a tiétek, a miénk?

Tudod mi a baj? Az a baj, hogy ugyanazokba a közegekbe szinte ugyanazok az emberek forognak: a Magyar Ház, cserkészet, táncház, templom, színház, kvíz-est látogatói ugyanazok az arcok, ugyanazok az emberek mennek mindenhova. A Főtér Fesztivál kapcsán rájövök, hogy azon a pár tíz emberen kívül több ezer él itt, akik bujkálnak, nem találják meg a helyüket. Nem tudom miért nem járnak sehova.

Ha nem lenne FF, hiány lenne a nagybányai magyar közösségi életben?

Abszolút! Egy tragédia volna szerintem. 

Miért érdemes valakinek hazajönni a FF miatt külföldről is?

Mert vágynak. Biztos vagyok benne, hogy vágynak. Engem senki nem tud arról meggyőzni, hogy – azon emberek közül, akik elmentek Nagybányáról – ne vágynának vissza. Nem hiszem. Ők még nem tudják ezt felfogni. Illetve azok, akik külföldről egyszer hazajöttek, a következő évben is visszatérő emberek lesznek, mert rájönnek, hogy ez egy olyan alkalom, amikor mindenkivel lehet találkozni! A nagybányai származású debreceni találkozik a nagybányai származású veszprémivel, és találkozik a nagybányai származású budapestivel vagy münchenivel, vagy talán Amerikából is jöttek már haza… És nincs olyan, hogy valaki beül az autóba, eljön Nagybányára a Főtér Fesztiválra, és nem találja meg a barátait, vagy nem találja meg az ismerőseit. Ilyen nincs. Csak ha nem akarja.

Az a fura, hogy én is úgy gondolkozom: ha el fogok innen menni, valószínű, hogy a Főtér Fesztivál nekem is mindig kapcsolódási pont lesz. Hogy ez egy olyan program, ahova jöhetek, nem kell azt nézem, hogy kivel hova, hanem ide. Nem kell eldöntenem, hogy melyik közegbe simulok be, hanem odajövök.

A programok hétfőtől vasárnapig tartanak, szóval itt nem arról beszélünk, hogy „Na kedden volna időm, vagy szerdán”. Persze a hétvége az a csúcs, ezt mindenki tudja. És igen: én se tudom elképzelni azt, hogy valaki eljön, leparkolja az autóját, és száz méteren belül nem találja meg azt a társaságot, akinek örvendjen és ölelgesse. És erre bizonyíték is van: állandóan nagy felvisítások vannak, ahogy az emberek meglátják egymás, s talán 20 éve nem találkoztak. Már tavaly, tavalyelőtt is, sőt három évvel ezelőtt is konkrétan tudom, hogy egyre többen az osztálytalálkozóikat a FF-ra rakták, mert akkor egybe lehet mindent kötni: a bulit, a hazajövetelt és a társaságot.

Milyen reklámot fogalmaznál meg, amivel olyanokat is ide lehet csalogatni, akik még nem vettek részt FF-on?

Sajnos a reklám nem az én szakmám. Szerintem a FF után rengeteg fotóval kéne reklámozni a FF-t.

Az utóreklám…

Pontosan! Hogy lássák az emberek, hogy miből maradtak ki. Milyen buli van, a gyerekek hogy élvezik: lássák azt, hogy a gyerekes szülők, akik nem jöttek el mer’ „Mit csináljak a gyerekemmel? Na elhozom anyámmal, és leparkol vele valahol a téren.” Lássa azt, hogy koncerteken az első sorban hogy őrjöngenek az apukák a gyerekeikkel a nyakukban. Szóval kemény fotóáradattal lehetne az embereknek kedvet csinálni: milyen volt, és ha nem akarsz ebből kimaradni, akkor jövőre csomagolni kéne.

Ez vagány, ez vagány! Mit üzensz a Nagybánya.ro portál olvasóinak?

Azok, akik bujkálnak, vagy azok, akik azt mondják: „Há’ nem megyek ki, mert mit… mit csináljak ott? Ez nem az én zeném.” – ilyen nincs! Nem tudom elfogadni azt, hogy valaki azért ne jöjjön ki a térre, mert neki az adott zenekar nem tetszik. Mindig azt hallgatta, amit szeretett volna?!? Vagy azt akarja nekem valaki mondani, hogy csak olyan kiállításokra megy, amit ő szeret? Nem. Sőt!

Nekem hatalmas élmény volt elmenni egy Nagy Oszkárra, amiről nem tudtam… hogy ez adja az élményt.

