Elfogadta a képviselőház a büntetőjog sokat vitatott módosításainak egy részét

A képviselőház szerdán elfogadta a büntető törvénykönyv (btk.) és büntetőeljárási törvénykönyv (betk.) azon módosításait, amelyek nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) koalíciója arra hivatkozva dolgozott ki átfogó büntetőjogi reformot, hogy senkit sem szabad ártatlanul büntetni, az ellenzék és Klaus Johannis államfő szerint viszont a módosításokkal a kormányoldal „bűnözők paradicsomává” teszi az országot, csakhogy meggátolja korrupt politikusai felelősségre vonását.

A btk.-módosítás egyebek mellett csökkenti az elévülési határidőket, és megszünteti a hivatali gondatlanság büntethetőségét. A tavaly megszavazott betk.-módosítások kevesebb mint fele jutott át az alkotmányossági szűrőn, és került be a most elfogadott törvénytervezetbe, köztük az az előírás, amely szerint csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított egy éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről. A módosítandó eljárásjog korlátozná a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák egy ügy részleteit, börtönbüntetéssel sújtanák azt a köztisztviselőt, aki bűnösként állít be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt.

A szerdai szavazáson a büntetőjog módosítását az RMDSZ és a nem magyar kisebbségi frakció támogatásával szavazta meg a koalíció, miután a tervezetből törölték az alkotmánysértőnek bizonyult rendelkezéseket és a koalíció letett arról, hogy sürgősségi kormányrendelettel módosítsa a büntetőjogot.

Márton Árpád: „Nélkülünk is elfogadták volna”

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának tagjai közül 13-an voltak jelen a szavazáson – nyilatkozta a Maszolnak Márton Árpád parlamenti képviselő, érzékeltetve, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet voksai nélkül is „átment” volna a tervezet. „A perrendtartási törvény módosítása 182, a btk.-módosítás 180 szavazatot kapott, és a sarkallatos törvények elfogadásához 167 is elég lett volna – mondta a honatya. – Mindkettőt megszavaztuk, mert a perrendtartási törvény módosítása bizonyos visszaéléseket szüntet meg, a btk.-módosítás esetében most azoknak a cikkelyeknek a törléséről folyt a szavazás, amelyeket az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt. Tehát nem lett volna logikus, ha nem szavazzuk meg.” Márton Árpád megerősítette azt a sajtóértesülést, miszerint a plénumi szavazást megelőző keddi szakbizottsági vitában ósszeszólalkozott Stelian Ion USR-s képviselővel, mivel a Mentsétek meg Romániát Szövetség tagja azt rótta fel az RMDSZ-nek, hogy a magyarok a „helyi kiskirályok érdekében szavaznak”. „Megkértem, hogy ne mártsa bele a magyarok dolgaiba egy olyan párt, amelyik számít a magyarok szavazataira, próbál szóban a magyarság kedvében járni, de amikor a nemzeti kisebbségek jogait biztosító törvényekről kellene szavazni, mint például a Gyulafehérvári Nyilatkozat autonómiát ígérő cikkelyének törvénybe foglalása, akkor a kisebbségek ellen szavaz. Ráadásul a társszervezete, amelyikkel az európai parlamenti választásokon indul, a PLUS volt Securitate-ügynökök és azok leszármazottaiból áll, elnöke pedig (Dacian Cioloș – volt technokrata miniszterelnök – szerk. megj.) 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március után belépett a szélsőségesen nacionalista Vatra Româneasca ifjúsági szervezetébe. Nem kérünk a kioktatásukból” – nyilatkozta a Maszolnak Márton Árpád.

Előzmények

A kormánykoalíció már tavaly nyáron módosította a btk. és a betk. számos előírását, de Klaus Johannis államfő és az ellenzék óvásának helyt adva az alkotmánybíróság mindkét kódex esetében alaptörvénybe ütközőnek minősítette a módosítások jelentős részét. Mivel a törvénymódosítási folyamat már csaknem két éve húzódik, és nyilvánvalóvá vált, hogy a jobboldali elnök továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel hátráltatni fogja az igazságügyi törvények módosítását, a PSD végrehajtó bizottsága tavaly decemberben úgy döntött, hogy sürgősségi kormányrendelettel lépteti hatályba legalább azokat a módosításokat, amelyek nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn. A kormány ezen szándékát azonban nemcsak az ellenzék, hanem az Európai Unió vezető tisztségviselői is a jogállamiság elleni támadásnak minősítették, és szankciókat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Románia sürgősségi rendelettel módosítja a büntetőjogot. A büntetőjogi kormányrendeletek kiadásától ódzkodó Tudorel Toader igazságügyi minisztertől a PSD múlt héten megvonta a bizalmat, a btk.- és betk.-módosítást pedig most sürgősségi eljárással fogadta el a parlament. Kihirdetésüket azonban további alkotmányos óvásokkal hátráltathatja az államfő és az ellenzék, a jogszabályba ugyanis nemcsak azok az előírások kerültek be, amelyeknél az alkotmánybíróság elutasította az óvást, hanem több olyan is, amelyek ellen még nem emeltek alkotmányossági kifogást.

(maszol.ro)