Leszavazta a parlament az anyanyelvhasználati törvény megerősítését

Parázs vita közben szavaztak a képviselőházban a közigazgatási törvénykönyv módosításáról, amely kötelezné az önkormányzatokat arra hogy, ott, ahol 20 százalék fölött van az etnikai kisebbségek aránya, az a hivatalok kötelezve legyenek arra, hogy biztosítsák az anyanyelvhasználati jogot. - a Transindex.ro portálról

A jobboldal azt harsogja ennek kapcsán - maga az elnök is azt állította hétfőn -, hogy ezzel az RMDSZ a PSD segítségével hivatalos nyelvvé tenné a magyar Erdély bizonyos területein, az RMDSZ meg azt állítja, hogy csupán egy meglévő törvénykezést szeretnének megerősíteni. A javaslatot múlt év végén nyújtotta be az RMDSZ, és március végén ment át hallgatólagosan a szenátuson, de azelőtt a szenátus jogi bizottsága is pozitívan véleményezte.

Mi változott, ha elfogadták?

A közigazgatási törvénykönyvben előírt 20 százalékos anyaeneylvhasználati küszöb már 2001 óta érvényben van, csakhogy az RMDSZ azt látta, hogy hiába mondja ki törvény, hogy a hivataloknak biztosítani kell az anyaneyevhasználatot, ez legtöbbször nem érdekli a városvezetéseket például, és a helyi adminisztrációban nem biztosítják a lehetőséget. Az RMDSZ gyakorlatilag annyit akar most elérni, hogy jogi felelősség terhelje azokat, akik nem tartják ezt be. Ugyanebben a tervezetben szerepelt az is, hogy büntetlenül lehessen használni a közintézményeken a román mellett a székely zászlót is. A képviselőházban - amely döntő ház volt - 287-en szavaztak az elutasítás mellett, és 21-en ellene. Hárman tartózkodtak.

Kelemen Hunor: heves verseny van, hogy ki tud nagyobbakat mondani a magyarok jelentette veszélyről.

A vita meglehetősen heves és felpaprikázott volt a szavazást megelőzően: Kelemen Hunor RMDSZ elnök arra kértem parlamenti kollégáit, hogy ne rombolják le a bizalmat – legalábbis azt, ami még megmaradt belőle. "Ne romboljuk le azt a hitet, hogy lehet értelmes párbeszédet folytatni a parlamentben, hogy van értelmes párbeszéd etnikumok között, hogy mindenki saját kultúráját és nyelvét megőrizve egy jobb jövőt építhet" - mondta az elnök. "Két hete heves versengés folyik, amelynek tétje, hogy ki tud parádésabb érveket bemutatni a magyarok és a magyar nyelv jelentette veszélyről Romániára és a románokra nézve" -mondta Kelemen. "Múlt héten az államelnök bejelentette, hogy elhárított egy végveszélyt, ami tulajdonképpen nem létezett.

Ezzel csekély két és fél perc alatt sikerült óriási károkat okoznia a racionális párbeszéden, sikerült kigúnyolnia a magyar nyelvet és megbélyegeznie egy közösséget. Most hétfőn ismét felült vesszőparipájára. Azt állította, hogy az RMDSZ újabb csapást mért az országra egy »párhuzamos közigazgatási törvénykönyv« kidolgozásával. Hogy hivatalos nyelvvé akarjuk tenni a magyart Erdélyben és hogy alkotmányellenesek a kéréseink" -foglalta össze a politikus, ismét hozzátve ezekhez, hogy valótlan állítások. "Ez álhír, összeesküvéselmélet, nacionalista gyűlöletkeltés! Azt kérjük, amit az Alkotmány biztosít, amit a Románia által ratifikált különböző charták előírnak. Amit kérünk, az a 2001 óta érvényben lévő jogaink megerősítése, közösségi szimbólumaink büntetlen használata" -mondja.

Az elnök szerintkomoly politikai és társadalmi károkkal jár majd mindaz, ami történt. "Az RMDSZ harminc éve kizáróan demokratikus eszközökkel küzd azért, hogy a magyar közösségnek több évtizednyi diktatúra és annak asszimilációs törekvése után végre intézményes keretek biztosítsák etnikai, nyelvi, kulturális megmaradását. Mi minden fontos törekvését támogattunk Romániának. Ezekben hittünk! Hittünk a NATO-integrációban, majd az uniós csatlakozásban is. Nagyszerű és fontos megvalósítások, de ne feledjük, hogy közösen értük el ezeket. A parlamentben ülő kollégák elődeivel, akik megértették, hogy van értelme a közösségek közötti párbeszédnek, az etnikumközi béke közös javunk, van értelme a közös megoldáskeresésnek, a tárgyalásnak, hogy ebben semmi szégyellnivaló nincs. Nem mindegyik megállapodás volt tökéletes, nem mindegyik volt őszinte. Némelyiket be sem tartották. De mindegyik hasznos volt és Románia sem vesztett semmit: sem területet, sem a jobb élet esélyét. Senki nem vált általuk szegényebbé és boldogtalanabbá. Ne rombolják le azt, amit közösen felépítettünk!" érvelt. Kelemen elmondta, hogy a szavazás után minden problémánk itt marad: a vírus nem tűnik el, a gazdaság nem fejlődik, a munkanélküliség nő, az iskolák nem nyitnak ki, az emberek továbbra is a kormánytól várják a megoldást a problémáikra, a romániai vendégmunkásokat továbbra is embertelenül kizsákmányolják külföldön, és nem lesz mód arra, hogy a végtelenségig olyan áltémákat találjon ki és tárgyaljon a parlament, amelyek hosszú távon elvonják a figyelmet a valódi problémákról.

(transindex.ro)