A Partiumban is elindítja gazdaságfejlesztési programját a magyar kormány

Székelyföld után a Partiumra is kiterjeszti erdélyi Gazdaságfejlesztési programját a magyar kormány – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Aradon.

A magyar diplomácia vezetője az aradi repülőtéren négyszemközti megbeszélést folytatott Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, akivel a romániai magyar közösség prioritásairól, a román–magyar viszony alakulásáról, az úzvölgyi katonai temetőben kialakult helyzetről tárgyalt.

A székelyföldi megyékben indított gazdaságfejlesztési program harmadik üteme is nagy sikert aratott. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy bővíti a pályázók körét – mondta Szijjártó Péter. „Hargita, Kovászna és Maros megye területéről 5291 pályázatot nyújtottak be helyi kis és közepes vállalkozók, akik összesen 21 és fél milliárd forintnyi fejlesztési igényt fogalmaztak meg. A sikerre való tekintettel abban állapodtunk meg Kelemen Hunor elnök úrral, hogy a következő fázisát a gazdaságfejlesztési programnak a partiumi területekre írjuk ki novemberben." Azt, hogy földrajzilag hol és milyen szakterületeken írják ki a pályázatokat, a romániai magyar érdekképviselet ajánlásának figyelembe vételével döntik majd el. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az erdélyi magyarságnak nyújtott támogatások erősítik Magyarország és Románia kapcsolatát, ezáltal a két ország szerepét Közép-Európában. Azt várják a román féltől, hogy pozitívan viszonyuljon a területén élő magyar kisebbséghez – fogalmazott Szijjártó.

„Szeretnénk, hogyha az elmúlt időszakban komoly feszültséget jelentő úzvölgyi katonai temető vonatkozásában az általunk kezdeményezett szakmai tárgyalásokra megfelelő partnert delegálna a román kormány, nem késlekednének tovább, nem gátolnák ezeket a tárgyalásokat, és főleg azt várjuk el a román kormánytól, hogy akadályozzák meg a további provokációkat ebben a kérdésben" – jelentette ki határozottan. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának létrehozása ügyében is csupán azt várják el, hogy a romániai törvényeknek megfelelően járjon el a román fél. „Ha nekünk, magyaroknak sikerült a szerbekkel történelmi baráti viszonyt kialakítani, sikerült Szlovákiával normalizálni a kapcsolatainkat, kellene, hogy sikerüljön Romániával is” – utalt arra, hogy nyitottak az együttműködésre. Kelemen Hunor a tárgyalásokról elmondta: megbeszélték a romániai magyar közösség idei legfontosabb kihívásait. Vannak olyan problémák, amelyeket még mindig nem tudtunk megoldani, de megoldást keresünk a román partnerekkel, a kormánnyal és a politikai erőkkel. Természetesen én is úgy gondolom, hogy a két ország közötti együttműködés erősítheti egyrészt a romániai magyarságot, másrészt a régióban a románokat és a magyarokat együtt erősebbé teheti. Szijjártó Péter Aradról Csanádpalotára utazott, ahol befejezték az első fázisát annak a kompresszorállomás-építésnek, aminek köszönhetően 1,75 milliárd köbméter gázt tudnak majd mindkét irányba szállítani a román–magyar földgázvezetéken – ha a román fél is elkészül a fejlesztéssel. „Erre mondom, hogy ha van politikai akarat, akkor komoly sikereket tudunk elérni. Hát miért nincs több politikai akarat, hogy még több sikert tudjunk elérni mindkét nemzet érdekében?” – egészítette ki. Vannak pozitívumok is a román–magyar viszonyban – ismerte el Szijjártó Péter, aki szerint ilyen a marosvásárhelyi római aktolikus teológiai líceum újraindítása, de szerinte még mindig hosszabb a megoldásra váró ügyek listája, mint a megoldottaké.

(maszol.ro)