„Az RMDSZ-t támogatjuk” – Potápi Árpád államtitkár a fejlesztések irányvonaláról, az udvariasan korrekt román–magyar viszonyról

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

A nemzetpolitikára fordítható források rendelkezésre állnak, viszont alapvetően nem a társadalmi rendezvényekre, összejövetelekre, fesztiválokra fordítjuk, hanem a fejlesztésekre, felújításokra – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Potápi Árpád János. A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint a magyar–román viszonyban már az pozitív, hogy Bukarest nem akadályozza a magyar állami fejlesztéseket Erdélyben. Potápi Árpád János reményének adott hangot, miszerint az RMDSZ kormányzati pozícióba kerül, hozzátéve: arra kéri az erdélyi magyarokat, hogy a közelgő önkormányzati választáson a Kelemen Hunor vezette szövetség jelöltjeit támogassák.


– Magyarország a térség többi államához képest könnyebben túl lett a koronavírus-járvány első hullámán, most azonban a fertőzöttek számának növekedésével szembesül. Milyen eszközökkel igyekeznek fenntartani az ország és a gazdaság működőképességét?

– A második hullám ősz elején elérte Magyarországot is, a megbetegedések alapvetően a fiatalabb korosztályra tevődtek át, a fertőzöttek átlagéletkora is jóval lejjebb ment, mint az első hullám idején. Viszont továbbra is az idősek a leginkább veszélyeztetettek, ezért az a feladatunk, hogy rájuk különösen vigyázzunk. A koronavírus-járvánnyal szembeni fellépés terén ugyanakkor a legjobb útmutatót az augusztus 31-én zárult nemzeti konzultáció nyújtotta: a magyar emberek döntő többsége egyetértett abban, hogy ne vezessünk be a tavaszihoz hasonló korlátozó intézkedéseket, éppen ezért az iskolákat, a gazdaságot nem fogjuk leállítani.

A válaszadók világosan kimondták, hogy Magyarországnak működnie kell. A következő időszakban tehát nem az a cél, hogy otthon maradjunk, hanem az, hogy folytatódjon az élet a megszokott kerékvágásban, azonban az óvintézkedések szigorú betartásával, kiemelten vigyázva magunkra, egymásra és leginkább az idősekre. Az iskola fokozott óvintézkedésekkel, de hagyományosan indult.  Az a cél, hogy ez így is maradjon. Az iskolák protokollt kaptak a járvány elleni védekezést segítő teendőkről. Néhány oktatási intézményben megjelent a vírus, a hatóságok ilyenkor lokalizálják ezeket a közösségeket, a fertőzés terjedését. Reméljük, ezek az intézkedések elégségesek lesznek ahhoz, hogy megfelelő választ adjunk a járványra, ugyanakkor a gazdaság is működőképes legyen. Nem tehetjük meg, hogy még egyszer leállítjuk az országot, mint hónapokkal ezelőtt, mert azt nem bírja ki a nemzetgazdaság – nem csak Magyarországon, máshol sem.  

– A járvány rányomja bélyegét a nemzetpolitikára is, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága már márciusban módosítani kényszerült a programjait. Miként sikerült ápolni a kapcsolatot a külhoni nemzetrészekkel az elmúlt hónapokban, mire maradt lehetőség a nemzetpolitika alakítása terén a mostani rendkívüli helyzetben? Egyáltalán milyen az online nemzetpolitika?

– Programjaink jelentős részét, például megannyi, külhoni gyerekeknek és fiataloknak szóló vetélkedőt tavasszal online bonyolítottunk le. A Petőfi- és a Kőrösi Csoma Sándor-programunkat is áthelyeztük az online térbe. Az ösztöndíjasaink nagyon ügyesen alkalmazkodtak az új helyzethez: online tartottak órákat, foglalkozásokat, de voltak, akik az időseknek segítettek, bevásároltak nekik, vagy naponta hívták őket, és megkérdezték, miben segíthetnek. A járványhelyzet miatt a szokásos őszi kezdés helyett még tavasszal elindítottuk a külhoni óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló, a Miénk a város! nevű online játékunkat, amellyel több ezer gyereket értünk el, velük együtt pedig több ezer családot.

De említhetném a Határtalanul középiskolai vetélkedőnket is, amely több tízezer anyaországi és külhoni fiatalt mozgatott meg és a tavaszi döntőt épp egy szatmárnémeti csapat nyerte. Sok olyan új embert vonzottunk be a nemzetpolitikába, akik eddig nem kerültek a látókörünkbe. Közösségi rendezvényeink döntő többsége elmaradt az elmúlt hónapokban, és bár a nemzeti összetartozás évéről van szó, számos megemlékezés nem valósulhatott meg. Sajnos a nagy rendezvényekre a második hullám miatt továbbra sem lesz mód sem Magyarországon, sem a határon túl, viszont a kisebb eseményeket valamilyen módon meg kell tartani, hiszen nem zárkózhatunk be ismét, a fizikai jelenlétünkre is szükség van, természetesen odafigyelve az óvintézkedések betartására.  

