Diktatórikus módszerekkel tizedelték meg vezetőik szerint a Bihar megyei kulturális intézményeket

| Vélemények 0 | Nyomtatom | A+ | A-

A Bihar megyei tanács keddi ülésén döntött arról, hogy Ilie Bolojan tanácselnök előterjesztésére átszervezi a megyei önkormányzat alárendeltségében működő kulturális intézményeket, közülük hármat pedig meg is szüntet, illetve összeolvaszt más intézményekkel. A döntés nyomán a megyei intézményeket sújtó második leépítési hullámban a kulturális szakmai műhelyekből összesen több mint 130 embert tesznek utcára. Az intézményvezetők a Maszolnak egybehangzón azt nyilatkozták, a fenntartóval rendkívül egyirányú volt a kommunikáció, és tulajdonképpen rájuk erőltették a megyei vezetőség akaratát. A Bihar megyei RMDSZ a közigazgatósági bírósághoz fordul.


Összesen kilenc kulturális intézmény szerkezeti felépítését szabta át a Bihar megyei képviselőtestület a keddi ülésén, kivétel nélkül úgy, ahogy a kétharmados liberális többséggel a háta mögött Ilie Bolojan tanácselnök elképzelte. Az önkormányzati vezető szakmáját tekintve matematikus lévén jól ért a számokhoz, ugyanakkor kevésbé fogékony a szubjektív ágazatok érzékenységére. Ilyen terület a kultúra is, amely szerinte csak viszi a pénzt – és ezen a gyakorlaton igyekszik minden erejével változtatni, ahogyan megtette ezt annak idején Nagyvárad polgármestereként is megválasztása után. A tanácselnök magyarázata a drasztikus leépítésre roppant egyszerű, ez a keddi tanácsülésen is elhangzott: költséghatékonnyá kell tenni az intézményeket és meg kell szabadulni a semmittevőktől, akikből bőven akad. 

Etnikai ízt kapott a magyar színházi közösség megtépázása

A megyei tanácsi döntés egyik legnagyobb kárvallottja a nagyváradi Szigligeti Színház, ahonnan mintegy negyven alkalmazottat kell elbocsátani még az idén, hiszen a jövő évi költségvetést már az új szerkezeti felépítés szerint állapítják meg. Ilie Bolojan a keddi tanácsülésen és az azt megelőző sajtótájékoztatóján is részletesen ecsetelte, hogy véleménye szerint az alárendelt intézmények túlméretezettek, sok az átfedés az egyes munkakörök között és a büdzsét rendkívül megterheli az alkalmazotti fizetések biztosítása. Elméletileg ez a három érv volt az, amely megpecsételte a Szigligeti Színház sorsát is, aztán mégis etnikai ízt kapott az ügy, amikor Ilie Bolojan azt mondta, a megye lakosságának egynegyedét kitevő magyarság számarányánál jóval nagyobb mértékben kap támogatást a magyar színház. 

A Bihar megyei liberális tanácselnök szerint ugyanis ha a románság 75 százalék Biharban, akkor ilyen arányú támogatás illetné meg a román színházat, és ha a magyarság 25 százalék, akkor a magyar színháznak is ilyen arányú támogatás járna. Ezt alátámasztandó egy Kovászna megyei, sepsiszentgyörgyi példát hozott fel Ilie Bolojan, szerinte a háromnegyed részt magyar többségű városban a Tamási Áron Színház mellett a román Andrei Mureșanu Színház a magyarénak kevesebb mint a felét kapja meg. A példát hamar felkapta a liberális párt helyi vezetőit kritika nélkül kiszolgáló helyi sajtó, azt sugallva, hogy bár a románsággal szembeni diszkriminációval ér fel az ő színházuknak az alulfinanszírozottsága, de ha Székelyfölfön ez így van, akkor rendben lehet ez így Biharban is a magyarság esetében. Arról azonban sem a tanácselnök, sem a liberálisok házi újságjai nem szóltak, hogy a sepsiszentgyörgyi román színházat csak egy színtársulat alkotja, míg a váradi magyar teátrumhoz a színtársulat mellett a bábszínház és a professzionális Nagyvárad Táncegyüttes is hozzá tartozik. Rájuk erőltették a létszámcsökkentést Czvikker Katalin, a Nagyváradi Szigligeti Színház főigazgatója a Maszol kérdésére elmondta, az intézményben minden elfoglalt állás ésszerűen volt betöltve és nagyon nehéz lesz a kőszínház működtetése egy 28 százalékos leépítést követően. A főigazgató elmondása szerint a megyei tanács elnökével folytatott egyeztetései során Ilie Bolojant egyáltalán nem érdekelte, hogy a színház hogyan működik majd tovább. Előbb javaslatot várt a színházigazgatótól arra vonatkozóan, hogy mekkora mértékű leépítéssel biztosítható az intézmény további zavartalan működése, de a következő egyeztetésen a tanácselnök már tényként közölte, hogy harminc százalékos leépítést vár el a színházigazgatójától.