Pontosan! Sosem azoknak az embereknek szól, akik erről mindent tudnak. Hanem pont azoknak van kitalálva, akik erről nem tudnak semmit. Úgyhogy itt az alkalom: nem kell eljátszani azt, hogy én nem jövök be, mert szégyellem magam, „mer’ én nem tudom, én ez nem értek.” Senki se ért mindenhez. Az ember mindent, amit ma tud, azért tudja, mert valaki megmutatta neki, valaki megtanította rá. Ezért vagyunk mi, úgyhogy legyenek szívesek és ne bujkáljanak, hanem Ákos fiam szavaival élve menjen, satírozza be magának a naptárba ezeket a napokat.

Köszönöm az interjút, Zsolt. Nagyon jó, így én is belelkesedtem! :)

 

Kérdezett: Varga Orsolya, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



szh300 news


árfolyam:
1 euro = 4.8297 RON
1 dollár = 4.3637 RON
100 forint = 135.03 RON
korona tegyen right
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

VÂND CASA ȘI CURTE IN ZONA CUZA VODA DIN SIGHETU MARMATIEI VÂND CASA MOBILATĂ SI ANEXE , CURTE DE 500 MP ÎN SIGHET STRADA GH. LAZAR NR. 1C TELEFON (...)

Megemlékezés ,, Számunkra te soha nem leszel halott, Örökre élni fogsz mint a csillagok. Az idő (...)

FELKESZITO MATEKBOL Matematikat tanitok V-VIII osztalyos tanuloknak.. Telefon:0727374905

adj fel hirdetést
noileg oldalt

SZAVAZÁS

Milyen gyakran olvas Ön könyvet?

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Mária Ingyen letölthető az összes Szabó (...)

Nagyon jó ötlet. Ebben a vírusos (...)

Fux Maria Vasárnapi szentmise élőben a (...)

Koszonom a felemelo es batorito (...)

Gyöngyi Kesztyűt, maszkot, (...)

Szükséges jo ötlet. Várjuk minél (...)

Maria Magdolna Kesztyűt, maszkot, (...)

Biztos sokan elfogadják ebben a (...)

Rist Zita Vasárnapi szentmise élőben a (...)

Nagyon orvendek ennek a lehetosegnek

Dencsák Éva Vasárnapi szentmise élőben a (...)

Örvendek,ott leszek

LASZLO TIVADAR A nagybányai önkormányzat (...)

ASADAR NU SE INTELEGE DE CE APAR (...)

LASZLO TIVADAR A nagybányai önkormányzat (...)

MIERT ERKESZTEK SZAMLAK A GAZTUL AZ (...)

Erika Kesztyűt, maszkot, (...)

Szupper ez nagyon jo otlet

Mária Kesztyűt, maszkot, (...)

Mulțumim. Este o idee extraordinara.

Mária Kesztyűt, maszkot, (...)

Mulțumim. Este o idee extraordinara.

r0 Hívjuk ki párbajra mr. coronavírust

talan inkabb feljunk a paniktol ,es ne (...)

András László Betiltotta a bukaresti polgármesteri (...)

Nem értem mi a székelyföldi románok (...)

Béres Éva Értékek vonzásában – (...)

Szuper jó ötlet büszke vagyok (...)

Szálka Róbert Értékek vonzásában – (...)

Megtőrni látsztik a jég ! (...)

Rist Zita Egy éves önkormányzati beszámoló - (...)

Gratulalok Pikulas, sok sikert tovabbra (...)

Marianna Neményi Székelyföldért megmozgatjuk (...)

Javaslattal élnék a Székely Nemzeti (...)

Hajnalka Viselet- és likeversenyt hirdet a (...)

Nagyszerű ötlet, gratulálok! (...)

Földházi István Ezüstfenyő díjban részesült (...)

Bizony, mind igaz, amit róla itt (...)

Miklos Csaba IN MEMORIAM SZENTGYÖRGYI SÁNDOR

Nyugalma legyen csendes , emleke orok ! (...)

Zoltan Thurman Papi cölibátus: XVI. Benedek megtöri (...)

A Le Figaró a világ legbefolyásosabb (...)

Zoltan Thurman Nagybánya a Hunyadiak korában

Ezt minden nagybányai iskolában (...)

Máriás József 60 milliárd forintból 34 kastély és (...)

Üdvös lenne felkarolni a pribékfalvi (...)

András László Klaus Iohannis elütötte Orbán Viktor (...)

Ez az ember fordítva van bekötve. Az (...)

Molnár György Női kávéház

Borbás Marcsi műsorában is (...)

Nagy Annamária Máramarosi diákok tantárgy versenyen

A Kriza János Balladamondó, (...)

Kov A Átment a román parlament (...)

Clemancoval lefekudot a kiralyno,es (...)

Kovacs Alexandru Átment a román parlament (...)

Miert kellet azRMDSZ.-nek leszavaznia a (...)

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

tmh
tajkepfesto300-200
ffe
korona tegyen right7