Tudja-e, hogy mikor fog megsemmisülni a Földközi-tenger?

A földkerekség egyik legszebb víztömegeként számontartott és óceáni ősökkel büszkélkedő Földközi-tenger halálos ítéletét már évmilliókkal ezelőtt kimondták a könyörtelen lemeztektonikai folyamatok. Nem kétséges, hogy geológiai idősíkon mérve a végelgyengülésben szenvedő Földközi-tenger ma már a "földtani elfekvőben" található.

A neptunfű kiterjedt telepeket alkot a Földközi-tengerben

A végét járja a csoda szép Földközi-tenger

Az európai civilizáció bölcsőjeként is emlegetett és három kontinens, Európa, Ázsia, valamint Afrika közé szorult Földközi-tenger a hatalmas Csendes-óceánhoz hasonlóan, fejlődéstörténetének utolsó, bezáródó szakaszában áll.

Csak amíg a több mint 166 millió négyzetkilométer kiterjedésű Csendes-óceán nyomtalan eltűnése még hosszabb folyamatnak tekinthető földtörténeti értelemben is,

addig a Földközi-tenger megsemmisülése már a geológiai közeljövőben befejezett ténnyé válik.

A Földközi-tenger elnevezése a geográfiai szakirodalomban egy tengeri medencetípusra utal.

A nagy óceáni medencék mélyen a szárazföldbe ékelődő és az óceántól viszonylag elszeparált melléktengereit hívják földközi típusú tengereknek. A mediterrán medencén kívül földközi típusú tenger többek között a Perzsa (Arab)-öböl, valamint a Karib- és a Vörös-tenger is.

Utóbbiról azonban érdemes megjegyezni, hogy szeparáltsága és kis vízfelülete ellenére – szemben a Földközi-tengerrel – lemeztektonikai értelemben születő, kinyílási fázisában álló óceán.

Hatalmas óceán a mediterrán tenger családfájában

A Földközi-tenger szövevényes történetének kezdete még az egykori szuperkontinens, a jelenlegi szárazföldeket egyesítő Pangea jó 200 millió éve elkezdődött szétdarabolódásáig nyúlik vissza. A Pangea kettéhasadásával a mai Észak-Amerikát és az eurázsiai szárazulatot egyesítő Laurázsia, valamint az egykor Dél-Amerikát, Afrikát, Ausztráliát és az Antarktiszt magába foglaló Gondwana kontinens között egy kelet-nyugati irányú óceán nyílt ki az egyenlítő vonalában, a Pangeába ékelődő hatalmas tengeröbölből.

Fénykorában a Földközi-tenger ősének tekinthető Tethys-óceán a Csendes-óceánba olvadó nyugati szélén több mint tízezer kilométer széles lehetett. Azonban a föld mélyén zajló lassú, ám feltartóztathatatlan folyamatoknak köszönhetően először Afrika szakadt le a Gondwanáról, majd nem sokkal később az afrikai kéregről az önálló életre kelt indiai szubkontinens.

Afrika és India északra nyomulása még a dinoszauruszok korában elkezdődött, és napjainkban is tartó folyamat.

A Föld térképe az eocén időszak derekán, bő 50 millió éve, amikor Indiának az eurázsiai lemezhez ütközése elkezdődött

Forrás: Ancient Earth

A meglepően nagy sebességgel (16-18 cm/év) északnak „robogó” India az oligocén időszak (34 és 23 millió év között) elején végleg hozzáforrt az eurázsiai kontinenshez, örökre bezárva ezzel nyugatról a Tethyst.

Eocén időszaki hal kövülete, a Földközi-tenger elődjéből

Forrás: Wikimedia Commons

A Thetys-óceán egyre jobban összezsugorodó, vályúszerűvé lett medencéje, az ősi Földközi-tenger ugyanakkor délnyugati irányban még összeköttetésben maradt a terebélyesedő Indiai-óceánnal. Afrika és az arábiai lemez Eurázsiához ütközése mintegy 15-14 millió éve azonban megszüntette a Tethys-maradvány összeköttetést az indopacifikus régióval; ekkor alakult ki a modern értelemben vett Földközi-tenger.

A jövőben alpesi hegyláncokat mászhatunk a Földközi-tenger helyén

Az afrikai lemez jelenleg is északra tart évi 1,5-2 cm-es sebességgel, emiatt a mediterrán medence folyamatos térrövidülést szenved el. (E folyamat következménye a Földközi-tenger térségében tapasztalható vulkanizmus, de ezzel állnak összefüggésben a mediterráneum területén kipattanó, nem egyszer pusztító erejű földrengések is.)

A Stromboli klasszikus vulkáni kúpja. A délolasz partvidék a mediterráneum vulkanikusan legaktívabb területe

Forrás: Elter Tamás

A földtörténeti időskálán viszonylag rövid időn belül, mintegy 20 millió év múlva Afrika teljesen egybeforr Európával,

a két kontinens közé szorult Földközi-tenger pedig nyomtalanul el fog tűnni.

Persze, a nyomtalan eltűnést csak a tenger mostani, általunk ismert állapotára, víztömegére kell érteni. A Földközi-tenger üledékét az Európával ütköző Afrika ugyanúgy fel fogja gyűrni, mint egykor, a Tethys bezáródásakor az Alpok, illetve az eurázsiai hegységrendszer hatalmas hegyláncait.

Húszmillió év múlva  mindez már nem lesz látható

Forrás: Elter Tamás

A bezáródás „varratvonalát” az az új lánchegység fogja kijelölni, amelyet a Földközi-tengerben jelenleg is lerakódó tengeri üledékek építenek majd fel. Ott, ahol most a végtelen és napfényben csillogó látóhatár tárul a szemünk elé, magasba szökő, alpesi típusú hegyvidék csipkés hegyormaiban gyönyörködhet majd a távoli jövő szemtanúja.

origo.hu