Czvikker Katalin elmondása szerint a megyei tanács elnöke nem volt hajlandó engedni, ő – matematikus lévén – kiszámolta, hogy mekkora megtakarításra van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi szorult gazdasági helyzetben minél kevesebb megyei önkormányzati hozzájárulással fenntartható legyen a színház, és ehhez mérten várta el a létszámcsökkentést is. A színházigazgató szerint a tanácselnök figyelmen kívül hagyja a kulturális élet fontosságának, társadalomszervezési és identitásőrző sajátosságait, és pusztán gazdasági szempontból közelíti meg a fenntarthatóság problémáját.

Czvikker Katalin felhívta a figyelmet a világhálón is szabadon elérhető nyilvános adatokra, melyek azt mutatják, vannak a Bolojan etnikai elképzelését teljesen megcáfoló és a gyakorlatban létező példák is Erdélyben és a Bánságban. Például Temesváron, ahol a német közösség aránya alig haladja meg az egy százalékot, a helyi tanács fenntartásával működik a 112 főt foglalkoztató egytagozatos német színház, ugyanott a mintegy négy százaléknyi magyarságnak működtetik a két tagozattal rendelkező Csiky Gergely Színház és ugyancsak a helyi polgármesteri hivatal tartja fenn a 76 tagó Bánsági Filharmóniát. Ezek mellett működik még ugyancsak Temesváron a Nemzeti Opera és a Nemzeti Színház a szakminisztérium finanszírozásával. Sepsiszentgyörgy példájához visszatérve pedig, mondta Czvikker Katalin, a Tamási Áron színház három tagozata 105 fővel, míg az ugyanitt található Andrei Mureșanu román színház 41 alkalmazottal a helyi tanács támogatásával működik, miközben a professzionális Háromszék Néptáncegyüttest Kovászna Megye Tanácsa tartja fenn különálló entitásként. Nehéz lesz a folytatás A Szigligeti Színház igazgatója elmondta, a megyei döntés után igyekezett menteni a menthetőt, és próbálta megóvni a művészeti személyzetet. Éppen ezért a közel harminc százaléknyi létszámcsökkentés húsba vágó veszteségeket jelent az adminisztratív és a kisegítő személyzet köreiben. Czvikker Katalin elmondta, az utóbbi napokban valamennyi alkalmazottal személyesen ült le beszélni és őszintén válaszolt a kérdésekre is. „Az embereknek a szemébe kell nézni és el kell mondani, hogy miért éppen rá esett a választásom, hogy neki kell mennie vagy maradnia miközben ezt vagy azt próbálom védeni. Én ezt még egyszer nem tudnám végigcsinálni” – mondta a színházigazgató. Szerinte a megyei tanácselnök nem mérte fel teljesen, hogy az a világ, amibe belecsöppent, teljesen más, mint amit megszokott a nagyváradi polgármesteri hivatalban. A művészvilág és a kulturális élet nem feltétlenül mérhető objektív mutatók által, bár az elvitathatatlan, hogy a Szigligeti Színház teljesítménye az utóbbi esztendőkben egyre jobban alakult mind a nézőszámot, mind a gazdasági tevékenységét tekintve. „A filharmónia tulajdonképpen a folyamat nyertese” Meleg Vilmos, a Nagyváradi Állami Filharmónia igazgatója megkeresésünkre tudatta, hogy a megyei vezetőség az ő intézményük esetében szintén 30 százalékos létszámcsökkentést írt elő, azonban az igazgató visszautasította ezt, mondván, egy ilyen mértékű beavatkozás súlyosan csorbítaná akár a kórus, akár a zenekar összetételét. Az Ilie Bolojannal folytatott egyezkedések során Meleg Vilmos elmondta, a filharmóniában betöltetlen állások megszüntetését el tudják fogadni, de semmiképpen sem járul hozzá a művészeti személyzet megtizedeléséhez.

