Az orosz–ukrán válság közvetlen hatása Romániára csak a menekülthullám lehet

Románia biztonsági helyzete stabil, az ország nem sodródhat háborúba, egy katonai konfliktus esetén pedig akár félmillió menekült befogadására is képes – nyugtatták meg a lakosságot kedden a bukaresti illetékesek azután, hogy a szakadárállamok orosz elismerésével hétfő estétől a háború valós közelségbe került Ukrajnában - számol be a Maszol.ro

A romániai hatóságok szinte azonnal lereagálták Vlagyimir Putyin orosz államfőnek azt a hétfő esti bejelentését, hogy Oroszország elismeri a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségét, és csapatokat küld a területekre, úgymond békefenntartóként. Klaus Iohannis államfő elsők között ítélte el Moszkva lépését, ugyanakkor a térség biztonsági helyzetének romlására reagálva a bukaresti külügyminisztérium a legmagasabb veszélyességi fokozatra emelte Ukrajna kockázati besorolását, és a szomszédos ország azonnali elhagyására szólította fel az ott tartózkodó román állampolgárokat.

„Az ország területén nem lesz háború”

A külügy hétfő esti reakciója arra utalt, hogy Bukarestben is az orosz–ukrán válság fordulópontjának tartják a kelet-ukrajnai szakadárállamok orosz elismerését, és úgy érzékelik, hogy ezzel a háború valós közelségbe ért Ukrajnában. Így nem csoda, hogy kedden az újságírók megrohanták a parlamentben Vasile Dîncu védelmi minisztert, választ várva arra a kérdésre, hogy miként érintik Romániát ezek a fejlemények. A tárcavezető igyekezett megnyugtatni a lakosságot, hogy nincs mitől tartani. Megjegyezte, hogy egy esetleges ukrajnai fegyveres konfliktus az egész térséget érinti ugyan, „de ez nem jelenti azt, hogy országunk területén háború lesz”.

Dîncu szerint az orosz–ukrán konfliktus súlyosbodása Romániát közvetlenül egyetlen formában érinti: menekülthullámra lehet számítani Ukrajnából, ám szerinte erre a hatóságok már fel vannak készülve, és az ország akár félmillió ember befogadására is képes. Közlése szerint létezik egy terv is az elhelyezésükre a nagyvárosokban és a határ menti övezetekben. Hozzátette ugyanakkor, hogy Románia nem számít nagy számú menekült érkezésére, mert a korábbi, 2014-es katonai konfliktus idején az országukat elhagyó ukrajnaiak többsége Lengyelországba ment.

Elmondta azt is, hogy a Románia számára legrosszabb forgatókönyvnek azt tartaná, ha széles körű fegyveres konfliktus alakulna ki az ország keleti határainál. Ez szerinte közvetett – gazdasági és társadalmi – következményekkel is járna, amelyeket nem részletezett. Sokatmondóan hozzátette, hogy Románia mindenre felkészült, ami „egy vészhelyzetben felmerülhet”. Ugyanakkor úgy vélekedett: a fegyveres konfliktus feltételei fennállnak a térségben, de van remény a feszültségek csökkenésére is, diplomáciai erőfeszítések révén.

„Románia biztonsági helyzete stabil”

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, Eduard Hellvig is azzal nyugtatta meg kedden az intézményt ellenőrző parlamenti bizottság tagjait, hogy az ország biztonsági helyzete stabil, annak ellenére, hogy hétfő estétől fokozódott az orosz–ukrán válság. Erről a testület titkára, Csoma Botond számolt be a Maszolnak. Az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta, a SRI igazgatóját már korábban meghívták a szakbizottság ülésére, hogy a román nemzetbiztonság szempontjából elemezze ki a térségben kialakult helyzetet.

A politikus hangsúlyozta, hogy az ülés egy részét titkosították, ezért Eduard Hellvig összes kijelentéseit nem idézheti. De az nem titok, hogy elhangzott: nem lehet karba tett kézzel ülni, ha háború van kibontakozóban az ország szomszédságában, már csak azért sem, mert Románia menekülthullámra számíthat. Az sem titok – mondta el Csoma –, hogy már tavaly novembertől, az orosz–ukrán válság körvonalazódásakor kibertámadások érték a román állam intézményeit és az ország kritikus infrastruktúráját, ám ezeket a SRI-nek sikerült elhárítania. Emellett fokozódott a Romániára irányuló orosz kémtevékenység is.

Az RMDSZ képviselőjének beszámolója szerint Eduard Hellvig arról is tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy az utóbbi időben felerősödött Romániában az álhírekre alapuló orosz propaganda. „Ennek elsősorban az a célja, hogy EU- és NATO-ellenes hangulatot keltsen Romániában, és csökkentse a lakosság bizalmát a román hatóságokban” – magyarázta Csoma. Hozzátette, az orosz–ukrán válság kapcsán merült fel az ülésen egy új nemzetbiztonsági törvénycsomag elfogadásának igénye, a jelenlegi, közel harminc éve hatályban lévő jogszabályok ugyanis elavultak. „Teljesen mások a kihívások, teljesen más veszélyek vannak most, mint három évtizeddel ezelőtt” – mondta a képviselő.

Maszol.ro