– A programok átütemezése, elmaradása tehát nem jelenti azt, hogy ezek megszűnnek? Amint lehet, folytatódik például a Határtalanul program?

– Így van. Mivel nagyon nagyszámú, egy-egy tanévben százezer diák utaztatását érinti, a Határtalanul program osztálykirándulásainak megvalósítási határidejét tavasszal 2020 őszére módosítottuk, viszont már most látszik, hogy a járvány második hulláma miatt ezek a kirándulások idén már nem tudnak megvalósulni. Jövő év tavaszán, kora nyarán viszont így közel kétszázezer gyerek utazna. Valamilyen módon azoknak a panzióknak, vendéglátóknak a megsegítésére is gondolnunk kell, amelyek erre rendezkedtek be az elmúlt tíz évben, nagy részük ugyanis a csőd szélére került.  

– A nemzetpolitikára fordítható források tekintetében mire számíthatnak a külhoni magyar közösségek a járványhelyzet közepette?

– A nemzetpolitikai források döntő része megvan, e téren nincs nagy gondunk, a jövő évi költségvetést az Országgyűlés rég elfogadta. Úgyhogy jó kondícióink vannak, viszont alapvetően nem a társadalmi rendezvényekre, összejövetelekre, fesztiválokra adjuk a pénzt, hanem a fejlesztésekre, felújításokra. A szervezeteinket is arra próbáljuk ösztönözni, hogy a jelenlegi helyzetben ne ilyen rendezvényekben gondolkozzanak, hanem azzal foglalkozzanak, hogy hozzák létre vagy fejlesszék saját ingatlanjaikat, ilyen téren lépjenek előre.

– Tíz éve fogadta el a magyar Országgyűlés az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvényt, azóta több mint egymillió külhoni magyar kapta meg a magyar állampolgárságot. Mindezzel részben sikerült ellensúlyozni a száz évvel ezelőtt történt országvesztést, Trianonra idén már – még ha rendhagyó módon is – a nemzeti összetartozás éve keretében emlékezünk. Milyen állapotban van a magyar nemzet Trianon után száz évvel, és milyen nemzetpolitikát lát szükségesnek a következő évtizedben?

– A következő tíz évben a mögöttünk lévő évtizedben elért eredményekre kell építeni. Számunkra a legfontosabb, hogy megőrizzük és megerősítsük a magyar identitást, továbbá az intézményrendszerünket, legyen szó oktatásról, kultúráról vagy politikai intézményrendszerről. Ezeket folyamatosan, kölcsönhatásban kell erősíteni, bármelyik meggyengül, akkor a többi is gyengülni fog. A nemzetpolitikában fontos, hogy néhány éve be tudtuk indítani a gazdaságfejlesztési programokat is, közösségeink csak úgy tudnak megmaradni itt, a Kárpát-medencében, ha ezek révén munkát adunk az embereknek, ezáltal jövőt biztosítunk a családoknak, amelyek majd eltartják az intézményrendszert, hozzájárulva, hogy sem számában, sem arányaiban ne változzon negatív módon a jelenlegi kép. Sőt minél több gyermek szülessen magyarnak ne csak Magyarországon, hanem a Kárpát-medencében is.

Elmondhatjuk, hogy az emberek a járványhelyzet ellenére is bizakodóak, a legtöbben a szülőföldjükön képzelik el a jövőjüket, és ezt kell erősíteni. Stratégiai szövetségesünk az RMDSZ, őket támogatjuk, mert ők a legerősebbek.    

– Az ukrán hatóságok nemrég megtagadták öntől a beutazási engedélyt, amikor egy olyan középiskola átadási ünnepségén vett volna részt Kárpátalján, amelyet teljes egészében a magyar kormány támogatásával újítottak fel. Budapest számos erőfeszítést tett a magyar–ukrán kapcsolatok javítása érdekében, Kijev azonban a kinyújtott kezet a mostanihoz hasonló gesztusokkal üti el. Mi eredményezhet elmozdulást?

– A feszültségeken mindig lehet enyhíteni, csak meg kell keresni, hogy ez miként lehetséges. Mi az elmúlt években számtalan gesztust tettünk az ukránok felé, ők ezzel nem igazán éltek; sajnos a tárgyalások során vagy nem ígérnek semmit, vagy azt sem tartják be, amit megígérnek. Holott a nemzetiségi jogok csorbítása az ukrán alkotmánnyal is ellentétes, óriási visszalépést jelent, hogy előbb-utóbb azokat a jogokat sem fogja élvezni a magyar nemzeti közösség – és a többi kisebbség, például a román –, amelyek a kommunizmus idején a Szovjetunióban megillették őket. Így hogy várják el, hogy saját állampolgáraik hűek és odaadóak legyenek a független Ukrajnához?

