Az RMDSZ hozzájárul a kormány megbuktatásához, ha erőlteti a kétfordulós polgármester-választást

Kizártnak tartja a kétfordulós polgármester-választás bevezetését a jövő évi helyhatósági választások előtt Korodi Attila, mert a törvénymódosításhoz nincs parlamenti többség. Ha pedig kormány megpróbálkozna felelősségvállalással módosítani a helyhatósági választási törvényen, az RMDSZ kész hozzájárulni az Orban-kabinet megbuktatásához.

Az elmúlt hetek belpolitikai alkudozásainak tárgya volt a 2012-ben és 2016-ban is alkalmazott egyfordulós polgármester-választás felváltása a kétfordulós rendszerrel. A november eleje óta hivatalban lévő PNL-kormány beiktatásának támogatásához a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) feltételül szabta meg a helyhatósági választási törvény módosítását, de a Népi Mozgalom Pártja (PMP) is szorgalmazta a jelenlegi rendszer megváltoztatását, miként a liberálisok egy része is mellette foglalt állást – akárcsak Klaus Johannis újraválasztott államfő. 

A módosítást viszont a legnagyobb parlamenti frakciókkal rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzi. Ennek a magyarázata egyszerű: jelenleg a PSD-nek van a legtöbb polgármestere az országban, és az egyfordulós választási rendszer a hivatalban lévő önkormányzati vezetőknek kedvez.

Határozottan elutasítja a helyi elöljárók két fordulóban történő megválasztását az RMDSZ is. Az Orban-kabinet megszavazásáért többek között azt kérték Kelemen Hunorék, hogy a kormány ne hozzon sürgősségi rendeleteket, és a választójog esetleges módosításával se kerülje meg a parlamentet. Sőt a megállapodás rögzíti azt is, hogy a kormány a parlament előtti felelősségvállalás eljárásával sem próbálja bevezetni a kétfordulós polgármester-választást. Becslések szerint ugyanis a helyhatósági választásokon az RMDSZ mintegy húsz százalékkal kevesebb polgármesteri mandátumot nyerne, ha második fordulót is tartanának, mondjuk a továbbjutó magyar és egy román jelölt között – az eddigi tapasztalat azt mutatta, hogy ilyenkor a román választók, pártállástól függetlenül, rendszerint a magyar jelölt ellen szavaznak. A parlamentben a PSD még mindig a mandátumok közel negyven százalékával rendelkezik, a PNL pedig kisebbségben kormányoz, vagyis minden kezdeményezéséhez tárgyalásos úton kell megszereznie a törvényhozás támogatását a többi párttól. Ezért legfeljebb parlamenti vita nélkül, felelősségvállalással változtathatna a választási törvényen (ahogy kilátásba helyezte a büntetés-végrehajtási kompenzációs jogorvoslati törvény hatályon kívül helyezése érdekében is), hogy teljesítse az USR és a PMP kérését. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy a kormány parlamenti vita nélkül terjeszti a törvényhozás elé a tervezetet, nem is szavaznak róla. Az ellenzéknek azonban a beterjesztést követő három napban jogában áll soron kívül bizalmatlansági indítványt benyújtani a kormány ellen. Ha a bizalmatlansági indítvány átmegy, a kormány megbukik, ha viszont nem, akkor a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül. Korábbi lapértesülések arról szóltak, hogy a PNL-nek nincs szándékában erőltetetni a kétfordulós rendszer bevezetését, mert az egyfordulós kedvez a mintegy 1500 polgármesterének. Erre azonban rácáfolták az G4media.ro információi, miszerint a kormánypárt mégis módosítani akar helyhatósági választási törvényen, de ezt csak januárban, és parlament előtti felelősségvállalással tenné meg.  Korodi: kormánybukás lehet belőle Korodi Attila alsóházi frakcióvezetőtől azt kérdeztük, hogy mit tenne ebben az esetben az RMDSZ. „Több mint valószínű, hogy szembemegyünk a kormánnyal – felelte határozottan. – Egyrészt kormánybukás lehet belőle, másrészt biztos, hogy az alkotmánybíróságon érvénytelenítenék a döntést. Biztos, hogy találunk annyit kollégát a parlamentben, akik támogatnának bennünket ebben.”

A frakcióvezető arra utalt, hogy az RMDSZ kész megszavazni a PSD-vel együtt egy bizalmatlansági indítványt, ha a kormány parlamenti felelősségvállalással próbálkozik a helyhatósági választási törvény módosításával. Korodi ugyanakkor emlékeztetett az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság ajánlására, ami kimondja, hogy 12 hónappal a választások előtt ne módosítsanak a választási törvényen. Erre alapozva lehet bízni az esetleges alkotmányossági óvásban. Felvetésünkre, hogy a PNL éppen a választási törvény felelősségvállalással általi módosításával szándékszik kiprovokálni a kormány bukását, ami a Klaus Johannis államfő által is szorgalmazott előrehozott parlamenti választásokhoz vezetne, Korodi azt felelte: szerinte a nemzeti liberálisok többségének sem felelne meg az előrehozott választások megszervezése és egy újabb kormányválság előidézése.

a Maszol.ro portálról