Itthon tervezi jövőjét a legtöbb háromszéki fiatal, ha elhárítják ennek akadályait

A háromszéki fiatalok többsége egyetemet végez és tanulmányai befejezése után 80 százalékuk itthon képzeli el jövőjét, ám hiányosnak tartják a képzettségüknek megfelelő munkalehetőségeket és lakhatási nehézségekkel szembesülnek, derült ki a Kovászna megyei önkormányzat által kezdeményezett Ifjúsági Konzultáció eredményeiből.

Az áprilisban indított közvélemény-kutatás 24 kérdést tartalmazott, amelyekre 2224-en válaszoltak. A kérdőívet kitöltők 83 százaléka magyar, 16 százaléka román fiatal volt, számolt be Jakab István Barna.

A háromszéki önkormányzat alelnöke szerint a megye minden térségében élőket megszólították a konzultáció során, így Sepsiszékről 916, Kézdiszékről 467, Orbaiszékről 254, Erdővidékről 308 és Bodzavidékről 192 személy töltötte ki a kérdőívet. A válaszolók 63,8 százaléka nő és 36,2 százaléka férfi. Az ifjúsági konzultáció több korosztályt is megszólított, az általános iskolás diákoktól egészen a munkavállaló, fiatal szülőkig. Az űrlap kitér az oktatás, lakhatás, munka- és gyerekvállalás, családalapítás, környezettudatosság, kikapcsolódási lehetőségek, közbiztonság, online ügyintézés, valamint az elvándorlás, itthon maradás témakörére.

Közpolitikákkal válaszolnának a problémákra

A konzultáció során megkérdezett fiatalok 80 százaléka Háromszéken képzeli el a jövőjét, a maradék 20 százalék pedig külföldön keresne megélhetési lehetőséget, összegezte a felmérés eredményeit Jakab István Barna, aki szerint ez jó aránynak tekinthető, ám az a feladat, hogy úgy segítsék a 80 százalékot, hogy ne csak tervezzék, hanem valóban itthon maradjanak, hiszen sokan megfelelő körülmények hiányában kényszerből elszivárognak. Másik megoldásra váró feladat, hogy hazacsalogassák azokat, akik már elmentek külföldre.

A háromszéki önkormányzat alelnöke szerint az ifjúsági konzultációra adott válaszokból az derült ki, hogy a Kovásza megyei fiatalok nagy százaléka magasan képzett, viszont nehezen találnak képzettségüknek megfelelő munkahelyeket, ezért a következőkben ösztönözni szeretnék a fiatal szakemberek által igényelt munkahelyek teremtését.

A 25 és 35 év fölötti korosztály válaszaiból az derült ki, hogy több mint 60 százalékuk rendelkezik egyetemi diplomával és csupán 1,9 százalékuk fejezte be tanulmányait a 8. osztály végén. Az érettségivel rendelkezők aránya 13-14 százalék, viszont a szakiskolát végzők aránya nagyon alacsony. Jakab István Barna szerint a megyei önkormányzat fontosnak tartja, hogy jól képzett szakemberek legyenek Háromszéken, ezért ösztönözni fogják a szakiskolába jelentkezők arányának növelését. Ennek érdekében a vidéki településeket és önkormányzatokat érintő pályaorientációs és gyakornoki programot dolgoznak ki. 

Magyarul tanulnának és nagycsaládot szeretnének

Az Ifjúsági Konzultációra válaszoló magyar fiatalok nagy része magyar nyelven kíván továbbtanulni, ugyanakkor a legtöbben nagycsaládban képzelik el a jövőjüket Háromszéken. A legmagasabb gyermekvállalási kedv Kézdiszéken mutatkozik, míg a legalacsonyabb Bodzavidéken, jegyezte meg Jakab István Barna.   

A megkérdezettek 34 százaléka családcentrikus, 9,4 százalékuk számára a karrier a legfontosabb, míg 56 százalékuknak egyaránt fontos a család és a karrier is. A válaszadók több mint fele több gyereket szeretne, 14 százaléknak már van gyereke, és közülük 10 százalék szeretne még gyereket. A válaszolók 2,2 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem akar gyereket és 11 százalék egy gyereket vállalna.

Társadalmi problémák Háromszéken

A válaszadó háromszéki fiatalok szerint a legnagyobb társadalmi probléma a munkanélküliség, a szegénység, a családon belüli erőszak, valamint az alkoholizmus. Jakab István Barna szerint megdöbbentő, hogy volt fiatal, aki ittasan ment a konzultációs találkozóra.

A megkérdezettek leginkább a munkahelyek hiányát nevezték meg a legnagyobb problémának, illetve ördögi kőrnek tartják, hogy a munkaadók tapasztalatot kérnek az adott munkakörben, amit nincs, ahogyan megszerezzenek, ha nem alkalmazzák őket az adott munkakörben. Emellett hiányolják, hogy kevés az egyetemi szakképzettségüknek megfelelő munkalehetőség Háromszéken.

Probléma továbbá a lakhatás, mivel túl magasak a lakásárak és kevés a bérelhető ingatlan is. Ugyanakkor nagy részük elégedett a közbiztonsággal és a tanulási lehetőségekkel. Részben elégedettek a kulturális és kikapcsolódási lehetőségekkel, ám elégedetlenek a sportolási lehetőségekkel. Bár legtöbb helyen van lehetőség a klasszikus sportokra, ám nagy igény mutatkozik a nem szokványos sportolási lehetőségekre, ezért a megyei tanács szorgalmazza, hogy a megye városaiban skate-parkokat hozzanak létre. A háromszéki fiatalok környezettudatosan élnek, és előnyben részesítik a digitalizációt az ügyintézésben és a mindennapi életben egyaránt.

Együttgondolkodásra, együttműködésre hívnak

Jakab István Barna kifejtette: széki együttműködéseket hoznának létre az ifjúsági szervezetek között, hogy elindítsák az együttgondolkodást és cselekvést. A megyei önkormányzat továbbra is pályázati lehetőségeket biztosít a civil szervezetek számára, illetve szorgalmazzák a vidéki bérlakás programot, közösségi terek kialakítását városon és vidéken egyaránt. „Fontos az aszfaltozás is, de hiába, ha pár év múlva nem lesz, aki használja a felújított utakat, ha a falvak elöregednek, a fiatalok elköltöznek külföldre vagy más városokba” – fogalmazta meg az önkormányzati alelnök.

A konzultációt azért tartották fontosnak, hogy megismerjék, mi foglalkoztatja a fiatalokat, mit várnak el azért, hogy itthon maradjanak és családot alapítsanak.

Nagy Zoltán megyei tanácstag hozzátette: azt tapasztalták, hogy a vidéki közösségekben sok a tehetséges, felkészült fiatal, vagyis Háromszék vidéki településein hatalmas erő és tartalék van, amire hangsúlyos figyelmet kell fordítani.

(maszol.ro)