Éppen ezért egy olyan javaslatot állított össze, amelyben mindössze hét betöltetlen állás megszüntetése szerepelt, és ezt terjesztette elő a megyei elnöknél.

Mint Meleg Vilmos kérdésünkre elmondta, Bolojan határozottan elutasította a tervezetét, és majd csak a tanácsülés napján látta, hogy egy teljesen más határozattervezet szerepelt előterjesztve, amelyben már tíz állás megszüntetése szerepelt, így az átszervezés áldozatául esik a közönségszervező, az aligazgató, a takarító, a tűzoltó, az adminisztrátor, továbbá a művészeti titkár, a szólammester és két zenészi állás. Ezzel együtt „a filharmónia tulajdonképpen a folyamat nyertese, ha lehet ilyet mondani”, fogalmazott Meleg Vilmos igazgató, mert mind a zenekar, mind a kórus tagjai megtarthatták állásukat, igaz, utóbbiak csak részmunkaidővel. A szerkezeti átalakítás után a nagyváradi filharmónia eddigi 135 állásából 125 megmaradt, ebből 38 az úgynevezett félnormás állás, ez mintegy 8 százalékos leépítést jelent. Teljesen kilátástalan a Várad kulturális folyóirat sorsa Bár a Bihar megyei tanács elnöke azt mondta, nem kell a Várad és a Familia kulturális folyóiratok megszüntetéséről beszélni, mert csak adminisztratív átszervezésről van szó, a két kulturális műhely önálló jogi személyiségének a felszámolása gyakorlatilag a megszüntetésükkel ér fel.

A keddi döntés szerint a két kulturális lap megjelentetését beépítik a Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár hatáskörébe, azonban információink szerint ehhez sem adminisztratív, sem költségvetési forrásokat nem rendeltek, így teljesen kilátástalanná vált a két folyóirat januári számának a megjelentetése. Szűcs László, a Várad Kulturális Folyóirat igazgatója megkeresésünkre elmondta: a megyei vezetőséget egyáltalán nem érdekelte a folyóirat sorsa, annak eredményei vagy kulturális jelentősége. Még azt is felajánlották Ilie Bolojannak, hogy ha megkurtított költségvetéssel is, de hagyják meg a lap önálló entitását, és a működtetéséhez szükséges költségvetési különbséget a szerkesztőség előteremti, de erre még választ sem kaptak. Szóban közölték velük a verdiktet: mind a Várad, mind a Familia folyóirat kiadóját megszüntetik, a szerkesztőségeket pedig megfelezik. A Várad esetében a hét egész és egy fél állás helyett csupán 3 maradt, míg a Familiánál a tízből öt. Szűcs László | Fotó: Várad folyóirat A szerkesztőségek leépítésének mértéke szintén mellőz minden szakmai meggondolást, ugyanis a Várad esetében előállították az azonos nevű kulturális-társadalmi folyóiratot és a Biharország című havilapot, emellett több tucat saját kulturális rendezvényt bonyolítottak le és könyvkiadással foglalkoztak, míg a Familia szerkesztősége a havonta megjelenő lapot készítette el és elvétve szervezett egy-egy kulturális programot. A megyei tanácselnök diktatórikus vezetési stílusa abban is megnyilvánult, ahogyan a keddi tanácsülésen válaszolt az egyetlen kérdésre, amely a két lap megszüntetésére vonatkozott. Ilie Bolojan ugyanis azt mondta a Borsi Imre Lóránt RMDSZ-frakcióvezető kérdésére válaszolva: a létszámcsökkentés és az átszervezés valamennyi esetben az igazgatók javaslatára történt meg. Szűcs László főszerkesztő és kiadóvezető szerint azonban távolról sem mondható el, hogy az került volna a tanács elé, amit például ő javasolt a tanácselnöknek. A történtek nyomán jelezte, hogy lemond tisztségéről és nem kíván tovább a megcsonkított szerkesztőségben dolgozni.

