Államfőt választ az Országgyűlés

NOVÁK KATALIN LEHET MAGYARORSZÁG LEGFŐBB KÖZJOGI MÉLTÓSÁGA.

Ma kerül sor a köztársasági elnök megválasztására és ünnepélyes eskütételére az Országgyűlésben. Áder János utódja minden bizonnyal a Fidesz–KDNP jelöltje, Novák Katalin volt családügyi miniszter lesz, akit mind a 132 kormánypárti képviselő a támogatásáról biztosított. Novák Katalin korábban egyértelművé tette, hogy a jövőben is a magyar gyerekek, a családok sorsa marad a szívügye, és államfőként is értük dolgozik majd, azonban a nemzetközi térben is aktív szerepet kíván betölteni. 

A mai, az áprilisi választásokig utolsó parlamenti ülésen minden bizonnyal Novák Katalin személyében választ új köztársasági elnököt az Országgyűlés. Az eseményen tizenöt perces beszédet mondhat Róna Péter is, aki hosszas castingolás után lett végül a baloldal államfőjelöltje. A közgazdász, jogász, üzletember, bankár, egyetemi oktató megítélése meglehetősen ellentmondásos, többek között azért, mert korábbi nyilatkozataiban Amerikához, nem mellesleg a CIA-hez való viszonyáról is többször beszélt.

A 132 kormánypárti képviselő támogatását élvező Novák Katalin korábban egyértelművé tette, hogy a jövőben is a magyar gyerekek, a családok sorsa marad a szívügye, köztársasági elnökként is értük dolgozik majd. Mint mondta, „Áder János következetesen képviselte a teremtett világ védelmét. Ez az ügy nekem is fontos: a második szakirányom a környezeti menedzsment volt. Ahhoz azonban, hogy legyen kinek megőrizni a Földet, szükség van a gyermekekre, a következő generációkra.”

Út a politikába

Novák Katalin húsz éve házasságban él, három gyermeket nevelnek. A politikus egyetemi tanulmányait a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen, valamint a Szegedi Tudományegyetemen végezte, ösztöndíjjal Párizsban is tanult. Végzettsége szerint közgazdász, élt az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is. Pályáját a Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumban kezdte 2001-ben. A gyermekekkel otthon töltött hat évet követően 2010 és 2012 között a külügyminiszter tanácsadója, 2012 és 2014 között pedig Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke volt az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Novák Katalin 2014-től 2020-ig család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként, 2017 és 2021 között a Fidesz külügyekért is felelős alelnökeként, 2018-tól pedig országgyűlési képviselőként is működött. A kormánypártok államfőjelöltje 2020-tól 2021-ig családokért felelős miniszter volt. Novák Katalin a magyar családpolitika alakítója, így számos családtámogatási lehetőség ösztönzője, a Budapesti Demográfiai Csúcs kezdeményezője, a Stipendium Peregrinum ösztöndíj megálmodója. Több családpolitikai írás mellett szerkesztője az …Ami a miénk – ötven írás a családról című kötetnek.

Keresztény, magyar identitás

Az államfőjelölt a Francia Becsületrend lovagkeresztjének és a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjének birtokosa, emellett számos magyar és külföldi szakmai és civil elismerésben részesült. Felsőfokon beszél angolul, franciául és németül, középszinten spanyolul, ezenkívül hívő református. Hitéről a Reformátusok Lapjának így nyilatkozott: „Én református keresztyén magyar vagyok, gyerek, szülő, feleség, testvér. Ez az identitásom. Amikor meg tudjuk fogalmazni, kik vagyunk, olyan igazodási pontokat találunk, amelyek leegyszerűsítik az életünket és megkönnyítik a döntéseinket. Keresztyénnek lenni felelősség és bizonyosság: a keresztyén ember tudja, hogy van dolga, és jó esetben azt is felismeri, hol, kivel van dolga és mi a feladata. Keresztyénként a hittestvéreinkért, magyarként pedig honfitársainkért tartozunk felelősséggel.”

A magyarságára mindig is büszkén tekintő Novák Katalin korábban egy interjúban kifejtette, „ha messzebbre és magasabbról tekintünk a Kárpát-medence magyarságára, akkor a legfontosabb, hogy Magyarország magyar ország maradjon. Teljesítse ki azt az örökséget, amelyet több mint ezeréves államiságunknak, kultúránknak, történelmünknek köszönhetünk.”

Fókuszban a családok

Novák Katalin korábban az Indexnek úgy nyilatkozott, akik azt mondják, hogy ő csak egy bábu lesz az államfői tisztségben, valójában nem őt, hanem a nőket becsülik le. Nem feltételezik, hogy egy nő önálló döntésekre képes, szuverén közéleti szereplő lehet.

Mint mondta, „a közös magyar jövő részei a határon túl élő nemzettár­saink, ugyanígy a beteg gyermeket nevelő vagy egyszülős családok, de a felzárkózó roma közösségek is. Rájuk különösen oda fogok figyelni.”

Az államfőjelölt úgy gondolja, Magyarország első női köztársasági elnökének lenni többletfelelősség, azonban egyértelművé tette, hogy a jogállamiság lebontásához soha nem fog hozzájárulni. A Mandinernek adott interjúban kifejtette, nem gesztusokra, hanem tettekre készül. Szavai szerint „a nemzet egységének megjelenítéséhez a valamennyiünk számára közös teret kell megtalálni. Ilyen a magyar nemzethez tartozás büszkesége, a családok védelme, örökségünk megóvása és gyarapítása, a tehetségek gondozása. „Ezek nem világnézeti vagy pártpolitikai kategóriák” – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy a magyar érdeket és az alaptörvényben lefektetett értékeket védelmezni fogja, amikor csak védelemre szorulnak. Mint fogalmazott, az alkotmányos rend védelme feladata az államfőnek, legyen bármilyen kormánya Magyarországnak. „Az alkotmányos rend megdöntéséhez nem fogok asszisztálni” – szögezte le.

Novák Katalin nemzetközi téren eddig sem tétlenkedett, nagy visszhangot kiváltó Twitter-bejegyzéseiben mindig kiállt a keresztény értékek, családok és a konzervatív értékrend mellett. Elmondta, „ideológiai hidegháborúra kell berendezkednünk, ahol a szabadság és a szabadosság áll egymással szemben. Van tehát feladat. Nem leszek tétlen államfő a nemzetközi térben sem.” A Die Tagespost nevű német lap szerint Novák Katalin bátor fellépése, valamint nyelvi és tartalmi szuverenitása Magyarországot ismertebbé, rokonszenvesebbé és nagyvilágibbá teheti.

(magyarnemzet.hu)