Felsőbánya

 

Felsőbánya híroldala:

www.felsobanya.info

 

Felsőbánya rövid története

Felsőbányának és környékének első benépesítőit a környék hegyeinek ércei, főként arany- és ezüst- érctartalma vonzotta e vidékre.

Nevét 1329-ben említette előszört oklevél Medius Mons néven.

1360-ban montana nostra Mittelperg dicta, 1347-ben, 1412-ben Medius Mons, 1384-ben, 1406-ban civitas Medii Montis, 1390-ben,1452-ben, 1455-ben civitas Felsevbanya, 1523-ban opp. Felsőbánya, 1888-ban és 1913-ban Felsőbánya néven írták.

IV. Béla szász bányászokat telepített ide, akik itt virágzó bányatelepeket alakítottak ki, városi jogait 1327-ben Károly Róberttől nyerte.

A bányaváros története a középkorban szorosan kapcsolódott Nagybányához:

1329-es oklevelekben Nagybánya (Asszonypataka) és Felsőbánya (Középhegy) mint közös bíró alatt élő városi hatóságok szerepeltek. Az 1333–1335 évi pápai tizedjegyzék pedig mindkét helyről, mint külön plébániával bíró városról tett említést.

Mindkét település: Felsőbánya és Nagybánya területe is eredetileg a szatmári várhoz tartozott s így királyi birtok volt, de Szatmárhoztartozott a 13. század közepéig az összes nagy erdőség is, melyek Szatmár vármegye keleti részét és Kővár vidékét borították.

A város pecsétje a középkorban

A Máramaros határán, a Nagybánya-hegy alatt elterülő bányász-község - amelyet Közép-hegy-nek, latinul Medius Mons-nak és Civitas de medio monte-nek neveztek - alapítását tekintve valamivel megelőzte a Kereszt-hegy tövében keletkezett Asszonypataka(Rivulus Dominarum) alapítását, mely nevét később a mai Nagybánya névvel cserélte fel; Közép-hegyből pedig Felsőbánya lett.

1374 Nagy Lajos király adta ki Felsőbánya első kiváltságlevelét, mely kimondta, hogy mind Asszonypatakának, mind Közép-hegynek bányászati rendtartását egységes alapra fekteti, közös kamara-ispánt állít a két város élére és lerakja a vidék bányajogának alapját. Az oklevél a várost ősi, emlékezet előtti időtől (a tempore im memoriali) fennálló községként említi, megerősíti, megújítja a város kiváltságait és szabadalmait is.

1393-ban Zsigmond király, 1464-ben Mátyás király, majd 1523-ban II. Lajos szabadalomlevelével például Felsőbánya várost és bányamívelő lakosait minden adó és taksa, hadi adó és kamarai nyereség fizetése alól fölmentette. 1604-ben Rudolf, 1690-ben pedigI. Lipót ismét többféle kiváltságot adományoztak a városnak, mely kiváltságokat Mária Terézia 1741-ben, I. Ferenc pedig 1791-ben erősítettek meg.

 A református fatemplom 1693-1890 között

1411-ben Zsigmond király Lazarevics István szerb despotának adományozott jelentős birtokokat, köztük Felsőbányát is , amikor a töröktől fenyegetett déli részek védelme céljából szövetségre lépett vele.

1427-ben, Lazarevics halála után Brankovics György lett a város ura, közel 20 éven át. Ez alatt az idő alatt a lakosság sok zaklatásnak volt kitéve.

1445 körül foglalás, majd a despotával kötött szerződés útján Felsőbánya Hunyadi Jánosé lett, aki 1452-ben személyesen is járt a városban. Ekkor a templom orgonája anynyira megnyerte tetszését, hogy azt az egyházi előljáróság beleegyezésével megvette ésZólyomba szállíttatta. Kárpótlásul és vételárként, a város minden arany- és ezüst-bányáinak haszonbérét a templomnak ajándékozta, vagyis minden arany- és ezüst-bánya, az ércek beváltásakor, a tiszta jövedelem tizedét, a felsőbányai templom pénztárába tartozott befizetni; e teher alól az említett bányákat csak a 19. század közepén mentették föl.

1455-ben Hunyadi János a kapniki bányákat Felsőbányának ajándékozta, meghagyva, hogy a várost szerzett jogaiban senki se háborgassa.

1465-ben és 1482-ben Mátyás király ismét megerősítette a város kiváltságait, a város ekkor visszakerült a korona közvetetlen földesurasága alá.

1490-ben II. Ulászló öcscse, Albert lengyel herceg betört azországba és ekkor Felsőbányát is feldúlta.

1508-ban pedig Ulászló király a bányák jövedelmét hívének, Thurzó Jánosnak adományozta, majd 1514-ben a Hunyadi Jánostól nyert kiváltságokat és a bányabevételek tizedét ismét a felsőbányai Boldogságos Szűz Mária-templom pénztárának adományozta.

1523-ban II. Lajos király adott ki szabadalomlevelet, melyben a várost s lakosait az adó fizetése alól fölmentette.

