dr. Kovács Gergely, a Római Katolikus Egyház Gyulafehérvári Főegyházmegye érsekének üzenete a járvány idején

Jelen helyzetünk Jézus földi életének utolsó napjaihoz hasonlít.

Virágvasárnapi dicsőséges bevonulás, minden csodálatosan alakul az emberi várakozások és elképzelések szerint. És pár nap múlva hirtelen minden megváltozik. Nagypénteken úgy tűnik, hogy mindennek vége.

Jézussal együtt meghalnak a hozzá fűzött remények. Az apostolok elszaladnak, bezárkóznak, magukra zárják az ajtót. Félnek, aggódnak, nem tudják, hogy mit kezdjenek, akárcsak napjainkban sok embertársunk. Kilátástalanság, csüggedés ül a szíveken. A sír bejáratát nehéz kő zárja el, megpecsételni látszik a jövőt: minden remény eltemetve.

Sokaknak életén nagyon nehéz kő van. 

Gondoljunk az orvosok, az egészségügyi dolgozók és közfeladatot ellátó személyek mindennapi életveszélyes szolgálatára. A munka nélkül maradottakra, az idősekre, a magányosokra. Jogosan érezhetjük úgy, hogy a koronavírusé az utolsó szó.

De ne engedjük, hogy az aggódás, a kétségek, a félelem megbénítsanak! Legyen akaratunk mozgásba lendülni! Akarjunk tenni! Ha csak ülünk lebénultan, és nem megyünk oda a sírhoz, hiába hengeríti el számunkra a követ angyali kéz.

Álljunk fel, segítsünk a rászorulókon! Együtt, közösen sikerülni fog.
Isten sohasem hagyja el az ő népét.