Miközben ráerőltetik az ukrán nyelvet a nemzeti kisebbségekre, a kijevi kormány tagjai oroszul beszélnek egymással, ezt magam is megtapasztaltam. A nemzetiségeken kérik számon, amiket ők nem teljesítenek. Magyarország az euroatlanti csatlakozási folyamatban minden ukrán törekvést korlátozni, vétózni fog, amíg ilyen lesz Kijev hozzáállása. Válaszként azt tudom mondani arra, hogy engem két iskola átadására a járványra hivatkozva nem engedtek be Kárpátaljára: ha egy ukrán államtitkár érkezne Magyarországra, hogy a kijevi kormány által támogatott ukrán oktatási intézményeket avasson fel – amire egyébként nincs példa –, akkor mi mindent megtennénk azért, hogy akadálymentesen tudjon beutazni, és egészségügyi kockázatok nélkül vegyen részt az ünnepségeken.  

– Nem túlságosan biztatóak a kapcsolatok a magyar–román viszonylatban sem, amelynek rengeteget ártott Klaus Iohannis államfő kirohanása Erdély vélelmezett kiárusításáról. Ön minek tudja be a román elnök megnyilvánulását, és milyen esélyt lát a kapcsolatok enyhítésére?

– Klaus Iohannisnak szászként tudnia kell, hogy a szászokat a magyar királyok hívták be az 1200-as évek elején Erdélybe, kiváltságokat, autonómiát biztosítottak a Királyföldnek, amit a magyar uralom idején élveztek. Az erdélyi szászok ezt úgy hálálták meg, hogy 1918. december 1-je után kimondták a Romániához való csatlakozást, ugyanakkor a történelem folyamán mindig a magyarok ellenségeit választották, például a Rákóczi-féle, valamint az 1848–49-es szabadságharc idején, de említhetjük a törökellenes harcokat is. Én nem vártam sokkal jobbat Klaus Iohannistól sem, aki noha a magyarok szavazataival tudott elnökké válni, ebből eddig semmit nem viszonzott.

A magyar–román viszony egyébként udvariasan korrekt, sok olyan vitás kérdés van, amit sajnos a kétezres évek második fele óta nem sikerült tisztázni. Ami a legpozitívabb, hogy a magyar kormánynak az oktatásban, a gazdaságban és egyéb területeken végrehajtott fejlesztéseit eltűrik a román hatóságok, végezni tudjuk a magyar nemzeti közösség érdekében folytatott munkánkat, ez is valami. Reméljük, előbb-utóbb olyan helyzet alakul ki újra Romániában, hogy az RMDSZ kormánypárt lesz, és olyan funkciókkal fog rendelkezni, hogy még inkább a magyar közösség javára tudjon dolgozni.  

– Szeptember 27-én helyhatósági választásokat rendeznek Romániában. Ön mit tekint fontosnak ezen a megmérettetésen?

– Nekünk az a legfontosabb, hogy az önkormányzati választáson erősítsük meg a magyar vagy részben magyar helyhatóságokat, megyéket, településeket. Fontos, hogy a magyarságnak minden szinten erős képviselete legyen. Stratégiai szövetségesünk az RMDSZ, őket támogatjuk, mert ők a legerősebbek. Nélkülük nem képzelhető el magyar politikai jövő Erdélyben.

– Ugyanakkor a megmérettetésen több száz tanácsos-, több tucat polgármesterjelölt indul a másik két erdélyi magyar politikai alakulat színeiben, ugyanakkor vannak függetlenként vagy akár román pártok listáin megméretkezők is.

– Azt gondolom, hogy a túl szoros helyzetben, Szatmárban, Biharban a magyar megyei tanácselnökjelölttel szemben másik, esélytelen magyar jelöltet indítani a magyar közösség érdekei elleni cselekedet, ezt nem tudom másképp megfogalmazni. Vagy említhetem Szatmárnémetit, Marosvásárhelyt. Azok a települések, ahol mi vagyunk 80–100 százalékos többségben, elviselik ezt, de szerintem az se jó megoldás, mert egymásnak ugrasztja az embereket. Nemrég találkoztam Josef Nogglerrel, a dél-tiroli tartományi parlament elnökével, aki elmondta: ha etnikai politizálását akarunk, akkor bárki bármilyen ideológiájú legyen, nem hatékony a többpártrendszer. Dél-Tirolban is arra kellett rájöjjenek, hogy csak úgy tudnak közösen dolgozni az ottani németekért immár hetven éve, hogy egyetlen párt van, az ő nemzeti közösségük nem bír el többet.