Képeslap 1908-ból

A mohácsi csata után Felsőbánya Szapolyai János mellé állt, aki 1530-ban birtokába vette a bányákat és 1531-ben Felsőbánya összes szerzett jogait, szabadalmait és kiváltságait megerősítette.

1550-ben egy kóborló rabló csapat megtámadta Felsőbánya városát és teljesen kirabolta.

1560-bab I. Ferdinánd a várost hívének, Balassa Menyhértnek adományozta, de Szapolyai is a magáénak tekintette azt, így éveken át a két király seregei felváltva sanyargatták a lakosságot.

1562-ben a Szatmár várát ostromló török sereg megtámadta Felsőbánya városát is és felgyújtotta. 1564-ben pedig I. Ferdinánd hadai jelentek meg a városban s a lakosságot megsarcolták.

1567-ben Szapolyai Zsigmond serege foglalta el Felsőbányát és birtokába vette a bányákat is, és még ebben az évben a lengyelek is ismét betörtek az országba, ekkor Felsőbánya polgárainak is igen sok kárt okoztak.

1568-ban a felsőbányai kincstári bányákat és egyéb állami haszonbéreket Dobó István kapta.

Eközben a habsburg hadak a nem török uralom alatt lévő megyéket szállták meg és 1572-ben Felsőbányát is megfenyegette a császári hadsereg, hogy hódoljon meg, mert különben az egész lakosságra kemény sarcot vet ki.

1579-ben a szepesi kamara elnöke, Paczoth János rendeletében megengedte, hogy a város a Szent János-patak mellett falut, bányát és kohót építtethet és nagyobb számú munkást fogadhat fel, megvetve ezzel Kisbánya falu alapját, mely ekkor keletkezett, és 1612-ben Bethlen Gábor fejedelem Felsőbánya városát a Kisbányát illető jogaiban meg is erősítette.

A városháza 1890-ben

1583-ban Rudolf császár és magyar király adománylevlében Felsőbányát Nagybányával együtt Báthory István lengyel királynak és örököseinek adományozta, kárpótlásul Szatmár vára helyett, melyet Báthory István követelt magának családi jogon és 1585szeptember 8-án Krakkóban kelt kiváltságlevelében a város összes jogait megerősítette s a tanácsi rendeletekre is szabadalmat adott.

1588-ban Báthory Zsigmond Gyulafehérváron kiadott levelében Felsőbányának összes jogait és kiváltságait mindenben megerősítette, maj még ez évben a felsőbányai, valamint a nagybányai és kapnikbányai bányák jövedelmét Herberstein Felicziánnak adta bérbe 3 évre.

1589-ben a lengyel hadak ismét megtámadták a várost és felgyujtották.

1601-ben II. Rudolf is megerősítette Felsőbánya Báthory Istvántól és elődeitől nyert összes jogait és kiváltságait.

1624-ben a bányatelepeket Bethlen Gábor megkapta meg, majd az 1645 évi linzi békekötés után III. Ferdinánd az egész bányakerületet s így Felsőbánya városát is I. Rákóczi Györgynek és utódainak engedte át.

1648-ban nagy sáskajárás lepte el a határt, mely nemcsak a réteket és mezőket, de még az erdőket is elpusztította, nagy inséget okozva.

1661-ben a török Nagyvárad elfoglalása után, seregével a gazdagnak híresztelt bánya-városok ellen nyomult. A veszély elhárítása czéljából Felsőbánya Nagybányával szövetkezett, a két városért 10,000 tallér váltságdíjat ajánlott fel. Ily módon menekült meg a két város a török seregtől.

1664 évi vasvári béke következtében a város I. Lipót uralma alá került, majd ezután nemsokkal a szepesi kamara szerette volna a városi bányákat a kincstárnak megzerezni.

A Teréz-akna

1672-ben pedig ismét erdélyi hadak foglalták el a várost, 1686-ban pedig a német hadak főparancsnoka, gróf Antonio Caraffa tábornagy vetett ki nagy sarcot a lakosságra. Az újabb, 1689 évben a Caraffa által kivetett sarcot a lakosság már nem tudta megfizetni, ezért ismét a szepesi kamarához fordult, majd az 1689 október 25-én Misztótfalubanmegkötött szerződés szerint Felsőbánya városa:

1.) Fudor, Tomoz, Leves és Vont nevű bányatelepeit az erdők használatával, bányaeszközökkel, érczúzókkal és olvasztó-kohókkal együtt örökös joggal átadja a magyar kincstárnak, amely a város adósságait kifizeti.

2.) A város minden adózás terheitől örök időkre felszabadíttatik, vagyis hogy adózás tekintetében az az állapot, melybe a város. II. Lajos király kegyelméből helyezve volt, a város közönsége részére minden időkre biztosíttatik.

3.) Az italmérési jog és a szabad húsvágási jog is a várost illeti.

4.) Két lisztőrlő malom, egy kohó és egy zúzó a város kizárólagos tulajdonában marad.