Arról, hogy kik azok, akik az átszervezés után maradhatnak a Várad és Biharország szolgálatában, belső megegyezés születik a munkatársak között, ugyanis már többen jelezték, hogy követik a főszerkesztőt és elhagyják a szerkesztőséget. Létrehozták a megyei kulturális központot A Szigligeti Színház, a Várad és Familia folyóiratok, valamint a filharmónia mellett további kultúrintézmények is érintettek a mostani átszervezési hullámban. Például a Regina Maria Színház 148 állásából 121 teljes és 12 részmunkaidős maradhat meg, a Körösvidéki Múzeumban pedig 130-ból 101 személy maradhat az intézményben. Összevonás áldozata lett a Bihar Megyei Hagyományos Kultúrát Őrző és Népszerűsítő Központ, ezt ugyanis egybeolvasztották a Francisc Hubic Művészeti Népiskolával. Előbbi a 16-ból 11 posztot veszít el, utóbbi pedig 38-ból 9-et. Miután egyesítik őket, Bihar Megyei Kulturális Központ névvel működnek tovább összesen 34 alkalmazottal, melyből 29 a népiskolai oktatói feladatokat látja majd el, öten pedig a kulturális központ teendőit viszik tovább.

Az RMDSZ a bírósághoz fordul

A Bihar megyei tanács által kedden elfogadott, a Várad és a Familia folyóiratok önálló jogi személyiségét megszünteti határozatai ellen nyújt be keresetet a Bihar megyei RMDSZ a közigazgatási bíróságon. Erről Cseke Attila szenátor, a szövetség Bihar megyei elnöke számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján. „Az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja ezt a fajta átszervezést a folyóiratok jogi személyiségének a megszüntetését. Nekünk kifejezetten fáj az, hogy magyar kulturális intézményeinket is érintette ez a kérdés” – mondta Cseke Attila. Hozzátette: az RMDSZ-nek harminc éve az egyik fő feladata, hogy létrehozza, megtartsa és megerősítse a magyar intézményi rendszereket, ezen belül az egyik legfontosabbak a magyar kulturális intézményhálózatok.

„Az, hogy a Várad kulturális folyóiratnak megszüntették az önálló jogi személyiségét, a következményei egyelőre beláthatatlanok, hiszen a kultúra szintjén nagyon fontos az, hogy legyen autonómiájuk az intézményeknek, legyen saját döntési hatáskörük, hogy ők határozhassanak arról, mit szeretnének. Amikor a költségvetésük egy másik intézménynek a költségvetésébe lesz beolvasztva, az egy nagyon veszélyes terep, a következő lépés az is lehet, hogy pénzügyi-költségvetési szempontból lehetetlenítik el a Várad folyóirat kiadását, illetve azt a szellemi munkát, amelynek lételeme az, hogy van egyfajta függetlensége” – mondta Cseke Attila.

Az RMDSZ szenátora szerint az átszervezés sok jogi problémát is felvet. „Bármilyen többsége is van egy pártnak egy megyei önkormányzatban, az nem azt jelenti, hogy bármit meg lehet tenni. Ebben az országban vannak törvények, szabályok, amiket be kell tartaniuk azoknak is, akiknek kétharmaduk van a megyei önkormányzatban” – fogalmazott Cseke Attila.

A közigazgatási kódex ugyanis kimondja, hogy a tanácsi határozattervezetek dokumentációit legalább öt nappal az ülés előtt meg kell kapják a döntéshozók, ez pedig nem történt meg a Bihar megyei tanács legutóbbi ülése előtt. Az átszervezésekről és az intézmények megszüntetéséről szóló tervezetek ugyanis csak az ülés előtti este kerültek fel a megyei önkormányzat weboldalára. „Itt már jóval többről van szó, mint emberek állásának a sorsáról vagy intézményekről. A kultúrát nem lehet gazdasági mutatók alapján nézni, ez nem egy cég.

A kultúrát nem azért finanszírozzuk, mert többet kell termeljen, mint amennyit belefektettünk, hanem azért, hogy egy viszonylag civilizált társadalomban éljünk, hogy kielégítsük az emberek kulturális igényeit” – nyomatékosította az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke. Elmondta, szakemberekkel és ügyvéddel is egyeztetve az a döntésük, hogy a Várad és a Familia folyóiratokat megszüntető két megyei tanácsi határozat ellen keresetet indítanak a közigazgatási bíróságon.

