Magasabb fokozatba kapcsolt a járvány negyedik hulláma Romániában

Ha valakinek voltak még kétségei afelől, hogy Romániában elkezdődött a koronavírus-járvány negyedik hulláma, csak egy pillantást kell vetnie az elmúlt kétheti esetszámokra. Az új fertőzéseknél csak a súlyos betegek és a halálozások meredeken növekvő aránya aggasztóbb.

Az elmúlt héten ismét másfélszeresére emelkedett az újonnan diagnosztizált fertőzések száma. Augusztus 21-27. között 1728-cal több új esetet regisztráltak, mint az augusztus 14. és 20. közötti periódusban. A növekedés egészen pontosan 51,97 százalékos volt.

Szombattól a múlt hét péntekéig 5053 új fertőzést azonosítottak, míg az előző egy hétben még csak 3325 új esetről tett jelentést a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). Az esetszámok a hét egy-egy napján 43,8 – 60,2 százalékkal haladták meg az előző hét azonos napján jegyzett értéket. (Lásd grafikonunkat.) A hétnapos mozgó átlag is kitartóan, naponta 5-10 százalékkal kúszik felfelé, két hét alatt több mint a duplájára nőtt: 313-ról 722-re.

Pénteken immár a harmadik egymást követő napon közelített az ezerhez, sőt szombaton meg is haladta az ezret az újonnan azonosított fertőzöttek száma, így nem kizárt, hogy a hatóságok becslései – ezúttal is – enyhén optimistának bizonyulnak. A járványkezelésben érintett intézmények több alkalommal is úgy becsülték, hogy a legborúlátóbb forgatókönyv szerint Románia szeptember közepére érheti el a napi 1500 új fertőzöttet. Viszont a korábbinál fertőzőbb delta variánsa a koronavírusnak felülírhatja a hatóságok számításait.

Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) legfrissebb jelentése szerint eddig körülbelül 450 fertőzésért tehető felelőssé ez a mutáció, azonban az adatot fenntartásokkal kell kezelni. Egyrészt Romániában továbbra is meglehetősen keveset tesztelnek, másrészt a páciensektől levett minták elenyésző részét vetik alá genetikai vizsgálatnak, így az idézett adat legfeljebb hozzávetőlegesként tekinthető.

Mindenestre az oltáskampányt koordináló országos bizottság vezetője keddi sajtótájékoztatóján még csak lehetőségként beszélt arról, hogy a koronavírus-járvány negyedik hullámában a kórokozó delta variánsa dominánssá válhat. Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) legfrissebb jelentése viszont már számol azzal, hogy noha a delta mutáció közösségi terjedése nem bizonyítható adatokkal – a tesztelés korlátai és ezen belül elsősorban az egyik hétről a másikra szekvenált minták számának változása – miatt, az esetszámok növekedési üteme mégis arra utal, hogy „a járvány jelenlegi evolúcióját a delta variáns határozza meg”.

A delta variáns elterjedtségére utal nem utolsó sorban az, hogy megváltozott a fertőzöttek és a súlyos betegek profilja. A diagnosztizált fertőzöttek több mint fele 50 év alatti, a betegek átlagéletkora 48 év, ugyanakkor egyre több fiatal szembesül a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 betegség súlyos lefolyásával. Az állapotromlás ráadásul igen gyakran rendkívül gyors. Orvosok olyan esetről is beszámoltak, amikor egyébként életerős fiatalt – aki a saját lábán ment be a kórházba – a betegfelvétel után egyenesen az intenzív osztályra kellett vinni.

Az új esetek növekvő száma és a fertőzöttek korosztályos összetétele – a fiatalabbak túlsúlya – részben magyarázható a szabadságolások időszakával. Hirtelen növekedésnek indult ugyanakkor a súlyos betegek aránya.

Július 7-én hosszú idő után először egyetlen halálos áldozatot sem követelt az új koronavírus. A következő nagyjából egyhónapos időszakban naponta egy-két halálesetet jelentett a stratégiai kommunikációs törzs, de két-háromnaponta egyetlen áldozat sem esett. Az utóbbi napokban azonban folyamatosan tíz körüli, pénteken pedig 19 fertőzött halt meg, ami szinte duplája az utóbbi hét napi átlagának, illetve a négyszerese a két héttel korábbinak.

A kórházakban több mint kétszer annyi fertőzöttet ápolnak, mint két héttel korábban: pénteken számuk elérte az 1763-at. Még gyorsabb ütemben növekszik az intenzív terápián ápolt súlyos esetek száma, amely a két héttel korábbi 98-ról 238-ra emelkedett.

A felsorolt számok főleg annak tükrében kirívóak, hogy a múlt hónap közepén jegyzett napi 600-700-hoz képest mára megközelítette a hétezret az aktív fertőzöttek száma, ez a mutató nem mondható túlzottan magasnak.

Összehasonlításként Izraelben, ahol a járvány negyedik hulláma korábban beköszöntött, naponta átlagosan nyolcezer körüli új esetet regisztrálnak (igaz, a romániainál ötször több teszt alapján), és pénteken 76.323 aktív koronavírus-esetet tartottak nyilván. Ez a romániai szám tízszerese, másfelől viszont mindössze 1086-an vannak kórházban, csaknem kétszer kevesebben, mint nálunk.

A különbségért nagyrészt az európai viszonylatban rekord alacsony oltási hajlandóság okolható. Romániában szinte teljesen leállt az oltási kampány: az utóbbi két hétvégén kevesebb mint ötezer vakcinát adtak be, hétköznaponként pedig 80-10 ezerrel emelkedik beoltottak száma.

A teljes lakosság mindössze 26 százaléka kapott legalább egy adag koronavírus elleni vakcinát, szemben az izraeli 65 százalékos értékkel. Romániában a halálozási ráta 3,15 százalék, másfélszerese a globális átlagnak, és többszöröse az izraelinek (0,67%).

(maszol.ro)