5.) A bányák műveléséret Felsőbánya lakosai alkalmazzák, kiknek jogukban áll az átengedett bányákkal szomszédos helyeken és hegyekben ásványok után kutatni s azokat kimívelni.

6.) A fizetések készpénzben eszközöltessenek.

7.) A kereskedelmi kereset után a város lakosai, mint a többi szabad királyi városok lakosai, csak félharmincadot fizessenek s hogy mind e feltételeket királyi szentesítés és jóváhagyás erősítse meg.

8.) A szerződés 1690. január 1-jén lép életbe.

A szerződést I. Lipót király 1690. január hó 21-én Bécsben kelt oklevelében egész terjedelmében megerősítette és jóváhagyta.

1703 után, II. Rákóczi Ferenc is megerősítette Felsőbányát kiváltságaiban, II. Rákóczi Ferenc idejében a békés fejlődés és megerősödés időszakát élte a város.

Az egykori Hunyadi tér

1742-ben ismét nagy pestisjárvány pusztított a városban, és 700-nál többen haltak meg a járványban.

1910-ben 4422 lakosából 4149 magyar, 230 román volt. Ebből 2304 római katolikus, 1241 görög katolikus, 587 református volt.

Képeslap 1902-ből

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Rendezett tanácsú városához (RTV) tartozott.

(forrás: Wikipédia)

 

A Bányahegy

 

Az egykori zárda épülete

 

A Nagyboldogasszony templom 

árfolyam:
1 euro = 4.5989 RON
1 dollár = 3.8275 RON
100 forint = 10000 RON
isk
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Ágy Eladó 2 személyes ágy 180/200 , jó állapotú 700 Ron alkudható 0742981286

Struguri Elado szolo 2lej kg.elerhetoseg ezen a szamon.0787747135

Struguri Elado szolo 2 lej kg.

adj fel hirdetést
jogaink

SZAVAZÁS

Milyen helyi, magyar érdekeltségű projektet tart legfontosabbnak?

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Oshonoi Árthur Kolozsvárra és Nagyváradra látogat (...)

Ideje rendet tenni Orbán Viktornak a (...)

vgá Dragnea mégsem támogatja az (...)

Korai volt az öröm, talán egy (...)

RIST ZITA HAJNALKA Vihar utáni kártérítési (...)

Sajnalatos modon a hatosagok (...)

Kulcs Nagybánya egyik történelmi (...)

Csodálatos dolog ez. Vigyázzunk (...)

Sogor Andras Hetvenezer látogatót mozgatott meg a (...)

Hat en ott voltam es epp hogy nem (...)

Harmath Lajos Magyarország megvétózza a (...)

Szerintem az is szempont lehet, hogy a (...)

Harmath Lajos Macron beengedné a schengeni övezetbe (...)

Minél előbb, annál jobb!

vgá Egy üdítő színfolt városunkban: a (...)

nagyon örülök zita, h tetszett a (...)

RIST ZITA HAJNALKA Egy üdítő színfolt városunkban: a (...)

Nagyon jo a bemutato szoveg,rovid (...)

Sógor András DARNAI ÁRPÁD – a máramarosi magyar (...)

Nyugodjék békében.

RIST ZITA HAJNALKA Nagybányai úszó is versenyzik a (...)

A NYITOUNNEPSEGGEL AZ ANYAORSZAGIAK (...)

Grof Laszlo - Oxford Gazdag nyári programok a nagybányai (...)

Gratulalok a Teleki Magyar Haz aldott, (...)

Grof Laszlo - Oxford 130 éve született és 30 éve halt (...)

Koszonom-koszonjuk a megemlekezest, - (...)

RIST ZITA HAJNALKA Pénteken kvíz-est

Nagy lelkesedessel varom minden honap (...)

Kovács János Magyarország megvétózza a (...)

Ha valakinek nem világos a magyarok (...)

Telepes Hunor Áder János minden magyar (...)

Igazi államelnökünk van oda át. Jó (...)

vgá Szilágyi Zsolt maradt az EMNP elnöke

Minden jót, Sziszi (Szilágyi Zsolt)!

vgá Magyarul a kórházakban: az (...)

üröm az örömben

Tasnádi András Zsolt lelkipásztor Nagyhéti egyházi hírek

A Nagybánya-Újvárosi Református (...)

LAZAR LACI Zongorakoncert

GRATULALOK...

vgá Hát persze, hogy nem váltják le (...)

miért is váltanák le, kész (...)

vgá Nagybánya polgármesteri hivatala (...)

szép legyen a főtér

Zaboraski Trinita Beiktatták Máramarossziget (...)

Lovász Istvánnak hívják a lelkész (...)

Gabriella Szigeti Beiktatták Máramarossziget (...)

Lehet tudni a nevét?

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

tmh
x Ezt olvasta?

670 éves Nagybánya első eredetiben megmaradt kiváltságlevele

670 éves Nagybánya első eredetiben megmaradt kiváltságlevele

Nagybánya eredetiben megmaradt első kiváltséglevele 1347. szeptember 20. keltezett oklevele: I. Nagy Lajos magyar király (...)