(maszol.ro)

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Írja meg véleményét:

 

a hozzászólások felülvizsgálatát és törlési jogát fenntartjuk



szh300 news


árfolyam:
1 euro = 4.8740 RON
1 dollár = 4.0034 RON
100 forint = 1.3656 RON
rmdsz nb
Uj Szo

PIACZ, apróhirdetések

Hitel mindenkinek a koronavírus-járvány idején Jó nap, Szüksége van kölcsönre? Pénzügyi válságban van? Szerencséd van, mert 24 (...)

Hitel az új év megkezdéséhez (Jelentkezés itt) Jó nap, Ebben az évben 2021-ben mindenféle hitelt kínálunk, függetlenül az Ön pénzügyi (...)

Karácsonyi kölcsön 24 órán belül mindenki számára Jó nap, Jelentkezzen ide mindenféle hitelre, ez legális és a megfelelő protokollokat (...)

adj fel hirdetést
n2

SZAVAZÁS

Hogyan áll hozzá a jelenlegi járványhoz?

szavazok

a szavazás állása
korábbi szavazatok

VÉLEMÉNYEK, cikk kommentek

Arnottxve A Szent István Napok 2020 további (...)

Western Europe also formed

Beaconijn A Szent István Napok 2020 további (...)

Europe, and in Ancient Russia

Zita Rist Szakmaképzés líceumi diákok (...)

Erdemesnek Tarta am felmerni hogy az (...)

Kertesz Rozalia Megyénként rendkívül változó, hol (...)

Mi a helyzet Nagybányán ?

Róbert Szálka Értékek vonzásában – (...)

Ha nem jön köze ez a vírusos (...)

Julka Új igazgatója van a Németh László (...)

Szivbol gratulalok! ♥

Veronica Benedec Új igazgatója van a Németh László (...)

Gratulalok tanarneni

Lenkey Tibor A Nagybánya Tájképfestő Telep 25 (...)

Őszinte köszönetem és elismerésem (...)

Todorovics István A Nagybánya Tájképfestő Telep 25 (...)

Sok sikert a további munkássághoz!

Tompos Opra Ágota A Nagybánya Tájképfestő Telep 25 (...)

Örömmel látom hogy elismerik (...)

Erzsebet Koncz Kovacs Szamosardó, a legmagyarabb település (...)

K Ö S Z Ö N Ö M !

Ulman Mária Mégis lett magyar alpolgármestere (...)

Nagyon sok szeretettel gratulálok Pap (...)

Lenkey Tibor Iványi Grünwald Béla és változó (...)

Tisztelt Szerkesztőség! Előző (...)

Lenkey Tibor Iványi Grünwald Béla és változó (...)

Tisztelt Szerkesztőség! Lenkey Tibor (...)

Felsőkohói templom Nagybányai és máramarosi katolikus (...)

Sarlós Boldogasszony Szentmiséinek (...)

Szent Miklós/Szent Antal templom Nagybányai és máramarosi katolikus (...)

Nagybányai Szent Miklós/Szent Antal (...)

Fernezely Nagybányai és máramarosi katolikus (...)

Nagybányai Árpádházi Szent (...)

Benedek de nem Elek Te is, fiam…? - magán lett az (...)

Brutus véleménye szerin: elmentek (...)

László Béla Te is, fiam…? - magán lett az (...)

Húha! Ezek, a fiúk lányok hogy (...)

Balla Gàspàr Te is, fiam…? - magán lett az (...)

Tisztelt rangos véleményező! Mint (...)

BRUTUS Te is, fiam…? - magán lett az (...)

Tisztelt Szerkesztőség! Az edélyi (...)

Nemeth Nicolae Iuliu A Magyar Szórvány Napja Nagybányán (...)

Engem modfelett elkedvetlenit amikor (...)

Baczynski Gábor Sorsközösségben vagyunk egymással

Imádkozni fogunk, innen Budapestről (...)

Majlatlevente Elkezdik a Szülőföldön magyarul (...)

Már eljőt vagy nem a kifizetés mert (...)

gergyu Beszélgetés Várady Enikővel az (...)

Szép munka, egy nemes ügy (...)

Péter Károly Ismét kapható Nagybányán a HELIKON (...)

Kitűnő alkalom.

Varga Gábor Ismét kapható Nagybányán a HELIKON (...)

Nagyon jó dolog

Nagybánya.ro 52 millió fölött a fertőzöttek (...)

Kedves Kertész Rozália! Igen, kell (...)

véleményt, a cikkek végén az erre kijelölt helyen, lehet írni

tmh
tajkepfesto300-200
FF2020
Reklam