| Boros Judit |
| A nagybányai művésztelep és festőiskola |
| |
Nagybánya, a középkorban virágzó bányászközpont a 19. század végén az álmos, vidéki városkák csendes életét élte. A máramarosi hegyek lábánál, a gyorsfolyású Zazar folyó partján elterülő település déli irányba tágas síkságra nézett. A nyári nap sötétzöld erdőkről és világosabb, legelők borította hegyoldalakról vetült a városra, szokatlan élességgel emelve ki a színeket. Ideális terep volt egy olyan festőcsoport számára, amely a természet hű követését tűzte ki célul maga elé.
Hollósy Simon 1886-ban alapított müncheni szabadiskolájában merült fel először az a gondolat, hogy a nyári hónapokat az iskola Nagybányán töltse. Azért ott, mert Hollósy két tanítványa, Thorma János és Réti István - mint a nagybányai polgárság képviselői - kedvező feltét ...+ |
Glatz Oszkár: Est a havason, 1897 |
|
| Szücs György |
| Egy közép-európai művésztelep (A Nagybánya-kutatás oldalnézetben) |
| |
| A magyar művészettörténet a Nagybánya kifejezést bizonyos egyértelműséggel használja.[1] Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy létezik - az 1996-os centenárium idején még bizonyosan létezett - egy olyan, Réti Istvánra visszamenő nézet, hogy valójában csak a modern magyar festészet elindítóinak tekintett alapítók, azaz Hollósy, Ferenczy, Thorma, Réti saját nemzedéke értendő alatta. Az utánuk következő „neósok” pedig már egy újabb felfogás hídverői, azaz a Nyolcak, illetve az aktivizmus előfutárainak tekinthetők. Ez a szemlélet szívósan tovább él, és az alapítók által a historizmus ellenében kiharcolt, korszerűsített „nemzeti művészet” tartalmát féltékenyen őrzi. Ezzel együtt számolnunk kell azzal is, hogy elképzelhető egy olyan feldolgozási ...+ |
Ferenczy Károly: Keresztlevétel, 1903 |
