Nagyboldogasszony ünnepe

Augusztus 15., Mária mennybevételének főünnepe, Nagyboldogasszony. Egyházunk hagyománya szerint Jézus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Mária elszenderedésének (latinul dormitio) napját már a 6. században ünnepelték Jeruzsálemben, a következő évszázadtól Rómában is elterjedt. Magyarországot e napon ajánlotta a Szűzanya oltalmába Szent István király, ennek nyomán Magyarország égi pártfogójának, Patrona Hungariaenak is nevezzük Máriát. A gyulafehérvári főegyházmegyében számos templom és kápolna titulusa Nagyboldogasszony, ezek (a teljesség igénye nélkül): Bodola (grófi kápolna), Csíknagyboldogasszony, Csíkszentgyörgy (Posa-hegy), Csíkszereda (millenniumi templom), Désakna, Déva, Felsőboldogfalva, Gyergyótölgyes, Hosszúaszó, Kapjony, Kászonújfalu, temetőkápolna, Kézdisárfalva, Királybánya, Kohóvölgy, Kolozsmonostor (apátsági templom), Kolozsvár (piarista templom), Kontumác, Küküllővár, Lisznyó, Magyarszarvaskend, Marosszentkirály, Mezőerked, Náznánfalva, Nyárádköszvényes, Oroszhegy, Palotailva, Radnót, Retteg, Sepsibükszád, Sinfalva, Szárhegy (ferences), Székelyföldvár, Szentdemeter, Topánfalva, Vajdahunyad, Vulkán.

Máramarosban Felsőbánya és Hosszúmező katolikus temploma titulusa Nagyboldogasszony.

Csávossy György István: Nagyboldogasszony

A rügy hallotta sugallatát,
s bomlott az első, csodás virág:
bámult a mennyegző forgataga,
ámulva víz metamorfózisát.
Ő szerényen követett tovább
számolatlanul sok szép csodát,
majd jött a végső, fájdalmas csoda,
mit szíve nem kívánt látni soha.
Végtelenbe távozó fia
testált reá támaszt, új fiat;
majd eljött végül a kegyes idő,
s lágyan emelte fel magához Ő.
Ma onnan vigyázza lépteink,
s hullatja szűntelen könnyeit.
Mivé vált mindünk földi otthona?
A világ ma irdatlan Golgota.

(romkat.ro)