– Ezt támogatja a magyar kormány erdélyi viszonylatban is?

– Mi azt a pártot támogatjuk, amelyik bizonyítottan a legerősebb és a leghatékonyabban képes képviselni a magyar közösség érdekeit. Erdélyben ez a párt jelenleg az RMDSZ. Azok a pártok, amelyek esélytelen magyar jelöltet indítanak, szavazatokat visznek el, ilyenformán rovására vannak a másik, erős jelöltnek, tehát gyengítik a magyar közösséget. Arra kérek tehát minden erdélyi magyart, hogy a szeptember 27-i választáson támogassák az RMDSZ jelöltjeit.

(kronikaonline.ro)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



szh300 news


árfolyam:
1 euro = 4.8741 RON
1 dollár = 4.0207 RON
100 forint = 1.3648 RON
rmdsz nb
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Hitel mindenkinek a koronavírus-járvány idején Jó nap, Szüksége van kölcsönre? Pénzügyi válságban van? Szerencséd van, mert 24 (...)

Hitel az új év megkezdéséhez (Jelentkezés itt) Jó nap, Ebben az évben 2021-ben mindenféle hitelt kínálunk, függetlenül az Ön pénzügyi (...)

Karácsonyi kölcsön 24 órán belül mindenki számára Jó nap, Jelentkezzen ide mindenféle hitelre, ez legális és a megfelelő protokollokat (...)

adj fel hirdetést
n2

SZAVAZÁS

Hogyan áll hozzá a jelenlegi járványhoz?

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Arzhurcog A Szatmári Római Katolikus (...)

cialis 5mg i forgot my password (...)

Extractioniyg A Szent István Napok 2020 további (...)

From many manuscripts of Antiquity

AlisaShiva Megmenthet az okostelefon az (...)

Очень хороший (...)

EOTechpya A Szent István Napok 2020 további (...)

written on the parchment was scratched (...)

Bluetoothcbx A Szent István Napok 2020 további (...)

From many manuscripts of Antiquity

Candyfzr A Szent István Napok 2020 további (...)

number of surviving European

Feederjen A Szent István Napok 2020 további (...)

books in ancient times was papyrus

Holographiczzv A Szent István Napok 2020 további (...)

Preserved about 300 thousand.

Backlitizl A Szent István Napok 2020 további (...)

new texts were rewritten

Jaheswap A Szatmári Római Katolikus (...)

cialis online pharmacy online cialis (...)

Róbert Szálka Értékek vonzásában – (...)

Ha nem jön köze ez a vírusos (...)

Julka Új igazgatója van a Németh László (...)

Szivbol gratulalok! ♥

Veronica Benedec Új igazgatója van a Németh László (...)

Gratulalok tanarneni

Lenkey Tibor A Nagybánya Tájképfestő Telep 25 (...)

Őszinte köszönetem és elismerésem (...)

Todorovics István A Nagybánya Tájképfestő Telep 25 (...)

Sok sikert a további munkássághoz!

Tompos Opra Ágota A Nagybánya Tájképfestő Telep 25 (...)

Örömmel látom hogy elismerik (...)

Erzsebet Koncz Kovacs Szamosardó, a legmagyarabb település (...)

K Ö S Z Ö N Ö M !

Ulman Mária Mégis lett magyar alpolgármestere (...)

Nagyon sok szeretettel gratulálok Pap (...)

Lenkey Tibor Iványi Grünwald Béla és változó (...)

Tisztelt Szerkesztőség! Előző (...)

Lenkey Tibor Iványi Grünwald Béla és változó (...)

Tisztelt Szerkesztőség! Lenkey Tibor (...)

Felsőkohói templom Nagybányai és máramarosi katolikus (...)

Sarlós Boldogasszony Szentmiséinek (...)

Szent Miklós/Szent Antal templom Nagybányai és máramarosi katolikus (...)

Nagybányai Szent Miklós/Szent Antal (...)

Fernezely Nagybányai és máramarosi katolikus (...)

Nagybányai Árpádházi Szent (...)

Benedek de nem Elek Te is, fiam…? - magán lett az (...)

Brutus véleménye szerin: elmentek (...)

László Béla Te is, fiam…? - magán lett az (...)

Húha! Ezek, a fiúk lányok hogy (...)

Balla Gàspàr Te is, fiam…? - magán lett az (...)

Tisztelt rangos véleményező! Mint (...)

BRUTUS Te is, fiam…? - magán lett az (...)

Tisztelt Szerkesztőség! Az edélyi (...)

Nemeth Nicolae Iuliu A Magyar Szórvány Napja Nagybányán (...)

Engem modfelett elkedvetlenit amikor (...)

Baczynski Gábor Sorsközösségben vagyunk egymással

Imádkozni fogunk, innen Budapestről (...)

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

tmh
tajkepfesto300-200
FF2020
Reklam